Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet A vers fogadtatására l. az Ezüst patkós paripáinkon   jegyzetét. Decemberi betegsége után jan. 17-i leveleiben Fenyő Miksának és testvérének, Ady Lajosnak ismét panaszkodik, hogy beteg (AEL III. 13., 14.). Baját utólag Hatvany Lajosnak „[h]űléses lázzal kombinált rettenetes idegkrízis”-ként nevezte meg ([Párizs, 1910. jan. 24.], AEL III. 16.). Ennek ellenére Hatvany az aznap a Ny.-nak postázott A vár-úr szeméremöve verset mégis a vérbajról szóló versek közé illeszti, s megállapítja, hogy Adyban a betegség felfokozta az egyéniségtudatot. (Hatvany II. 211., idézi EmlAE II. 487.) Vezér Erzsébet mutatott rá, hogy mennyire új dolog Adynál az a rezignáció, mellyel belenyugszik a fájdalmas, hosszú betegségbe (Vezér 330.). Magyarázat Jób: Az ószövetségi Jób könyvének jámbor hőse, aki szenvedéseinek, így családja pusztulásának, elszegényedésének és fekélyességének, megsokasodó sebeinek okát keresi, s megátkozza születése napját. A vérbajosok védőszentje is. Lázár: János evangéliumában betegségben hunyt el, majd Jézus, húsvét előtt hat nappal, feltámasztotta. Irodalom Hatvany II. 209–212.; Vezér 330–331.; Király II. 252., 325.