Bibliográfiai adatok
Rázd meg szivedet
Szerző: Ady Endre
Bibliográfiai adatok
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás Ke: KéziratPIM A 201/94.
- Szövegforrás ME: Alapszöveg: A menekülő élet(1912)(Szomoru ódák valakihez ciklus) 137.
- Szövegforrás NY: Nyugat1911. június 1. IV. évf. 11. sz. 1023. nJegyzet ("Szomoru ódák valakihez" főcímmel jelent meg harmadikként A Szép voltál volna, és a Fajtáddal együtt átkozlak után, a Teveled az Isten előtt.)
Elektronikus kiadás adatai:
editor in chief: Palkó Gábor
Szerkesztő: Borbás Andrea
XML szerkesztő: Bobák Barbara , Bajzát Tímea Borbála és Fellegi Zsófia
TEI specification: Fellegi Zsófia
Kiadás:
digital editionMegjegyzések
Megjegyzések:
Keletkezéstörténet A valószínűleg firenzei vers keletkezésről, Ady ekkori életéről l. a Szép voltál volna jegyzetét. A vers végidőket felidéző utalásai által (Halál-angyalok, ördögmély-titok, özönt késleltetsz, megkönnyűlt végzet) eszkatalogikus távlatot és szerepet kap a lírai alany, aki mint hajdan az özönvizet túlélő Noé, az emberiség történetében Isten terveit viszi véghez („Bús a harangod: Istennek harangja”). Ady igen kedvelte mind a – falusi emlékeket is fölébresztő – harangszó, mind a csengettyűzés hallgatását (Bölöni 74.) Korábbi verseiből harangosak az Egy párisi hajnalon, Három Baudelaire-szonett (1904), El a faluból (1905), Álom álom helyett, Sírni, sírni, sírni (1906), Cseng az élet (1907), A Sion-hegy alatt, Az Isten balján (1908), Séta bölcső-helyem körül, Kisvárosok őszi vasárnapjai (1909), A pócsi Mária (1910), valamint a Félrevert harangos napok (1911). A Tisza-parton (1905) címűben pedig harangvirágnak nevezi szívét. Más költeményeiben pedig a csengettyű szerepel, l. A Jézuska tiszteletére (1908). Profétikus hangvétele pedig olyan versekkel rokonítja, mint pl. Az én sírásom (1907), Az Illés szekerén (1908) vagy A kimérák Istenéhez (1910). Irodalom Benedek II. 70.; Földessy: Amt 179–181.; Király II. 285., 302./o:ae-ov5.tei.856/IMAGE856_1
/o:ae-ov5.tei.856/IMAGE856_2