Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet Ady szeptember elejétől november 17-ig Pesten tartózkodott. Itt keletkezett az Obsitos vitéz nótája is. A versben a vitézi élet képeivel társulnak a közéleti magárahagyatottság érzései. A magára maradt harcosról szóló helyzetdalhoz hasonlók még A kürtösök szava (1908), Ezüst patkós paripáinkon (1910) című versek. Címe és kötetbeli elhelyezése – Az utolsó kuruc után következik – a kuruc-versekhez kapcsolja. Az első két sor virrasztó-képe egyszerre idézi meg az irodalomtörténeti hagyományt (legfőképp Vajda János: Virrasztó allegóriáját) s a szerző álmatlanságát (l. A meghivott Halál   jegyzetét). A 13. sor Asszony-utalása mögötti Diósiné Brüll Adél-szerelem folytonos hullámzására l. a Hajh, őszi magyarság   jegyzetében idézett Révész-beszámolót. A vers ajánlása Nagy Endrének (1877–1938) szól. Az író, újságíró, konferanszié, színigazgató Adyval együtt a nagyváradi Szabadság munkatársa 1895–97-ig, s később is baráti viszonyban álltak. 1908-ban megalapította Modern Színpad néven az első modern magyar kabarét, amelyet 1913-ig vezetett. Színpadán szerepeltek Reinitz megzenésítésében Ady-versek is. Ezek egyszerre népszerűsítették a költőt, s juttaták jövedelemhez. E vers után még két 1913-as költemény – ajánlásával vagy eredeti címével – köthető Nagy Endréhez. Magyarázat obsitos: Kiszolgált, leszerelt közkatona. Irodalom Benedek II. 269.; Földessy: Amt 97.; Király II. 125., 350–351., 700.; EmlAE IV. 132., V. 522.