Arany János munkái

Megjegyzések:

Keletkezés 1860. okt. 20. után, . Az alcímben szereplő dátum az októberi diploma kiadásának napja; a vers (hasonlóan A két madár című tervezethez) a politikai forrongás keltette várakozások és fenntartások allegorikus kifejezése. (Részletesebben lásd: Rendületlenűl, Keletkezés.) Benedek Marcell utalt rá, hogy az alcímben szereplő dátum nem a vers keletkezését jelöli. ( Benedek 1970, 107.) Kritikatörténet Riedl Frigyes szerint „egy mély értelmű, rejtett vonatkozású költeményben fejezte ki azokat az érzelmeket, melyeket e nagy politikai esemény benne keltett. A Kies ősz a külső természet jellegzetességeit tárgyalja és rejtve a magyar nép sorsára vonatkoztatja.” A záró vsz. értelmezése szerint „A magyar nép jövője is biztosítva van: az ősi erő, mi benne van, most lappang; de majd visszanyerjük szabadságunkat, ámbár az októberi diploma (ez az ál-tavasz) csak csalódás.” Retorika és retorikai olvasókönyv, szerk. Riedl Frigyes, hetedik, az új tanterv szerint javított kiadás Bp., Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), é. n. [1909], 268. (Függelék, A felirati javaslat korából, a Magányban című verssel együtt). Benedek Marcell kiemeli, hogy „A középkor egyházi költészetének egyik legnépszerűbb, leggyakoribb formáját választotta, amely a klasszikus latin hangsúlytól elszakadva, annyira hasonló a magyarhoz. Sok más között az egyházi zenéből oly jól ismert Stabat mater formája ez.” ( Benedek 1970, 108.) Németh G. Béla verseinek föloldó lezárásait bírálva jegyzi meg, hogy ezek „még akkor veszélyeztetik legkevésbé verseinek művészi egységét, ha nem közeli eszmékre, világszemléletekre utalnak, hanem a természet örök feloldó, megújító, elrendező erőire”, s idézi a vers 31–36. sorát. ( Németh 1987 [1967], 49.) Veres András a Kertben című vers párhuzamaként említi, amennyiben „Az örök vegetáció, az enyészet és megújulás állandó váltakozása költészetének fel-felbukkanó motívuma, az ötvenes évek derekán, de később is; mindenekelőtt a pozitivizmus nálunk is tért hódító áramlatának hatására” ( Veres 1972, 140.). Szörényi László az által gyakran használt négyes és negyedfeles trochaikus sorokból álló strófa hatsoros változatának példájaként említi az A madár ha nem dalolhat…, a Báró Kemény Zsigmondhoz, az Ének az öregségről és [A „Tavasz-ünnepély” albumába] című versekkel együtt ( Szörényi 1972, 264.). Szegedy-Maszák Mihály a pozitivizmus hatásának tulajdonítja, hogy olyan versekben, mint a Kertben vagy a Kies ősz, „finom költői érzékenységét minduntalan tönkreteszik kölcsönzött, nem a versen belül felépített gondolatok”; költészete „ezért nem jut el a – mind poétikai (eliot-ransomi), mind filozófiai értelemben vett – metafizikus költészet legmagasabb szintjére”. Ennek ellenére a Balzsamcseppel s az Őszikék néhány darabjával (Meddő órán, Nem kell dér…) abba a verstípusba sorolja, amely „viszonylag közel áll a romantikus líra-modellhez” s amelyet leginkább A lejtőn valósít meg; a Kies őszt utóbbitól az különbözteti meg, hogy „didaktikusabb és egyszersmind kevésbé sűrített”. ( Szegedy-Maszák 1972, 300., 326., 358.) előbb az önmegszólítás példájaként említi a Balzsamcsepp című verssel együtt; „A vers szép példája a kor jelképes értelemmel átszőtt költészetének. Nem allegória: aki nem érti a vers rejtett utalásait, finom színharmóniájú kora őszi hangulatidézésnek is veheti; tiszta rajzú képek sorának, amelyekkel a költő leleplezi a fölfényesedő természetet”. ( Keresztury 1990, 246., 379.) A KMR a példa mint nem szükségszerű érv illusztrációjaként idézi („ természeti jelet használ annak kifejezésére, hogy a történelmi folyamat visszafordíthatatlan, és a nemzet föl fog ébredni halálos álmából” – s idézi a 31–42. sorokat, 51.). Fordítás Orosz: Теплая осень (Леонид Мартынов) = Арань 1960, 149. Hangfelvétel Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Szilágyi Tibor, 2’ 12”