Megjegyzések:
Keletkezéstörténet
A
Harc a Nagyurral (1905) felütése után a
Vér és
arany kötetben (1908) egy egész ciklust szentelt Ady a pénznek
(
Mi urunk: a Pénz). Viszonylag hosszú szünet után e versben újra
fölbukkan a pénz-motívum Ady költészetében. E megújulást életrajzi okok
motiválják. Bölöni ír a Párizsban időző Ady anyagi gondjairól. Diósiné
féltékenységi kitörései miatt a költő „a régi recept szerint ilyenkor menekül és a
beállott szüneteket újabb elkalandozásokra használja fel. Így úsznak el a Ferencz
József-díj még megmaradt koronái és az az előleg is, amit Deutsch Zs. és Társa
cégtől (azidőszerint a »Huszadik Század« kiadója) «
A forradalmár
Petőfi« tanulmányáért vett fel, mely Petőfi forradalmi verseinek
»elüljáró írása«-ként szolgált (Páris, 1910 március első napján). Hamar elrepült
az a háromszáz márka is, amit levele tanusága szerint Hatvany küldött egy csekken
Berlinből. Ezért írja Ady (március 16.):” [idézi a vers első, ill. utolsó két
strófáját] (Bölöni 243.) A költemény
Ny.-nak
postázásával egy napon a
Népszavának így fogalmazott: „A Rivierára
mentem volna, de Dodó kalamitása miatt [alkalmazottja 20 000 frankot sikkasztott],
Adélnak nincs ehhez pénze. […] előleg-elszámolásokba – sajnos – nem mehetek bele.
Ami jár nekem, küldjétek – az előleg tudása és tudomásulvevése nélkül. Szóval, úgy
kezeljetek, mintha egy gazdag burzsoa lap volnátok.” (
Révész
Bélának, [Párizs, 1910. márc. 5.], AEL III. 50.) Ady örökké
pénzzavarban volt, de a párizsi időzés tudósítói megbízás nélkül, Diósiék anyagi
csődje, a
Nyugat miatt meghiúsuló kötetkiadás már elköltött előlege
(l.
Valaki, valaki
emleget
jegyzetét)
együtt igen rossz helyzetbe hozta. „Pénzem nincs […] nagyon szegény vagyok” – írta
Hatvany Lajosnak ([Párizs, 1910. márc. eleje], AEL III. 47.).
Az önistenítés is régtől jellemző Ady-toposz (
Mi urunk: a Pénz
(1907),
A Hágár oltára (1908),
Nem játszom tovább,
Mert másokért csatáztam (1909) stb.).
Az Egyiptomot megtermékenyítő áradó Nílus, mely itt bemocskol, csak itt fordul elő
Ady életművében.
A vers elküldéséről lásd az
Akit egyszer megláttunk jegyzetét.
Irodalom
Benedek II. 326–327.; Bölöni 243–244.; Király I.
393.; EmlAE III. 569., IV. 427–428.
Bibliográfiai adatok