Bibliográfiai adatok
A három-pipa utcza
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: *K1
- Szövegforrás III: SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
- Szövegforrás IV: HV 1888, 401
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271., a Vegyes rovatban, cím nélkül M2 HV 1888, 401. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 128.]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők *K1 (?)Pest
. „Lakásom még mindig a 3 pipánál: tavaszig ide czímezd
leveleid. Ez egy 4 jó szobás szállás – ha Budapest
Laczi
feljő szükségünk van ennyire. De baj az, hogy a központtól kissé
távol, hogy 2-dik emelet, hogy biztos padlás nincs, kamra nincs, s a mi fő –
hogy többnyire oly nép lakja, mely ököllel szokta ügyes bajos dolgát
igazítni egymás közt. Szóval oly ház ez, hol szemünkbe mondják, vagy
beizengetik hogy itt minden lakó becsűletes, csak mi nem. Ezért, noha a
szobák jók, s már igen lakályossá tettük – Arany László
[törölt]
« ára »Arany
t, a ki a »Hausbogen«-be Schriftstellernek Arany János
[szerkesztői feloldás]
a ház nyilvántartásába írónak, szó szerint: betűállítónakAJ
a fejlécen szereplő címet is megváltoztatta; addig ez állt
rajta: „Szerkesztői szállás, hová a lap szellemi részét illető küldemények
utasítandók: Üllői-út és 3 pipa-utca sarkán 11-ik szám.” Egy hónap múltán (a
21. számtól, márc. 27.) a
cím „Üllői-ut és Kisfaludy utcza sarkán” lett. Miután azonban az utca
átkeresztelésére nem került sor, Arany János
AJ
ezt írta az aug. 15-ei Vegyes rovatban (41. sz., 655.): „A
mi »Kisfaludy utcánk« Arany János
[hiány]
ugy látszik, megmarad 3 pipának. Figyelmeztetjük is
azon tisztelt egyéneket, kik szerk. hivatalunkat föl akarják keresni, hogy
ám jusson eszökbe Kisfaludy, de valóságban csak a három pipát vigyázzák,
mert különben nem jutnak czélhoz.” A szerkesztőségi címbe az okt. 3-ai (48.) számban került
vissza a „3 pipa”, „Kisfaludy” helyébe. (A SzF szerkesztőségi
címének változásairól lásd
Vargha 1984, 53.)
A
HV 1888 címhez fűzött jegyzete szerint „Ott lakott
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Arany
, mint szerkesztő és a Kisfaludy-Társaság igazgatója 1860–1863-ban. Egyszer a lapokban szóba
hozták, hogy »Kisfaludy-utczának« kell elnevezni. Erre készűlt a vers; de az
elnevezésből nem lett semmi.”
A versben szereplő megnevezés előtt az utca a Károly, ill. Károlyi nevet
viselte, 1874-ben Pipa utcára egyszerűsödött; 1897 óta Erkel utca (Arany János
Arany
egykori lakhelye, a 20. számú ház, emléktáblával van
megjelölve).
Arany János
AJ
maga is pipázott, lásd Mi vagyok
én?, Magyarázatok, 2. sor.
Kritikatörténet
Bisztray Gyula, Adatok A. J. munkásságához,
IF 18., 1945, 42–44. Klny-ként: „A három-pipa utca” (Hosszacska kommentár egy kurta
vershez)
Megyer 1958, 22.
Arany János
A három-pipa utcza
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet a mai Erkel utca Bp. IX. kerületében (lásd Keletkezés)
Kisfaludy egy
pipárol
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
pipáról
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet
lásd Kisfaludy Károly
Pipadal című versét (1827, megj.: Aurora 1828, 80–82.,
Szalai Benjámin
aláírással):
Arany János
Én ugy vélem, dohány nálunk
n
–Jegyzet
Ezen, hazánkban bő termésü plántát,
1496
Pane Roman spanyol barát hozta be először
Domingóból Európába, utána 1560
Nicot János franczia által még inkább ismeretessé
lön – nálunk Bátoriak alatt kezdett honnosodni.
Arany
versének formája egyezik Arany János
Kisfaludy
Pipadalának strófaképletével – annyi
különbséggel, hogy az első négy sor keresztríme helyett nála félrím
van.
Kisfaludy Károly
Monda elmés pipadalt:
n
Jegyzet
lásd Kisfaludy Károly
Pipadal című versét (1827, megj.: Aurora 1828, 80–82.,
Szalai Benjámin
aláírással):
Arany János
Én ugy vélem, dohány nálunk
n
–Jegyzet
Ezen, hazánkban bő termésü plántát,
1496
Pane Roman spanyol barát hozta be először
Domingóból Európába, utána 1560
Nicot János franczia által még inkább ismeretessé
lön – nálunk Bátoriak alatt kezdett honnosodni.
Arany
versének formája egyezik Arany János
Kisfaludy
Pipadalának strófaképletével – annyi
különbséggel, hogy az első négy sor keresztríme helyett nála félrím
van.
Kisfaludy Károly
Éljen hát
az ő utczája!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
az ő utczája!
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet
Arany
úgy értesült, hogy a Három pipa utcát Kisfaludy utcára
keresztelték (lásd Keletkezés).Arany János
S a magyarnak „nagy pipája”
n
Jegyzet
Utalás a kuruc nótára: „Jaj már minékünk, magyar nemzetnek, / Kik
feltámadtunk rebelliseknek! / Zákány István, Szuhay Mátyás kopasz fejeknek, / Nagy pipájú, kevés dohányú szegény
legényeknek!” (
Nincs becsületi a katonának,
RMKT, XVIII. század, sorozatszerk.
Csörsz Rumen István, Debreczeni Attila, Szilágyi Márton, XIV., Közköltészet 3., A társadalmi élet
költészete, 3/A, Történelem és társadalom, s. a. r.
Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Universitas–Editio princeps, Bp. 2013, I.,
Történeti és politikai tárgyú énekek, I. B) Kuruc tematikájú
közköltészet, 8, V; 43.;
AJ
Elek István
1805-ös melodiáriumából ismerhette az
éneket, ahol először megjelent.)
A toposz – parafrazeálva – előfordul Arany János
AJ
Szilágyi István névnapjára írt, Lelki szemét hordó
lapát című köszöntőjének (1843)
ajánlásában:
Ugyanebben a változatban, A tudós
macskája című vers (1847) első
és utolsó versszakában:
A toposz előfordul Tompa Mihály
Szuhay Mátyás című, kuruc tárgyú
elbeszélő költeményében (1846):
Szerepel Arany János
Erdélyi
nél (
Erdélyi 1851, 6378.; 329.), aki
megfelelteti az alábbi mondásnak: „Széles az asztal, keskeny az
abrosz, vékony a vacsora” (330.; 17.).
Jelentése: igényei meghaladják lehetőségeit. A dohánymonopólium
bevezetése (1858) után gyakran idézett
szólás; korabeli értelmezésére nézve lásd Gyulai Pál versét (Politikai
xeniák):
A motívum visszatér Erdélyi János
AJ
1875. szept. 9-én
Szulyovszky Ignácnak írt levelében, amelyben Arany János
Arany
megköszöni a nyitrai ügyvédnek a tőle kapott ajándék
dohányt. A levél így zárul: „Áldja meg érte a »nagy pipáju, kevés
dohányu« magyarok istene!” (
AJÖM XIX., 339.; a „magyarok istene”
toposzról lásd: Széchenyi emlékezete,
Magyarázatok, 8. sor)
Arany János
A három-pipa utcza
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet a mai Erkel utca Bp. IX. kerületében (lásd Keletkezés)
Kisfaludy egy
pipárol
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
pipáról
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet
lásd Kisfaludy Károly
Pipadal című versét (1827, megj.: Aurora 1828, 80–82.,
Szalai Benjámin
aláírással):
Arany János
Én ugy vélem, dohány nálunk
n
–Jegyzet
Ezen, hazánkban bő termésü plántát,
1496
Pane Roman spanyol barát hozta be először
Domingóból Európába, utána 1560
Nicot János franczia által még inkább ismeretessé
lön – nálunk Bátoriak alatt kezdett honnosodni.
Arany
versének formája egyezik Arany János
Kisfaludy
Pipadalának strófaképletével – annyi
különbséggel, hogy az első négy sor keresztríme helyett nála félrím
van.
Kisfaludy Károly
Monda elmés pipadalt:
n
Jegyzet
lásd Kisfaludy Károly
Pipadal című versét (1827, megj.: Aurora 1828, 80–82.,
Szalai Benjámin
aláírással):
Arany János
Én ugy vélem, dohány nálunk
n
–Jegyzet
Ezen, hazánkban bő termésü plántát,
1496
Pane Roman spanyol barát hozta be először
Domingóból Európába, utána 1560
Nicot János franczia által még inkább ismeretessé
lön – nálunk Bátoriak alatt kezdett honnosodni.
Arany
versének formája egyezik Arany János
Kisfaludy
Pipadalának strófaképletével – annyi
különbséggel, hogy az első négy sor keresztríme helyett nála félrím
van.
Kisfaludy Károly
Éljen hát
az ő utczája!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
az ő utczája!
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet
Arany
úgy értesült, hogy a Három pipa utcát Kisfaludy utcára
keresztelték (lásd Keletkezés).Arany János
S a magyarnak „nagy pipája”
n
Jegyzet
Utalás a kuruc nótára: „Jaj már minékünk, magyar nemzetnek, / Kik
feltámadtunk rebelliseknek! / Zákány István, Szuhay Mátyás kopasz fejeknek, / Nagy pipájú, kevés dohányú szegény
legényeknek!” (
Nincs becsületi a katonának,
RMKT, XVIII. század, sorozatszerk.
Csörsz Rumen István, Debreczeni Attila, Szilágyi Márton, XIV., Közköltészet 3., A társadalmi élet
költészete, 3/A, Történelem és társadalom, s. a. r.
Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Universitas–Editio princeps, Bp. 2013, I.,
Történeti és politikai tárgyú énekek, I. B) Kuruc tematikájú
közköltészet, 8, V; 43.;
AJ
Elek István
1805-ös melodiáriumából ismerhette az
éneket, ahol először megjelent.)
A toposz – parafrazeálva – előfordul Arany János
AJ
Szilágyi István névnapjára írt, Lelki szemét hordó
lapát című köszöntőjének (1843)
ajánlásában:
Ugyanebben a változatban, A tudós
macskája című vers (1847) első
és utolsó versszakában:
A toposz előfordul Tompa Mihály
Szuhay Mátyás című, kuruc tárgyú
elbeszélő költeményében (1846):
Szerepel Arany János
Erdélyi
nél (
Erdélyi 1851, 6378.; 329.), aki
megfelelteti az alábbi mondásnak: „Széles az asztal, keskeny az
abrosz, vékony a vacsora” (330.; 17.).
Jelentése: igényei meghaladják lehetőségeit. A dohánymonopólium
bevezetése (1858) után gyakran idézett
szólás; korabeli értelmezésére nézve lásd Gyulai Pál versét (Politikai
xeniák):
A motívum visszatér Erdélyi János
AJ
1875. szept. 9-én
Szulyovszky Ignácnak írt levelében, amelyben Arany János
Arany
megköszöni a nyitrai ügyvédnek a tőle kapott ajándék
dohányt. A levél így zárul: „Áldja meg érte a »nagy pipáju, kevés
dohányu« magyarok istene!” (
AJÖM XIX., 339.; a „magyarok istene”
toposzról lásd: Széchenyi emlékezete,
Magyarázatok, 8. sor)
Arany János
A három-pipa utcza
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet a mai Erkel utca Bp. IX. kerületében (lásd Keletkezés)
Kisfaludy egy
pipárol
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
pipáról
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet
lásd Kisfaludy Károly
Pipadal című versét (1827, megj.: Aurora 1828, 80–82.,
Szalai Benjámin
aláírással):
Arany János
Én ugy vélem, dohány nálunk
n
–Jegyzet
Ezen, hazánkban bő termésü plántát,
1496
Pane Roman spanyol barát hozta be először
Domingóból Európába, utána 1560
Nicot János franczia által még inkább ismeretessé
lön – nálunk Bátoriak alatt kezdett honnosodni.
Arany
versének formája egyezik Arany János
Kisfaludy
Pipadalának strófaképletével – annyi
különbséggel, hogy az első négy sor keresztríme helyett nála félrím
van.
Kisfaludy Károly
Monda elmés pipadalt:
n
Jegyzet
lásd Kisfaludy Károly
Pipadal című versét (1827, megj.: Aurora 1828, 80–82.,
Szalai Benjámin
aláírással):
Arany János
Én ugy vélem, dohány nálunk
n
–Jegyzet
Ezen, hazánkban bő termésü plántát,
1496
Pane Roman spanyol barát hozta be először
Domingóból Európába, utána 1560
Nicot János franczia által még inkább ismeretessé
lön – nálunk Bátoriak alatt kezdett honnosodni.
Arany
versének formája egyezik Arany János
Kisfaludy
Pipadalának strófaképletével – annyi
különbséggel, hogy az első négy sor keresztríme helyett nála félrím
van.
Kisfaludy Károly
Éljen hát
az ő utczája!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
az ő utczája!
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet
Arany
úgy értesült, hogy a Három pipa utcát Kisfaludy utcára
keresztelték (lásd Keletkezés).Arany János
S a magyarnak „nagy pipája”
n
Jegyzet
Utalás a kuruc nótára: „Jaj már minékünk, magyar nemzetnek, / Kik
feltámadtunk rebelliseknek! / Zákány István, Szuhay Mátyás kopasz fejeknek, / Nagy pipájú, kevés dohányú szegény
legényeknek!” (
Nincs becsületi a katonának,
RMKT, XVIII. század, sorozatszerk.
Csörsz Rumen István, Debreczeni Attila, Szilágyi Márton, XIV., Közköltészet 3., A társadalmi élet
költészete, 3/A, Történelem és társadalom, s. a. r.
Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Universitas–Editio princeps, Bp. 2013, I.,
Történeti és politikai tárgyú énekek, I. B) Kuruc tematikájú
közköltészet, 8, V; 43.;
AJ
Elek István
1805-ös melodiáriumából ismerhette az
éneket, ahol először megjelent.)
A toposz – parafrazeálva – előfordul Arany János
AJ
Szilágyi István névnapjára írt, Lelki szemét hordó
lapát című köszöntőjének (1843)
ajánlásában:
Ugyanebben a változatban, A tudós
macskája című vers (1847) első
és utolsó versszakában:
A toposz előfordul Tompa Mihály
Szuhay Mátyás című, kuruc tárgyú
elbeszélő költeményében (1846):
Szerepel Arany János
Erdélyi
nél (
Erdélyi 1851, 6378.; 329.), aki
megfelelteti az alábbi mondásnak: „Széles az asztal, keskeny az
abrosz, vékony a vacsora” (330.; 17.).
Jelentése: igényei meghaladják lehetőségeit. A dohánymonopólium
bevezetése (1858) után gyakran idézett
szólás; korabeli értelmezésére nézve lásd Gyulai Pál versét (Politikai
xeniák):
A motívum visszatér Erdélyi János
AJ
1875. szept. 9-én
Szulyovszky Ignácnak írt levelében, amelyben Arany János
Arany
megköszöni a nyitrai ügyvédnek a tőle kapott ajándék
dohányt. A levél így zárul: „Áldja meg érte a »nagy pipáju, kevés
dohányu« magyarok istene!” (
AJÖM XIX., 339.; a „magyarok istene”
toposzról lásd: Széchenyi emlékezete,
Magyarázatok, 8. sor)
Arany János
A három-pipa utcza
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet a mai Erkel utca Bp. IX. kerületében (lásd Keletkezés)
Kisfaludy egy
pipárol
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
pipáról
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet
lásd Kisfaludy Károly
Pipadal című versét (1827, megj.: Aurora 1828, 80–82.,
Szalai Benjámin
aláírással):
Arany János
Én ugy vélem, dohány nálunk
n
–Jegyzet
Ezen, hazánkban bő termésü plántát,
1496
Pane Roman spanyol barát hozta be először
Domingóból Európába, utána 1560
Nicot János franczia által még inkább ismeretessé
lön – nálunk Bátoriak alatt kezdett honnosodni.
Arany
versének formája egyezik Arany János
Kisfaludy
Pipadalának strófaképletével – annyi
különbséggel, hogy az első négy sor keresztríme helyett nála félrím
van.
Kisfaludy Károly
Monda elmés pipadalt:
n
Jegyzet
lásd Kisfaludy Károly
Pipadal című versét (1827, megj.: Aurora 1828, 80–82.,
Szalai Benjámin
aláírással):
Arany János
Én ugy vélem, dohány nálunk
n
–Jegyzet
Ezen, hazánkban bő termésü plántát,
1496
Pane Roman spanyol barát hozta be először
Domingóból Európába, utána 1560
Nicot János franczia által még inkább ismeretessé
lön – nálunk Bátoriak alatt kezdett honnosodni.
Arany
versének formája egyezik Arany János
Kisfaludy
Pipadalának strófaképletével – annyi
különbséggel, hogy az első négy sor keresztríme helyett nála félrím
van.
Kisfaludy Károly
Éljen hát
az ő utczája!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
A kritikai kiadás szövege
*K1
HV 1888, 401
az ő utczája!
*
Szövegforrás:
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
SzF, 1(1860–61)/17. (1861. febr. 27.), 271
n
Jegyzet
Arany
úgy értesült, hogy a Három pipa utcát Kisfaludy utcára
keresztelték (lásd Keletkezés).Arany János
S a magyarnak „nagy pipája”
n
Jegyzet
Utalás a kuruc nótára: „Jaj már minékünk, magyar nemzetnek, / Kik
feltámadtunk rebelliseknek! / Zákány István, Szuhay Mátyás kopasz fejeknek, / Nagy pipájú, kevés dohányú szegény
legényeknek!” (
Nincs becsületi a katonának,
RMKT, XVIII. század, sorozatszerk.
Csörsz Rumen István, Debreczeni Attila, Szilágyi Márton, XIV., Közköltészet 3., A társadalmi élet
költészete, 3/A, Történelem és társadalom, s. a. r.
Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Universitas–Editio princeps, Bp. 2013, I.,
Történeti és politikai tárgyú énekek, I. B) Kuruc tematikájú
közköltészet, 8, V; 43.;
AJ
Elek István
1805-ös melodiáriumából ismerhette az
éneket, ahol először megjelent.)
A toposz – parafrazeálva – előfordul Arany János
AJ
Szilágyi István névnapjára írt, Lelki szemét hordó
lapát című köszöntőjének (1843)
ajánlásában:
Ugyanebben a változatban, A tudós
macskája című vers (1847) első
és utolsó versszakában:
A toposz előfordul Tompa Mihály
Szuhay Mátyás című, kuruc tárgyú
elbeszélő költeményében (1846):
Szerepel Arany János
Erdélyi
nél (
Erdélyi 1851, 6378.; 329.), aki
megfelelteti az alábbi mondásnak: „Széles az asztal, keskeny az
abrosz, vékony a vacsora” (330.; 17.).
Jelentése: igényei meghaladják lehetőségeit. A dohánymonopólium
bevezetése (1858) után gyakran idézett
szólás; korabeli értelmezésére nézve lásd Gyulai Pál versét (Politikai
xeniák):
A motívum visszatér Erdélyi János
AJ
1875. szept. 9-én
Szulyovszky Ignácnak írt levelében, amelyben Arany János
Arany
megköszöni a nyitrai ügyvédnek a tőle kapott ajándék
dohányt. A levél így zárul: „Áldja meg érte a »nagy pipáju, kevés
dohányu« magyarok istene!” (
AJÖM XIX., 339.; a „magyarok istene”
toposzról lásd: Széchenyi emlékezete,
Magyarázatok, 8. sor)
Arany János