Arany János munkái

Megjegyzések:

Keletkezés 1862 (a HV 1888 datálása szerint), . A vers azzal függhet össze, hogy az élclapok a nyugat-európai (főleg német) figurákat előszeretettel ábrázolták frakkban-cilinderben, a nemzeti viseletet hordó magyar figurákkal szemben (lásd ehhez: Fél magyarság, Magyarázatok, [cím]). Az Üstökös 1862-es évfolyamában több olyan karikatúra is megjelent, amelyen a frakk „farka” viselőjének lába közt látható – 5(1862), XI/2. (jan. 11.), 13., XI/14. (ápr. 5.), 108., XII/12. (szept. 20.), 93. – ezek közül leginkább a második jön számításba, amelyen a magyar öltözetű, ill. a frakkos-cilinderes alak ugyanazon a távcsövön át nézi egymást, utóbbi áll a távcső közelítő, előbbi a távolító lencsénél. A képaláírás szerint „»Ők« azt hiszik, hogy mi egyre közeledünk, »Mi« pedig azt hisszük, hogy ők távoznak”. A vers valószínűleg a Nyugattal szembeni lebecsülő attitűdöt illeti iróniával. Kritikatörténet Szendrey Zsigmond szerint „Szülőföldjének babonáit meg éppen jól ismerte, s leggyakrabban tréfásan, máskor meg a népies jellemzés és előadás, azután az elöresejtetés vagy költő igazságszolgáltatás eszközéül, néha éppen indítékul sikeresen föl is használja”; a példák közt idézi ezt a verset is ( Szendrey 1917, 138.).