Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet A vers nagyhéten való keletkezéséről, Ady ekkori leveleiről lásd A mindszenti temetőben   jegyzetét e kötetben. Fenyő, akitől Ady nemegyszer kért véleményt verseiről, így írt április 13-án kelt levelében: „Az utolsó Nyugat számban jött verseid megint szépek voltak, »a meghivott halál« gyönyörű volt.” (Budapest, AEL III. 73.) Ady ötödik párizsi útját Diósinéval való viszályai, gyötrő pénzgondjai keserítették meg (utóbbiakra l. a Mindent másképpen szeretnék jegyzetét e kötetben). Verseiben többször céloz öngyilkosságra (l. A Szerelem eposzából   jegyzetét). Bölöni írja a versről: „A »Meghívott Halál« (április 1.) egyenesen óda az öngyilkossághoz. Ady veronál porokkal fenyeget: [idézi a két első strófát].” (Bölöni 244.) Ebből az időszakból származik egy levele, melyben megírja: „Félek, hogy halálom előtt meghalok. De nem védekezhetek. Iszom, sok altatóport szedek, pénzt szórok, mikor van. Ez az életem. Semmi, ostobaság. Nem igen van kilátás javulásra. Tudom én, hogy mit kellene csinálnom, de életem kényszerű konklúziója, a nem-lehet-másként, ellentmond.” ( Kollányi Boldizsárnak, [Párizs, 1910. márc. 15.]; AEl II. 86.) A későbbi, majdnem katasztrófába torkolló veronál-mérgezésekről többen is írtak. (Bölöni 261., AL 144–145., valamint Révész: Atril. 171.) Az öngyilkosság motívuma nem először bukkan elő Ady költészetében. Rejtetten jelen van a Várom a másikat (1908) versben, s az öngyilkosság különböző változatainak gondolatával több versében eljátszik Ady: vízbe fúlás (A tó nevetett, 1905); vonat elé vetés (Halál a síneken, 1906) Browning-golyó (A Szerelem eposzából, 1910). Az újságíróként öngyilkosságról rendszeresen beszámoló Ady publicisztikájában többször is „előhívott halál”-ként említi azt ( A hétről. Debreczen, 1899. jún. 10. AEÖPM I. 142. sz.163.; Egan Ede öngyilkossága. NN 1901. szept. 21. AEÖPM II. 83. sz. 105.) Kovalovszky szerint a nyomorultan megfagyó csavargó képének forrása debreceni diák- és újságírókori jó barátjának, Sipos Bélának a tragikus vége. Bő egy évvel korábban, 1909. jan. 13-án halt bele abba, hogy egy mulatozást követően kiesett a szánból Debrecen határában, s mivel ittas társainak ez nem tűnt föl idejében, a havon heverve tüdőgyulladást szerzett. (EmlAE II. 186–188.) Akár az Álom az álom helyett (1906) versben, jelen van a költeményben Ady „híres” álmatlansága, és éjjeli riadalmai is. Földessy és Ady Lajos is említi, hogy az éjszaka rémképeitől rettegve és kínozva, rémült kiáltozással szokott felriadni. (AM I. 140., II. 189.) Magyarázat szender: könnyű álom, a XIX. században, így például Jókainál használt nyelvújítási elvonás. Irodalom AM I. 135.; Bölöni: 244.; Földessy: Amt 153–154.; EmlAE II. 188., 312., 498.; III. 414.; Király I. 466., II. 67–68., 266.