Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet A vers keletkezési körülményeiről l. a Jóság síró vágya   jegyzetét. Mint láttuk, a verset jún. 13-án küldte el. Jún. 1. és 10. közt tartottak választásokat, melyen elvérzett az 1905–6-ban még diadalmas, mostanra kettészakadt Függetlenségi és 48-as Párt, s a szavazatok 46,6%-ával mandátumok 62%-át az egykori Alkotmánypárt romjain létrehozott Nemzeti Munkapárt, Tisza István pártja nyerte el. Tavasz óta folyt a választási küzdelem, mely hírhedtté vált csalásairól, visszaéléseiről. A másik lehetséges magyarázat: az április végén megjelent A forradalmár Petőfi című antológiáját ( vö. A márciusi Naphoz   jegyzetét) sorozatban érték támadások. Erről tanúskodik a Ny. előző számában, jún. 1-jén megjelent A forradalmár Petőfi cikke. „Plakátokon, üzleti körlevelekben, hírlapi hirdetésekben meghurcoltak, s méltatlanul odadobtak martalékul szép számú ellenségeim s szamár irigyeim bunkós pennái elé.” (AEÖPM X. 26. sz. 62.) Az első és harmadik strófában megismételt, keretszerű „Komédia minden, komédia / Nézzek immár nagyobbakra is.” – sorok a Prédikátor könyve szerzőjének szkepticizmusát fordítja iróniává. Ott a világ szellemi és anyagi javainak összességéről olvassuk: „Felette nagy hijábavalóság, azt mondja a Prédikátor; felette nagy hijábavalóság: ezek mindenek hijábavalóság!” (Préd 1,2) A Vulgata fordítás fordulatát idézte meg Kölcsey is, Vanitatum vanitas versében. Kölcsey mellett (Himnusz, Zrínyi második éneke) Zrínyitől (Szigeti veszedelem), a török kori, főként protestáns költészettől (históriás énekek) eredő gondolat, hogy a magyarság átka széthúzó, önmagára támadó szemlélete. A vers másrészről a pogány magyarok mint a meg nem alkuvás hőseinek bemutatására is példa, s ebből a szempontból a Góg és Magóg fia (1905) verssel rokonítható. A lázadó Koppány számos cikkében szerepel, a magyar politikusokkal való azonosításra szép példa az Ismeretlen Korvin-kódex margójára. „Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is. […] Ti már nem lehettek Koppányok s Gyulák, s ti Koppányok s Gyulák vagytok mégis.” (Figyelő 1905, AEÖPM VII. 8. sz. 16.) Az idő múlására hasonló gondolat itt a hajdani rengetegek Budapestté, kultúrvárossá való változása. Földessy Gyula a „Legyek két ország: Élet s Halál fia” sort az Első szeretőm ölében c. 1909-es verssel rokonítja. Irodalom Földessy: Amt 143.; Király II. 365–366., 553., 684.; Levendel Júlia: Egy magyar – akit Katona József kifelejtett az összeesküvés nagyjelenetéből. Valóság 1983. 3. sz. 53-61.