Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 Azonos a Széchenyi tiszai oszlopára kéziratával; autográf (V1945) Megjegyzések *K1 Adatai az AJÖM VI. (239.) alapján Az M1 és az M2 szövege azonos. A vers a Dessewffy Emil felkérésére írt másik két epigrammával együtt keletkezett (lásd Keletkezés, ill. Széchenyi tiszai oszlopára), azonban csak ezt a verset közölte az ÖK 1867, II-ben – a fenti címmel –, ezért ezt jelen kötetben is külön közöljük. A Széchenyi a Tiszán és a Széchenyi tiszai oszlopára közös kéziratának (*K1) alján szereplő megjegyzést az előbbi vers szövegváltozatai közt adtuk meg, tekintettel arra, hogy ennek alcímére vonatkozik. Keletkezés 1862. máj., . Dessewffy Emil – az MTA , ill. az Alsó-Szabolcsi Tisza-szabályozó Társulat elnöke – 1862 tavaszán levélben kereste föl t, amelyben a 100 mérföldes tiszai gátból 18 mérföldnyit építtető társulat nevében kéri fel t: „A Társulat

[törölt]

«

Széchenyi

Széchenyi István

nek »

azon helyen akar nek egy Obeliszket állítani, a Dob – Polgári gát tövében, hol ő a’ szabályozást az első kapavágással tettleg megkezdette. Ide egy pár sor fölirás kell. Ezt bizodalommal Arany Jánostol várja Desewffy Emil ”. ( AJÖM XVIII., 47. Erre a fölkérésre írta

Arany

Arany János

a három epigrammát; az emlékműre végül Szász Károly epigrammája került (lásd alább). 1862–63-ban vita folyt a Ko hasábjain a felállítandó Széchenyi-szobor jellegét illetően, lásd Ormós Zsigmond, Gróf Széchenyi István emléke milyen legyen? Ko, 1(1863), I/2. (jan. 11.), 25–29., I/3. (jan. 16.), 50–53., I/4. (jan. 25.), 73–77., I/5. (febr. 1.), 97– 100., I/6. (febr. 8.), 121–125.; Balogh Zoltán, Észrevételek Ormós Zsigmond czikkeire a ‘Széchenyi-szobor’ ügyében, Ko, 1(1863), I/13. (márc. 29.), 307–308., P. Szathmáry K.[ároly], Még egy szó a Széchenyi-szobor ügyében, uo., 308. Az Alsó-Szabolcsi Tisza-szabályozó Társulat a balparti gátat Gróf Széchenyi-gátnak nevezte el; az emlékoszlop a tiszadobi Urkom-dombon áll, felirata: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁNNAK A TISZASZABÁLYOZÁS NAGY MŰVE MEGINDÍTÓJÁNAK AHOL Ő MAGA A MUNKÁT MEGKEZDTE HÁLÁS EMLÉKÜL EMELTE AZ ALSÓ SZABOLCHI TISZASZABÁLYOZÓ TÁRSULAT MDCCCLXV. A szöveg arra céloz, hogy – amint az levelében is szerepel – a hagyomány szerint a gátépítésen az első kapavágást maga tette. Az emlékoszlopon olvasható Szász Károly-epigramma szövege: [Lásd Az alsó-szabolcsi tiszai ármentesítő társulat, Diénes Barna munkájából összeállította a szerkesztőség, revid. Gonda Béla = Borovszky Samu (szerk.), Magyarország vármegyéi és városai: György Aladár–Kállay András–Dr. Jósa András, Szabolcs vármegye, Bp., Apollo, 1900, 292–300.: 293.; a Széchenyi-emlékoszlop fényképe: 297. Az emlékmű képét lásd még: Ferenczi Zoltán (szerk.), A magyar irodalom története 1900-ig, Bp., Athenaeum, 1913, II., 337.; az AJÖM VI., 240. adata. A kép a Széchenyi és kora című fejezet utolsó lapján látható, a képaláírás tévesen „ síremléke”.]