Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet A Minden-Titkok verseinek bevezető szövege a költemény. A korábbi vezérversekhez szokatlanul, újságmegjelenés nélkül került a kötetbe. Ady eredetileg hétszakaszosra tervezte, de Osvát Ernő és Fenyő Miksa tanácsára csak az elsőt hagyta meg: „Édes Barátaim, én nem bánom, ha csak egy strófát tartotok is meg a prológusból” – írta Nyugat szerkesztőségének Érmindszentről 1910. december 5-én. (AEL III. 162.). A szerkesztők levele nem maradt fönn, így nem tudjuk, közvetlenül vagy Ady Lajos útján üzentek. A költemény egészében magában foglalja a kötet központi motívumainak csaknem mindegyikét. A rém-mesék uhuja szorongásait egy szétesettsége miatt megismerhetetlen világban, az önmagára utaltság frusztrációját, a jövő kiismerhetetlenségét, a harcot, az önportré rajzolásának, akimondhatatlan kimondásának és az ehhez szükséges új nyelv teremtésének szándékát stb. Megírásának indítékául ezért is létjogosult az a feltételezés, hogy a költőt kompozíciós szándék vezérelte, főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a vers már akkor született, amikor a kötet anyaga lényegében elkészült. A vers „[n]em is képes feladatához fölnőni.” (Tegnapok 86., vö. még Hatvany II. 97., Török Lajos: A hang és a titok. Újraolvasó. Tanulmányok Ady Endréről. Szerk. Kabdebó et al. Bp., 1999, 140–146.), vagyis az értelmezői vélemény szerint jogos a szerkesztőség által kért húzás. A vers, jegyzetaparátuson vagy cikkeken túl, nem is jelent meg soha önmagában. A vers rejtélyes módon – vö. H. Nagy Péter: Ady-kollázs. Pozsony, 2003, 217–221. – megjelent viszont Pilinszky János költeményei között ( Pilinszky János Összes versei. Bp. 1997. 264.) Irodalom Benedek II. 110–111.; AM I. 147.; Hatvany II. 96–97..; Földessy: Amt 134.; Király II. 350–351., 425.; Schweitzer Pál: Ady vezérversei (Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján) In: Tegnapok és holnapok árján Tanulmányok Adyról. Szerk: Láng József Bp., 1977. 86–88.; Török Lajos: A hang és a titok. Újraolvasó. Tanulmányok Ady Endréről. Szerk.: Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő – Kulcsár-Szabó Zoltán – Menyhért Anna. Bp. 1999. 140–146.; H. Nagy Péter: Ady-kollázs. Pozsony, 2003, 217–221.