Arany János munkái

Megjegyzések:

Megjegyzés Az M1 lábj.-e szerint: „Férj, nő, és a négy gyermek neve, koruk szerinti sorban.” Keletkezés 1867, . 1847-ben került kapcsolatba Csengery Antallal (kapcsolatukról lásd AJÖM XV., 811., XVI., 1144., XVII., 660–661.). pesti útjain Csengeryéknél szállt meg, s is meglátogatta őt Nagykőrösön. keresztapja volt két gyermekének, nak és nak. 1857-ben húsvéttól pünkösdig vendégeskedett a családnál, 1859. okt. végétől 1860. ápr. elejéig pedig náluk lakott; ott-tartózkodása idején (febr. 26-án) született . A vers hátterében az a körülmény is meghúzódik, hogy Csengeryék az 1850-es években öt gyermeküket elvesztették. (lásd AJÖM XVII., 718.) Csengery Antal segítségére volt re költözésében, a SzF megindításában, s támogatta megválasztását akadémikussá, majd a KisfT igazgatójává. Mindketten az özv. Bezerédj Istvánné lakásán összegyűlő társaság törzstagjai közé tartoztak (lásd A jóságos özvegynek, Keletkezés, Magyarázatok, [cím]). a vers 2. sorához hasonlóan szedte disztichonba a nagykőrösi tanári kar tagjainak nevét (A tanári kar, 1856). Kritikatörténet „Az 1867–1869 közötti két esztendő természetes televénye a hasonló rögtönzéseknek. Olvashatunk egy baráti érzelmekről valló disztichont, amely hagyományos daktilusokba szedi az őt évtizedénél

 [!]

[sic!]

is több idő óta környékező Csengery Antal, felesége, fia és három leánya nevét, családi pohárköszöntőre (ez már a joviális etiketthez tartozott), igazában azonban a költőt önmaga és a haza sorsa érdekelte.” ( Nacsády 1978, 12.) Barta János azok közt a versek közt említi, amelyeket a metrum, a versforma mint a „játékösztön ingere” ihletett, lásd Barta 1987 [1982b], 151–152. Vargha Balázs szerint „talált versnek is mondhatjuk, hiszen a nevek rendje megvolt, csak annyit tett (és ez nem kevés!), hogy észrevette a bennük rejtező időmértékes verset. Az első sort már nem volt nehéz odailleszteni a hat név elé.” ( Vargha 1994, 37.)