Megjegyzések:
Keletkezéstörténet
Földessy Ady – feltételezetten – utolsó „hazameneteléhez-otthonlevéséhez” köti a vers
első négy sorát. Bizonyos azonban, hogy nemcsak a kezdés, hanem az egész vers az
érmindszenti környezet hatásából fakadt. A 13–14. sor felidézte látványt Földessy
metaforikusan, a magvetés szellemi értelmével magyarázza, hivatkozva a négy hónappal
ezelőtt írt
A lelkem Kánaán-magvaira (Földessy – 170.).
Magunk hajlanánk arra, hogy a képnek ezúttal elsődleges, szószerinti értelmét
hangsúlyozzuk: Adynak a hasznos, letelepült gazdálkodó életmód iránti időről időre
feltörő vágyódását véljük döntőnek benne. Azt azonban nem tudjuk meghatározni, mikor
szólalt meg a versben ez az amúgysem egyszeri élmény, hiszen a
VÚ-ban
közölt versek datálását megnehezíti, hogy itt nemegyszer „elfektették” Ady verseit.
(L. erről
Az idegen
arcok
jegyzetét.) Az sem
biztos tehát, hogy a szeptember elején megjelent
A lelkem
Kánaán-magvai csakugyan négy hónappal előzte meg a jelen verset.
Mindenesetre tény az, hogy Ady október 10-e táján hazautazott Mindszentre, s – mint
Ady Lajos írja – „rövid pesti megszakítással” három hónapot töltött otthon.
(AL-148.) Ezalatt keletkezhetett a vers.