Megjegyzések:
Keletkezéstörténet
A vers keletkezésének időpontjáról, Ady ekkori leveleiről lásd
A mindszenti
temetőben
jegyzetét.
Mint ott írtuk, a verseket húsvétvasárnap, március 27-én postázta, azok április
1-én már meg is jelentek: azaz a vers korlátozottan reflektálhat a tényleges
húsvétra.
Egyrészt tény, hogy az árvizes tél és a deres hajnalok után húsvétvasárnap nap
közben szép idő volt Párizsban. (Az ég teljesen derült, a nagyszombati 10 fok után
15 fok, a korábbi szeles idő véget ért (pénteken még a vastagabb faágak is
mozogtak, húsvétra a vékonyabb gallyak sem rezdültek meg, csak a levelek), vö.
Annales de Bureau Central Météorologique de France.
Anné 1910. II. Observations. Szerk. A. Angot, Paris, 1912, A. 11–A 14.).
Másrészt természetesen fontosabb ennél Ady hangulata. A korábbi versek
jegyzetanyaga is tanúsítja, mennyire rossz volt ez: árvíz, betegségek,
összecsapások Adéllal, Diósiék anyagi megrendülése, ami miatt nem utazhatott el
tervezett riviérai útjára, többszöri összekülönbözés a
Nyugat
szerkesztőségével, megbántódás Babits versein, föltételezett harag Hatvanyval stb.
Mindezek után a pillanatnyi nyugalom, vidámság vagy Istenbe való hitének
megerősödése egyként magyarázhatják a vers születését, melyben a szomorúság
hiányán szomorkodik. A megnyugvás is ideiglenes: a nagyszombaton postázott vers
után kedden már azt írja testvérének: „Haszontalan, beteg, siránkozó, tehetetlen
az életem.” (
Ady Lajosnak, [Párizs, 1910. márc. 29.], AEL
III. 62.)
Irodalom
Benedek II. 161.; Földessy: Amt 142.; Király II.
251., 260.
Bibliográfiai adatok