Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet Aug. 19-ig volt a Csorba-tónál. A távozást a Kassai Újság aug. 20-i számának egy rövidhíre segít pontosan datálni: „Ady Endre Kassán. Ady Endre, a legizmosabb tehetségű magyar poéta tegnap este a Tátrából, ahol négy hétig üdült, Kassára érkezett. Ady Endre ma Szilágyságra utazik.” (2.) A k Horváth Sándornénak ajánlja a verset. Érdekes, hogy Wlassics Tibor ugyanígy magukénak óhajtotta a költeményt. Ő az 1., 3. és 4. versszakot azzal idézi, hogy az Adynak „a Csorba-tónál rögtönzött verse, melyet édesanyám legyezőjére írt”, „ebben az alakjában meg sem jelent, később hosszabb verssé egészítette ki” (AM II. 165.) Horváth Sándorné, a vers bizonyos címzettje az újtátrafüredi üdülőorvos felesége volt. Elutazása előtt tőlük kért pénzt, hogy adósságait rendezni tudja (AEL III. 486.). E versén kívül az 1908-as A paraszt Nyár címűt is leírta s Horváth Sándornénak ajánlotta (vö. MTA KK K/14/148. és AEL III. 431.). Valamint egy fényképet dedikált az asszony számára, azzal, hogy a Kocsi-út az éjszakában versét „örökké, örök áron s tulajdonul nagyon szeretnivaló, tisztelt barátnőmnek, Horváth Sándorné urnőnek adom ezennel” (AEL III. 431.). Miután elutazott a Tátrából, levelezett velük ([Nagyhortobágy, 1910. aug. 22.], AEL III. 119–120., [Érmindszent, 1910. aug. 29.], AEL III. 124.). Az asszony férjének ezt írta: „A Nagyságos Asszony pedig elhiszi talán nékem, hogy Titeket őriztelek meg legkedvesebben összes Tátrák és tátraiak között.” [Budapest, 1911. jan. 21.], AEL III. 197.) Mindebből elképzelhető, hogy, Kovalovszky megfogalmazásában, „kezdődő vonzalom” ébredt Adyban a hölgy iránt tátrai pihenése közben (EmlAE IV. 582.). Minderre l. még A föltámadás szomorusága   vers célzásait és jegyzetét Ady és az asszonyok ez idejű kapcsolatára. Wlassics Tibor és öccse, Gyula, a korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter gyermekei, egyként voltak minisztériumi tisztviselők és költők. Adyval a tátrai nyaralás során barátkoztak össze. Édesanyjuk Csengery Etelka (1864–1945), Csengery Antal lánya. Könnyen elképzelhető, hogy a Tátrában születő versét Ady több itteni úrhölggyel, így új barátai édesanyjával is megosztotta: számára természetesen az ara-versszak kihagyásával. Az előző vershez köthető a keletkezés helyén és idején túl a titok és a Nihil motívuma, valamint a költői én újralétesülésének dekonstrukciója. A rémisztő csend az előző évi Kocsi-út az éjszakában és Most pedig elnémulunk versekből ismerős. Az apokaliptikus pusztítás képe számos kései versét előlegezi meg. Irodalom Benedek II. 173–174.; AM II. 165.; Földessy: Amt 162–163.; Király II. 243.; 368.; Papp István Géza: Ady romantikus jellegű motívumainak változásáról. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum Tomus XXII., Szeged, 1986. 69.; Gintli Tibor: A Minden-élmény jelentősége Ady lírájában. Irodalomtörténet, 1994. 1–2. sz. 35.¸Kulcsár-Szabó Ernő: Az „én” utópiája és létesülése. Ady Endre avagy egy hatástörténeti metalepszis nyomában. Irodalomtörténet. 1998. 3. sz. 378.; Lőrincz Csongor: Önintézményesítés és poetológia összefüggése a Nyugat-líra két meghatározó vonulatában. Irodalomtörténet. 2008. 525.