Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők K1 NSzAJM, Mátyás Flórián (1818–1904, nyelvész, történeti forráskritikus, az első nyelvtörténeti szótár készítője, az MTA lev. tagja) 1863-ban megjelent értekezése hátsó fedőlapjának felső részén ( Akadémiai értekezések. Igazítás- és pótlékul a Magyar nyelv Szótárához, Magyar nyelvtudomány, II. füzet, Pécs, Lyceum), ceruzával; autográf (alapszöveg) Megjegyzés az alábbi kommentárral közli a verset: „Utalhatunk itt a Toldi X. énekének a kezdő soraira, melyekkel értelmileg teljesen megegyezik. Kiegészítjük így a felemlítette párhuzamos helyeket is, melyek között ez epigramma prózai mását is megtaláljuk Kassai e mondatában: »A mit az elme émedten forgat, avval játszik álomidétt is.« Ezzel azonban nem akarjuk azt bizonyítani, hogy , a lelki jelenségek mesteri elemzője, Kassaitól vette e gondolatot.” (A hivatkozott hely: Toldi. Költői elbeszélés. Írta Arany János. Nyelvi és tárgyi bő magyarázatokkal ellátta Lehr Albert, Bp., Franklin, 1882, 341.) A jelzett párhuzam: „A játszi reménység amidőn imette / A boldogtalannál hitelét vesztette, / Álmot küld szemére, kecsegtető álmot, / Avval édesíti a nyomoruságot.” ( AJÖM II., 137.) A „Kassai”-nak tulajdonított mondat Ballagi Mór gyűjtésében így szerepel: „A mit az elme ébren forgat, avval játszik álomidétt is”. ( Magyar példabeszédek, közmondások és szólások gyűjteménye, Összeszedte, értelmezte, s más nemzeteknek hasonértelmű mondataival fölvilágosította Ballagi Mór, Pest, Heckenast, 18552 [1850], 197. tétel, 13.) Keletkezés 1863, (Lásd: K1)