Megjegyzések:
Keletkezéstörténet
Ady szept. 1-jén utazott Érmindszentről Budapestre, s az okt. 1-jei pécsi
Nyugat-estig nem tudunk arról biztosat, hogy elhagyta volna a fővárost.
Ady híres álmatlanságáról l.
A meghivott
Halál
jegyzetét.
Altatókkal próbálta magát kúrálni, melyek csak még jobban tönkretették
egészségét. A kortárs Bölöni leírásában: „a Tátra után is igen leromlott.
Újra szüksége volna valamilyen komoly kúrára. A régi vérbaja emlékeivel nem
törődik és mulatós élete helyett most úrrá kezd lenni fölötte az alkohol. A
mértéktelenül fogyasztott altatók felőrlik idegeit. A Léda-ügy komplikációi
csak az utolsó izgalmakat adják. De most, mint annyi tragikus összecsapás
után, újra megvan közöttük a harmónia.” (Bölöni 249.)
A virágok és a vér párosítása megfigyelhető még a
Gyáva Barla
diák (1906; „Virágos kunyhó épült a romokra / S kizöldült a
megsebzett vidéknek / Minden véres bokra.”),
A Jézuska
tiszteletére (1908; „Áldassanak bennünk / A kifeslett
vér-rózsák”) vagy a
Bujdosó kuruc rigmusa (1909; „Minden
rózsánk véres rózsa”) versekben. Az ugyanebből az évből való
Őszben a
sziget az „őszi virág”-ot és a „kínlódó lomb”-ot helyezi egymás
mellé. A virág-halom szóösszetétel az 1908-as
Őszi, forró
virág-halmon-ban bukkant már föl. Virág, szerelem és halottság
összekapcsolódott már az 1908-as
Halálvirág: a Csók
költeményében.
A szélvihar képe legutóbb
A föltámadás szomorusága versében
szerepelt. Itt a ló-motívummal kapcsolta össze, melyet a két héttel korábban
megjelent versek mindegyikében is megfigyelhettünk. A költészetében gyakori
vér és könny itteni összekapcsolása a romantika toposza, Kölcsey
Zrínyi második éneke költeményének az élén is
szerepel.
Magyarázat
hó-harmat: Dér, nyelvjárási szó.
Irodalom
Földessy: Amt 142., 198.; Király II. 248., 302.;
Mitruly Miklós:
Népköltészeti elemek és jellegzetességek
Ady költészetében. Ethnographia, 2003. 3–4. sz.
210–211.
Bibliográfiai adatok