Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet 1908-ban alakult meg a szabadgondolkodó főiskolai hallgatók radikálisan baloldali egyesülete, a Galilei Kör (AM II. 159.). 1909-től évente tartottak március 15-i ünnepségeket, melyeken a forradalmi márciusi ifjakról óhajtottak megemlékezni. Az ünnepségekre mind elhívták Ady Endrét (1909: AEL II. 146., az 1910-es levél nem maradt fönn), aki azonban csak 1913-ban tudott személyesen jelen lenni. 1910-ben is tervezte a részvételt: „ha márcz. 15 előtt megyek le Nizzába, onnan három-négy napra hazarándulok a Galilei-kör ünnepére” ( Fenyő Miksának, [Párizs, 1910. febr. 15.], AEL III. 28.) Végül betegeskedés miatt nem tudott elutazni. Az első, 1908. márc. 28-án a Vigadóban rendezett alkalomra még nem mertek verset kérni a költőtől (Kende Zsigmond: A Galilei Kör megalakulása. Bp., 1974. 125.), de „mialatt a podiumon Adyt szavaltak, Adyt énekeltek és Adyt szónokoltak, azalatt a publikumban úgy súgtak-búgtak minden elszavalt és elénekelt versed körül, mintha mindenki betéve tudná valamennyi versedet s mintha valamennyi jelenlevő édes fiának tartana tégedet.” – számolt be Kabos Ede Ady Endrének ([Budapest], 1909. márc. 28., AEL III. 174.) A föllelkesült költő így 1910-ben elfogadta a kör főtitkárának, Székely Artúrnak kérését, hogy ünnepi verset írjon a rendezvényre (Kende Zsigmond. 126.; a levél elveszett, l. AEL III. 361). 1914-ig minden évben egy-egy verset küldött, melyek sorában első A márciusi Naphoz. Első személyes megnyilatkozása az a beszéd volt, amelyet 1913-ban, a kör létrejöttének ötödik évfordulóján tartott (l. AEÖPM XI. 29. sz. 249–254). Ugyanakkor Ady 1905-től rendszeresen publikált húsvétvasárnapra verseket, a Budapesti Napló után 1907-től a Népszava hasábjain. Ezek 1910-ig: A legszentebb csók, 1907. márc. 31., Dózsa György lakomáján, 1908. ápr. 19., A Jövendő fehérei, 1909. ápr. 11., A márciusi Naphoz, 1910. márc. 27.) A Révész Bélának Párizsból írt levelei alapján azonban 1910-ben nehezen haladt a munkával. „Öcsém írta, hogy husvétra verset vártok. Ez meglesz” ([1910. márc. 5.], AEL III. 50.), „Husvétra, ha tudok, küldök valamit nektek.” ([1910. márc. 11.], AEL III. 55.). Talán ebből adódott, hogy a Galilei Kör számára már megírt versét küldte el ekkor, és a következő évben is. A vers forradalmisága, társadalmi csoportok elleni kirohanásai („Gögös, gazdag grófra s gazdagult zsidóra”, „Büdös úr-szag, pénz szag”, „papok”) illővé tették e közegben való megjelentetést is. „A márciusi Naphoz egész tirádává szélesíti ki a Nekünk Mohács kell [1908] »verje csak, verje« szavait: irtózatos átok magunkra, multunkra, jövőnkre, mindenkire, »aki scsak kicsit ósdit akar itten«.” (Benedek II. 298.) Ugyanígy a honfoglalás (Etel-köz) maradisághoz kapcsolása is ismerős a Góg és Magóg fia vagyok én… verstől (1905). A forradalmár Petőfi is hosszú ideje foglalkoztatta Adyt. 1909 elején állapodott meg a Deutsch Zsigmond és Társa kiadóval, hogy válogatást készít Petőfi forradalmi verseiből, s magyarázattal látja el ezeket. A nehezen elkészülő munka eredményét, így a Piros és fekete című előszót 1910. március elején küldte el (AEL III. 348.; AEÖPM X. 11. sz., 34–36.), a kötet április 20. után jelent meg. Ezután írta meg A forradalmár Petőfi cikkét (AEÖPM X. 26. sz. 61–62.). Révész Béláról l. a [Révésznek–Ady]   vers jegyzetét. Irodalom Benedek II. 298–300.; AM II. 159.; Bölöni 244–245.; Révai 63.; Földessy: Amt 143.; Vezér 308., 360.; Király II. 682–688.; Kende Zsigmond: A Galilei Kör megalakulása. Bp., 1974. 123–126.