Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet E versre utal Fenyő Miksa 1911. febr. 19-i levelében: „Versed gyönyörű volt. A másik nyomdatechnikai okokból nem jött, mivel e másik vers gyöngébb volt, Osvát örömmel ragadta meg a nyomdatechnikai okot, hogy ezt a másikat a jövő számban közölje.” ([Budapest], AEL III. 217.). Nem tisztázható, mely másik verssel küldte Ady e művét, mert az ígérettel szemben a márc. 1-jei számban nem jelent meg Ady-vers, a 16-iban viszont rögtön négy is kijött. A kimérák – a szó eredetéről és elsődleges nyelvi jelentéséről l. A kimérák Istenéhez   jegyzetében a Magyarázatot – Ady verseinek szimbólumai (Özvegy legények tánca, 1906, A kimérák Istenéhez, 1910). Így a vers Ady számos versírást mitizáló művével rokonítható. A 3. sor „szökött katonái” Földessy értelmezésében „merőben azonos költői képzet az özvegy legények táncából hátramaradt »egy-két bolond verses papírlap«-pal.” (AM I. 134.) Vö. még Az elbocsájtott légió 1907-es verssel. Földessytől eltérően – „a megszületett versek […] »utáltakká« idegenednek előtte” (Földessy: Amt 67.) – értelmezi Király István, akinek véleménye szerint a vers Ady azon véleményének kifejezése, miszerint törvényszerű „a szakadék a különb kevesek és a tömeg között, sohasem találkozhat a művész s a közönség.” (Király II. 136.) Kivált vonatkozik ez a költő későn érkezett híveire. Benedek Marcell megfogalmazásában: „Azt a schopenhaueri gondolatot vetíti ki az örökkévalóságba, hogy a lángelmét mindig későn értik meg (Benedek II. 43.). Rokonítható a vers az előző évi Az egyenes csillag kozmikus magányával. Másrészt azonban a költemény az olyan szeretetet követelő versek közé tartozik, mint az Akarom, tisztán lássatok (1909) vagy a Szeretném, ha szeretnének (1909). Irodalom Benedek II. 43.; AM I. 133–134.; Földessy: Amt 50–51., 67., 81., 168., ; Király II. 74., 136., 350–351., 535.