Bibliográfiai adatok
[Akadémiai papírszeletek 1.]
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: Greguss Ágost, Magyar költészettan, Bp., Az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása (Hoffmann és Molnár), 1880, 68
- Szövegforrás III: ÖKK 1924, 238
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 Greguss Ágost, Magyar költészettan, Bp., Az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadása (Hoffmann és Molnár), 1880, 68. (1–2. és 5–6. sor, a kihagyás jelölése nélkül) M2 ÖKK 1924, 238., az Akadémiai papírszeletek II. darabjaként (alapszöveg) [ AJÖM VI., 146., az Akadémiai papírszeletek II. darabjaként]Megjegyzések
Megjegyzések:
Megjegyzések A HV 1888 (és nyomában a későbbi kiadások) az Akadémiai papírszeletek cím alatt valamennyi, e csoportba tartozó verset egybegyűjtik (NB. a HV 1888 éppen ezt a verset nem közli), eltekintve az időrendtől, ill. olyan verset is ide sorolnak ([Jókaihoz]), amelynek idetartozása nem bizonyítható, s jellegében is elüt a többitől (nem az akadémiai ülésekhez kapcsolódik). Az Arany 2003 három, időrendileg elkülönülő csoportra bontja a verseket, azonban ezeken belül is nagyok az időbeli távolságok. Megtartottuk a (Jókai
tól sugallt) gyűjtő címet, de csak akkor soroltunk több verset egy-egy
alcsoportba, ha időben szorosan követik egymást, vagy datálásuk bizonytalan.
Az [Akadémiai papírszeletek] cím kapcsán lásd
Keletkezés.
A verset Jókai Mór
Greguss
a 38 §. A rímjátékok című fejezetben
idézi, az alábbi módon:
„Rímjáték továbbá mesterséges, többnyire fonákul összerovott rímek halmozása. Egy
silány értekezésre a »nevelészet«-ről ez a rímjátékos vers készült:
Greguss Ágost
Bizony ez a nevelészet
Hej nem igen nevel észet;
n
Jegyzet Tréfásan,
észt helyett.
Az ívszámot nevelé, sed
n
Jegyzet Latinul, de helyett.
Mindent mi nem new,
n
elészed.”Jegyzet Angolul, új helyett.
Greguss
szövegközlésének forrása ismeretlen.
Az alapszöveg kiválasztása
Az M1 hiányos és hitelessége bizonytalan.
Keletkezés
Greguss Ágost
1864. febr. 1
.? [bizonytalan olvasat]
Pest
.
Az Akadémiai papírszeletek keletkezését
Jókai Mór írta le, lásd [Akadémiai papírszeletek
2.], Keletkezés.
A cikk szerint Budapest
Jókai
nak több hasonló „papírszelet” volt birtokában; ezek közül csak a
cikkben közölt [Akadémiai papírszeletek 2.]
azonosítható. Feltételezhető, hogy az [Akadémiai
papírszeletek 1.] is köztük volt, s lehetséges, hogy további versek is
voltak, ezeknek azonban nem maradt nyomuk.
Ami az [Akadémiai papírszeletek 1.] keletkezését
illeti, Nagy Márton (1804–1873) piarista szerzetes,
neveléstörténész, az MTA levelező tagja több neveléstörténeti előadást tartott az
Akadémián. A keleti nevelészet című előadásai 1863. ápr. 27-én és júl.
6-án hangzottak el [lásd
A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei,
MDCCCLXIII, Első kötet, I. füzet, Pest, Eggenberger Ferdinánd, 1864, 75.,
107.; értekezésként megjelent:
Magyar Akadémiai Értesítő – A philosophiai, törvény- és
történettudományi osztályok közlönye, 1864, I. (1863-as anyaggal),
64–128.]. A görögök nevelészete című
előadást 1864. febr. 1-jén tartotta (lásd
A Magyar Tudományos Akadémia jegyzőkönyvei,
MDCCCLXIV, Második kötet, Pest, Eggenberger Ferdinánd, 1864, 42.).
Jókai Mór
Arany
az 1864–65-ös titoknoki
jelentésében, amely az 1864. jan. 25. és 1865. dec. 4. közötti osztályülésekről számol be, dátum
nélkül említi, hogy Nagy Márton „a »görögök nevelészete« c. értekezéssel e tárgyú
előadásait befejezte.” [
A magyar Tudom.[ányos] Akadémia évkönyvei, XI.
(1864–1869), Bp., MTA , 1976, V. darab, 10–19.: 13., ua.:
AJÖM XIV., 119., vö. uo., 127.] Az „e tárgyú előadásait”
kifejezés értelemszerűen a neveléstörténeti tárgyú előadásokra vonatkozik,
amelyeket Arany János
Nagy
1863-ban tartott – ezeknek volt folytatása és záró
darabja a görögökkel foglalkozó előadás. Nagy Márton
Arany
megjegyzése tehát csak az 1864. febr.
1-jei előadásra vonatkozhat. (Arany János
Voinovich
, Voinovich Géza
Arany
titkári jelentésének dátuma alapján, tévesen, 1865-re datálja Nagy Mártonnak a jegyzőkönyvben említett előadását, lásd
AJÖM VI., 242.)
Az 1864-es dátum azonban csak terminus ante quem, a vers
a korábbi előadásokon, vagyis 1863-ban is keletkezhetett;
hogy a verset a harmadik előadás ihlette, azt 5. sora valószínűsíti („Az ivszámot
nevelé”), amely nagy terjedelmű nyomtatott szövegre utal (lásd a két első előadás
értekezésként megjelent szövegének terjedelmét).
Kritikatörténet
Arany János
Barta
a verset a kellő pillanatban, alkalmi helyzetben felbukkanó
„vezérrím”-hez, „ingerlő rím”-hez köti, „amely valóságos áradatot von maga után,
van példa, hogy meg nem áll a nyolcig, egyszer meg éppen a tízig.
Az Akadémián egy unalmas értekezést olvasnak föl a »görög nevelészetről«.
Barta János
Arany
, csak úgy a maga számára, alaposan beléköt, a téma maga adja a kezdő
lökést. Arany János
[szerkesztői feloldás]
Itt következik a vers szövege.Barta
a rímjáték jellegénél fogva az Áj-váj, a
[Ha napfényes vízkereszt…] és az Ejnye! című versekkel rokonítja (
Barta 1987 [1982b], 153–154.).
Barta János