Ady Endre Összes Versei V.

Megjegyzések:

Keletkezéstörténet Ady október 29-én Érmindszentről írt a Ny szerkesztőségének: „... Négy napig ismét feküdtem, s ezért késtem a disputákkal, mert remélem, hogy a versek idejükben ott voltak.” (AELev-II. 167.) Bár a Disputa elkésett, az 1-i számban megjelent három verse; a másik kettő: Eldönti a Sors, Elszállnak a lepkék. Osvát így válaszolt Adynak: „Kedves Bandim, küldeményed sajnos nagyon későn, új számunk nyomdai összeállításának utolsó órájában érkezett meg; már csak két oldalt tudtam verseidnek kierőszakolni, és így egyiket – azt, amelyikből mintha a leginkább közömbösen néznél rám: A Város leányá-t nov. 16-ra kellett eltennem. Hogy vagy? Ölel Osvát Ernő.” Bp. 1911. okt. 29. (AELev-II. 488.) A versben ismét a gyermekkortól fogva meghatározó mindszenti színhely: a temető élménye szólal meg. Ady Lajos ezt írja a vers hátteréről: „Érmindszenti portánk tőszomszédságában egymás mellett helyezkedik el a református, róm. kat. és gör. kat. egyház (szlávok, oláhok, kálvinisták) temetője. A zsidó-temető a falu túlsó végén van.” (AM-II. 187.) „Az Ady verse szerint még volt három «nagyon régi» temetője is a felekezetnek” – teszi hozzá Földessy ( Ady minden titkai2 – 168.). Vö. kötetünkben a Nagy sírkertet mérünk és A mindszenti temetőben c. versekkel. Irodalom Király II. 355., 509.