Arany János munkái

Megjegyzések:

Keletkezés A vers 1862 augusztusában keletkezett, Szliácson (, orvosi tanácsra, aug. 7. és szept. 11. között tartózkodott az észak-magyarországi fürdőhelyen, lásd Hanvára, Magyarázatok, 3. sor). szerint „Ott, a fenyvek közt, támadt ez az ötlete, mely a természeti képnek a cím szerint mélyebb vonatkozást ad” ( AJÖM VI., 237.). A vers a megélénkült politika és a költészet paradox viszonyának allegorikus kifejezése; többek által kifejezett panasz, hogy a politika háttérbe szorítja az irodalmi, művészi törekvéseket. Lévay írja nak 1860. nov. 28-án: „Lehetetlen, hogy a szépirodalmi vállalatok némi kárát ne vallják e rendkívüli és várandós izgalomnak” ( AJÖM XVII., 476.). Greguss Ágost a Kisfaludy Társaság XII. közülésén, 1862. febr. 6-án elhangzott titkári jelentésében írja, hogy „ közfigyelem folytonosan és szinte kizárólag az ország ügyeire irányozva igazán alig lehet vala csodálni, ha nemzetünk végkép meg is feledkezett volna e szerény Társaságról”. ( KisfTÉ, új folyam, Pest, Emich G., 1868, I., 13–31.: 20.) Ez a körülmény lapjainak sorsát is alapvetően meghatározta (, fenti vélekedését követően, a SzF példányszámának alakulása iránt érdeklődik aggódva). Kritikatörténet „Az irodalom, a költészet, a költő valóságos – tehát nem hivatalosan »elvárt« és deklarált – jelentőségéről, a napi politikához való viszonyáról vall a Poéta és politikus c., 1862-ből való, példabeszéd-szerű négysorosában”. ( Nacsády 1978, 9.)