Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet A kuruc-motívum először egy 1909. január 16-án megjelent Ady-vers beszédhelyzetét és társadalomszemléletét hatotta át: l. A harcunkat megharcoltuk jegyzetét. A kor kuruckultuszára jellemző, hogy ugyanezzel a címmel 1907-ben Tóth Sándor könyvet, 1909-ben egy K. B. monogramú költő verset írt (Uj Idők, 1909. II. 361.), valamint az obstruktáló Justh Gyulát is emlegették a kortársak az utolsó kurucként. A versben kétszer is szereplő Bécs–Pozsony–Torda városhármasnak többszörös jelentésrétege van. Földessy értelmezésében (Földessy: Amt 145.) „Se Bécsben Uristen, / Se Krisztus Pozsonyban, / Se Szentlélek Tordán” a katolikus, lutheránus és unitárius egyház, ill. istenfelfogás metonimikus elnevezései. Egyben, főként második említésükkor a kor hatalmi centrumainak metonímiái: Bécs a császári székhely, a királyi Magyarország országgyűléseit Pozsonyban tartották, a kuruc időkben megszánt Erdélyi Fejedelemséghez tartozó Tordán 127 országgyűlést tartottak. Király elemzésében a „[b]efogó helynevek mutatták a bekerítettséget”, s készítik elő a szomorú véget (Király II. 688.). Ady számos 1909-es kuruc-verséhez hasonlóan a hős magányos, „Nincsen egy barátom”, „Gábor fiam Bécsé, […] Örzse lyányom a Krisztusé, […] Asszonyom a sírban.” (Esze Tamás komája), „Se barátom, se testvérem” (Bujdosó kuruc rigmusa). A perszonára szomorú vég vár, mint A márciusi Naphoz forradalmárainak „halálos sors”-ában. Sorsát lováé előlegezi meg: a ló-motívum gyakran összeforr Ady magyarság-verseivel, ebből az évből szép példa az Ezüst patkós paripáinkon és a Gálás, vasárnapi nép. Bár a magyarság-versek közé sorolta Ady, legalább annyira szól ez a vers magányos költői önmagáról is. Zolnai Béla adott remek stilisztikai elemzést, melynek summázata lehetne, hogy Ady játszik az archaizálással, de valójában stílusában ez a vers ugyanannyira modern, mint archaizáló. Ady nem is nagyon akarta utánozni a kuruc versek stílusát, sokkal inkább sajátos szemlélete és nyelvezete üt át a versen: „Ady nem is töri magát, hogy legalább stílusban és nyelvben kuruc legyen az önmutogató helyzetdal.” (Zolnai Béla: Nyelv és stílus. Tanulmányok. Bp., 1957., 284.) Magyarázat Majland: Milánó régi, németes neve. Lengyelország: A kuruc mozgalmak bukásakor a török mellett a Lengyel Királyság nyújtott menedéket az elbujdosóknak, vö. az előző évi Bujdosó kuruc rigmusában emlegett lengyel urak selymes ágyával. Irodalom Zolnai Béla: Nyelv és stílus. Tanulmányok. Gondolat, Bp., 1957., 284. Földessy: Amt 145.; Király II. 125., 350–351., 583., 688., 711., 712.; Papp István Géza: „Legszebb csikónk…” Ady ló-lovas motívumának szimbólumértékéről. Ady Endre vonzásában, Szeged, 2007, 78.