Megjegyzések:
Keletkezéstörténet
Adynak a
VÚ-ban megjelent verseiről l.
Az idegen
arcok
jegyzetét.
Ady
Petőfi nem alkuszik című esszéje a gyermekség szempontjából
fontos epitextuális előzménye a versnek: „Gyermek: sohase fogom megérteni, hogy
ezt a címet a felnőttek számára nem olyan kivételesen adják, mint az
aranygyapjasrendet. Petőfire hiába keresnék az összes nagy szótárú nyelvekben
több és nagyobb jelzőt: gyermek. Viszont nincs is e joggal megbírálható
teremtésnek, világnak, életnek különb, istenibb produktuma, mint a gyermek. A
gyermek az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert ember,
az igazán igaz isten.” .
Ady versalkotási módjáról fontos adalékkal szolgálnak e vers
VÚ-beli, ill. kötetben megjelent változatának különbségei. Az
eredeti első személlyel valószínűleg azért volt elégedetlen, mert az amúgy is
naiv hangú, érzelmes vers a közvetlen, személyes vallomás beszédhelyzetében
szólalt meg. A második személyre irányuló megszólítás, önmegszólítás azonban
áttételesebbé tette a megnyilatkozást. Ugyanilyen dramaturgiai változtatással
élt a
Félrevert harangos napok-ban.
Irodalom
Földessy Amt 1949. 150.; Király II. 248.