X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Az ördög elvitte a finánczot

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: *K1
  • Szövegforrás III: HV 1888, 111–112

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 HV 1888, 111–112. (alapszöveg) [ AJÖM I., 311.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 A Kóbor Tamás kéziratának lapjain; autográf (?V1945)
 
Megjegyzés
 
*K1 Adatai az AJÖM I. (523.) alapján. Az AJÖM I . a *K1 nyomán elhagyta a refrént a 2. vsz.-ban. Az eredeti szöveg:
The deil cam fiddlin’ thro’ the town,
And danc’d awa wi’ th’ Exciseman,
And ilka wife cries, “Auld Mahoun,
I wish you luck o’ the prize, man.”
The deil’s awa, the deil’s awa,
The deil’s awa wi’ the Exciseman,
He’s danc’d awa, he’s danc’d awa,
He’s danc’d awa wi’ the Exciseman.
 
We’ll mak our maut, and we’ll brew our drink,
We’ll laugh, sing, and rejoice, man,
And mony braw thanks to the meikle black deil,
That danc’d awa wi’ th’ Exciseman.
The deil’s awa, &c.
 
There’s threesome reels, there’s foursome reels,
There’s hornpipes and strathspeys, man,
But the ae best dance ere came to the land
Was-the deil’s awa wi’ the Exciseman.
The deil’s awa, &c.
 
 
Keletkezés
 
1868 körül (a HV 1888 szerint);
Pest
Budapest
. Arany László a
Juliska
Arany Julianna
halálát követő lehangoltság oldódásának időszakára teszi a Burns-fordításokat: „csillapodottabb lélekkel reá tért régi kedvenczeinek forgatására”. A sort
Shakespeare
Shakespeare, William
nyitja, nyilván a Hamlet-fordításra – még 1865 őszén – kapott megbízás ösztönzésére. A Hamlet mellett, amely 1866. nov. végén készült el, befejezi a János király 1860-ban megkezdett fordítását is, előveszi „pihenésül” – ez 1867. ápr. 18-án készül el; ezen túl „újra olvasta”
Shakespeare
Shakespeare, William
„összes drámai műveit, elbeszéléseit, sonettjeit”. Valószínű, hogy angol nyelvtudásának felelevenítése és elmélyítése késztette arra, hogy elővegye egykor kedvelt angol szerzőit; „
Shakespeare
Shakespeare, William
-t még néhány angol költő és prózaíró követte” (Thomas Moore, Washington Irving,
Fielding
Fielding, Henry
). Míg régi kedvencei közül
Byron
Byron, George Gordon Noel
t mellőzte, „
Burns
Burns, Robert
most az újabb olvasáskor sem veszített nála egykori hatásából semmit; sokáig foglalkozott vele; örömest bajlódott skót dialectusa nehézségeinek leküzdésével s néhány költeményének fordítgatását is megpróbálta”. A fordítások közül „Kóbor Tamást néhány évvel később (1873)
Gyulai
Gyulai Pál
sürgetésére befejezte s átadta a Budapesti Szemlé-nek”. ( HV 1888, Bevezetés, XV–XVII.) Az ördög elvitte a finánczot című vers témája rokon Az ünneprontók című balladáéval.
Burns
Burns, Robert
verse 1792-ben keletkezett.
 
Kritikatörténet
 
Imre László megállapítása szerint „az olyan dalszerű, szinte táncdalszerű refrén, mint a
Burns
Burns, Robert
fordításban
[szerkesztői feloldás]
idézi a refrént
– nem fordul elő saját balladáiban.” ( Imre 1988, 145–146.)
 
Feldolgozások
 
Zenei Kadosa Pál: Hat kórusdal Arany János verseire [Vegyeskarra], Op. 67., 1969 (1. Mindvégig, 2. Népdal, 3. Dante, 4. Népdal, 5. Meddő órán, 6. Az ördög elvitte a fináncot), Editio Musica, Bp., © 1971, Z. 6411 (BMC) Ligeti György: Öt Arany-dal [Két szólóhangra], 1952 (I. Csalfa sugár, II. A legszebb virág, III. A csendes dalokból, IV. A bujdosó, V. Az ördög elvitte a fináncot), Schott Music, ED 8686
 
Hangfelvétel
 
Világlíra, 2. Hungaroton, LPX 13844, 1980, Bessenyei Ferenc, 0’ 53”
X (Close panel)Verzió: I : A kritikai kiadás szövege
 
Az ördög elvitte a finánczot
n
Jegyzet
finánczot
finánc: pénzügyőr
 
(The deil ’s awa wi’ th’ exciseman)  
n
Jegyzet
Burns maga is exciseman volt.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
Burns maga is exciseman volt.
A. J
Arany János
. jegyzete
*
Szövegforrás:
HV 1888, 111–112
 
  (Burns)  
 
  Jött az ördög hegedü szóval,
  Elvitte a finánczot;
  És minden asszony így kiált:
  „Belzebub
n
Jegyzet
Belzebub
Baál-zebúb, Beelzebul; a kánaáni-föníciai hitvilágban szereplő Baál férfi termékenységisten helyi változata. Az evangéliumokban a démonok fejedelmének neve; Jézust azzal gyanúsítják, hogy gyógyításait vele szövetkezve végzi (Mt 12:24, Lk 11:15).
, éljen a tánczod!”
  Az ördög, az ördög,
  Az ördög e tánczczal
  Oda van, oda van,
  Oda van a finánczczal.
 
 
  „Czefrét verünk, főzünk italt,
  Lakomát csapunk nagy tánczot:
  Szépen köszönjük, Körmös úr,
  Hogy viszed a finánczot!”
 
Az ördög, az ördög,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
Az ördög e tánczczal
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
Oda van, oda van,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
Oda van a finánczczal.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
 
 
„Van csárda-táncz
n
Jegyzet
csárda-táncz
Csárdás; az egész magyar nyelvterületen elterjedt páros tánc; általában két részből, a lassúból és a frissből áll. ( MNL )
, kuferczes
n
Jegyzet
kuferczes v. kuperces
(esetleg összefügg a német Kaufherr ’kereskedő’, vö. kufár, vagy a szlovák kupec ’kereskedő’ szóval): gyors csárdás, főleg ló- és marhakereskedők táncolták, leginkább a Duna–Tisza-közén és Bácskában. A MNL szerint „A kupeces tánc vagy kuferces énekszó mellett járt vásári férfitánc. A kupecek és legények járták egyegy jó adás vagy vétel után. A kufercesnek váltakozó gyors és lassú részei vannak.” Előfordul
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
Dorottyájában, az alábbi jegyzettel: „A’ mi hiú, szapora és rendetlen tántzunk, mellyben asszonyszeméllyek is ugrándoznak, ölelkeznek, keringenek, ’s kiki magáért és párjáért tántzol, egész formájával megmutatja, hogy tót eredetű, az Ázsiai gravitással és méltósággal átaljában ellenkezik; ezt én a’ nép után nevezem kufertzes tántznak.” ( CSVMÖM 4, 136–205.: 156.) Szerepel
AJ
Arany János
másik Burns-fordításában (Kóbor Tamás), ill. Az ünneprontók című balladájában. Részletesebben lásd Felföldi László, Kuferces csárdás. Egy 1837. évi makói névnapi köszöntő margójára = Halmágyi Pál (szerk.), Tanulmányok. Tóth Ferenc köszöntése, Makó, 1998, 121–127.
, láncz
n
Jegyzet
láncz
Lánc- vagy füzértánc; a csoporttáncok kollektív műfaji-formai osztálya. A táncosok összefogódznak (kéz-, váll-, derék-, övfogás) vagy eszközök segítségével (kard, bot, abroncs, szalag, kendő) alkotnak láncot. A gyermekjátékokra is jellemző láncformáknak az európai tánckultúrában nagy múltja és jelentős szerepe van. ( MNL )
,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
„Van
[törölt]
« párna-táncz
n
Jegyzet
párna-táncz
magyarázatát lásd Anderson Janka vagy a párnatáncz, Magyarázatok, [cím]
, (kopogó
n
Jegyzet
kopogó
A skót néptáncban treble reel – kopogós tánc; a ritmust a kemény cipő (hard shoe) elején elhelyezett „tip”-nek, illetve a cipő sarkának kopogása adja; a magyar táncban a Sárköz–Duna menti gyors csárdás jellemzői a kopogó sarkazó motívumok ( Néptánc Tudástár, MTA BTK Zenetudományi Intézet).
) van polka »
 csárda-táncz, kuferczes, láncz,
*
Szövegforrás:
*K1
 
  Tudunk polká
n
Jegyzet
polka
cseh eredetű 2/4-es, élénk tempójú, az 1830-as évektől Európa-szerte elterjedt, a keringő mellett legnépszerűbb társastánc
t és fráncz
n
Jegyzet
fráncz
 franica Az eredetiben szereplő táncnevek: (threesome/foursome) reel, hornpipe, ill. strathspey. A reel középkori eredetű skót tánc, eredeti jelentése ’pörög, forog’ (a threesome, foursome szavak jelentése: hármas, négyes). A hornpipe Angliában, Skóciában és Írországban elterjedt gyors, pontozott ritmusú tánc; a táncosok kemény cipővel kopogják hozzá a ritmust. A strathspey a hornpipe-hoz hasonló, annál lassabb, ünnepélyesebb skót tánc. Valamennyi 2/4-es, ill. 4/4-es ritmusú. (Ezek a táncnevek a Tam O’Shanter című
Burns
Burns, Robert
-versben is előfordulnak, amelyet
Arany
Arany János
Kóbor Tamás címen fordított le, és ugyancsak magyar vagy Mo.-n is ismert táncnevekkel helyettesítette őket, többek közt az itt is szereplő kufercessel és kopogóssal.)
ot:
  De legjobb táncz az ördögé,
  Hogy viszi a finánczot.”
  Az ördög, az ördög,
  Az ördög e tánczczal
  Oda van, oda van,
  Oda van a finánczczal.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1868 körül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
(1868 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 111–112
 
 
 
X (Close panel)Verzió: II : *K1
 
Az ördög elvitte a finánczot
n
Jegyzet
finánczot
finánc: pénzügyőr
 
(The deil ’s awa wi’ th’ exciseman)  
n
Jegyzet
Burns maga is exciseman volt.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
Burns maga is exciseman volt.
A. J
Arany János
. jegyzete
*
Szövegforrás:
HV 1888, 111–112
 
  (Burns)  
 
  Jött az ördög hegedü szóval,
  Elvitte a finánczot;
  És minden asszony így kiált:
  „Belzebub
n
Jegyzet
Belzebub
Baál-zebúb, Beelzebul; a kánaáni-föníciai hitvilágban szereplő Baál férfi termékenységisten helyi változata. Az evangéliumokban a démonok fejedelmének neve; Jézust azzal gyanúsítják, hogy gyógyításait vele szövetkezve végzi (Mt 12:24, Lk 11:15).
, éljen a tánczod!”
  Az ördög, az ördög,
  Az ördög e tánczczal
  Oda van, oda van,
  Oda van a finánczczal.
 
 
  „Czefrét verünk, főzünk italt,
  Lakomát csapunk nagy tánczot:
  Szépen köszönjük, Körmös úr,
  Hogy viszed a finánczot!”
 
Az ördög, az ördög,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
Az ördög e tánczczal
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
Oda van, oda van,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
Oda van a finánczczal.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
 
 
„Van csárda-táncz
n
Jegyzet
csárda-táncz
Csárdás; az egész magyar nyelvterületen elterjedt páros tánc; általában két részből, a lassúból és a frissből áll. ( MNL )
, kuferczes
n
Jegyzet
kuferczes v. kuperces
(esetleg összefügg a német Kaufherr ’kereskedő’, vö. kufár, vagy a szlovák kupec ’kereskedő’ szóval): gyors csárdás, főleg ló- és marhakereskedők táncolták, leginkább a Duna–Tisza-közén és Bácskában. A MNL szerint „A kupeces tánc vagy kuferces énekszó mellett járt vásári férfitánc. A kupecek és legények járták egyegy jó adás vagy vétel után. A kufercesnek váltakozó gyors és lassú részei vannak.” Előfordul
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
Dorottyájában, az alábbi jegyzettel: „A’ mi hiú, szapora és rendetlen tántzunk, mellyben asszonyszeméllyek is ugrándoznak, ölelkeznek, keringenek, ’s kiki magáért és párjáért tántzol, egész formájával megmutatja, hogy tót eredetű, az Ázsiai gravitással és méltósággal átaljában ellenkezik; ezt én a’ nép után nevezem kufertzes tántznak.” ( CSVMÖM 4, 136–205.: 156.) Szerepel
AJ
Arany János
másik Burns-fordításában (Kóbor Tamás), ill. Az ünneprontók című balladájában. Részletesebben lásd Felföldi László, Kuferces csárdás. Egy 1837. évi makói névnapi köszöntő margójára = Halmágyi Pál (szerk.), Tanulmányok. Tóth Ferenc köszöntése, Makó, 1998, 121–127.
, láncz
n
Jegyzet
láncz
Lánc- vagy füzértánc; a csoporttáncok kollektív műfaji-formai osztálya. A táncosok összefogódznak (kéz-, váll-, derék-, övfogás) vagy eszközök segítségével (kard, bot, abroncs, szalag, kendő) alkotnak láncot. A gyermekjátékokra is jellemző láncformáknak az európai tánckultúrában nagy múltja és jelentős szerepe van. ( MNL )
,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
„Van
[törölt]
« párna-táncz
n
Jegyzet
párna-táncz
magyarázatát lásd Anderson Janka vagy a párnatáncz, Magyarázatok, [cím]
, (kopogó
n
Jegyzet
kopogó
A skót néptáncban treble reel – kopogós tánc; a ritmust a kemény cipő (hard shoe) elején elhelyezett „tip”-nek, illetve a cipő sarkának kopogása adja; a magyar táncban a Sárköz–Duna menti gyors csárdás jellemzői a kopogó sarkazó motívumok ( Néptánc Tudástár, MTA BTK Zenetudományi Intézet).
) van polka »
 csárda-táncz, kuferczes, láncz,
*
Szövegforrás:
*K1
 
  Tudunk polká
n
Jegyzet
polka
cseh eredetű 2/4-es, élénk tempójú, az 1830-as évektől Európa-szerte elterjedt, a keringő mellett legnépszerűbb társastánc
t és fráncz
n
Jegyzet
fráncz
 franica Az eredetiben szereplő táncnevek: (threesome/foursome) reel, hornpipe, ill. strathspey. A reel középkori eredetű skót tánc, eredeti jelentése ’pörög, forog’ (a threesome, foursome szavak jelentése: hármas, négyes). A hornpipe Angliában, Skóciában és Írországban elterjedt gyors, pontozott ritmusú tánc; a táncosok kemény cipővel kopogják hozzá a ritmust. A strathspey a hornpipe-hoz hasonló, annál lassabb, ünnepélyesebb skót tánc. Valamennyi 2/4-es, ill. 4/4-es ritmusú. (Ezek a táncnevek a Tam O’Shanter című
Burns
Burns, Robert
-versben is előfordulnak, amelyet
Arany
Arany János
Kóbor Tamás címen fordított le, és ugyancsak magyar vagy Mo.-n is ismert táncnevekkel helyettesítette őket, többek közt az itt is szereplő kufercessel és kopogóssal.)
ot:
  De legjobb táncz az ördögé,
  Hogy viszi a finánczot.”
  Az ördög, az ördög,
  Az ördög e tánczczal
  Oda van, oda van,
  Oda van a finánczczal.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1868 körül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
(1868 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 111–112
 
 
 
X (Close panel)Verzió: III : HV 1888, 111–112
 
Az ördög elvitte a finánczot
n
Jegyzet
finánczot
finánc: pénzügyőr
 
(The deil ’s awa wi’ th’ exciseman)  
n
Jegyzet
Burns maga is exciseman volt.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
Burns maga is exciseman volt.
A. J
Arany János
. jegyzete
*
Szövegforrás:
HV 1888, 111–112
 
  (Burns)  
 
  Jött az ördög hegedü szóval,
  Elvitte a finánczot;
  És minden asszony így kiált:
  „Belzebub
n
Jegyzet
Belzebub
Baál-zebúb, Beelzebul; a kánaáni-föníciai hitvilágban szereplő Baál férfi termékenységisten helyi változata. Az evangéliumokban a démonok fejedelmének neve; Jézust azzal gyanúsítják, hogy gyógyításait vele szövetkezve végzi (Mt 12:24, Lk 11:15).
, éljen a tánczod!”
  Az ördög, az ördög,
  Az ördög e tánczczal
  Oda van, oda van,
  Oda van a finánczczal.
 
 
  „Czefrét verünk, főzünk italt,
  Lakomát csapunk nagy tánczot:
  Szépen köszönjük, Körmös úr,
  Hogy viszed a finánczot!”
 
Az ördög, az ördög,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
Az ördög e tánczczal
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
Oda van, oda van,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
Oda van a finánczczal.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
 
 
„Van csárda-táncz
n
Jegyzet
csárda-táncz
Csárdás; az egész magyar nyelvterületen elterjedt páros tánc; általában két részből, a lassúból és a frissből áll. ( MNL )
, kuferczes
n
Jegyzet
kuferczes v. kuperces
(esetleg összefügg a német Kaufherr ’kereskedő’, vö. kufár, vagy a szlovák kupec ’kereskedő’ szóval): gyors csárdás, főleg ló- és marhakereskedők táncolták, leginkább a Duna–Tisza-közén és Bácskában. A MNL szerint „A kupeces tánc vagy kuferces énekszó mellett járt vásári férfitánc. A kupecek és legények járták egyegy jó adás vagy vétel után. A kufercesnek váltakozó gyors és lassú részei vannak.” Előfordul
Csokonai
Csokonai Vitéz Mihály
Dorottyájában, az alábbi jegyzettel: „A’ mi hiú, szapora és rendetlen tántzunk, mellyben asszonyszeméllyek is ugrándoznak, ölelkeznek, keringenek, ’s kiki magáért és párjáért tántzol, egész formájával megmutatja, hogy tót eredetű, az Ázsiai gravitással és méltósággal átaljában ellenkezik; ezt én a’ nép után nevezem kufertzes tántznak.” ( CSVMÖM 4, 136–205.: 156.) Szerepel
AJ
Arany János
másik Burns-fordításában (Kóbor Tamás), ill. Az ünneprontók című balladájában. Részletesebben lásd Felföldi László, Kuferces csárdás. Egy 1837. évi makói névnapi köszöntő margójára = Halmágyi Pál (szerk.), Tanulmányok. Tóth Ferenc köszöntése, Makó, 1998, 121–127.
, láncz
n
Jegyzet
láncz
Lánc- vagy füzértánc; a csoporttáncok kollektív műfaji-formai osztálya. A táncosok összefogódznak (kéz-, váll-, derék-, övfogás) vagy eszközök segítségével (kard, bot, abroncs, szalag, kendő) alkotnak láncot. A gyermekjátékokra is jellemző láncformáknak az európai tánckultúrában nagy múltja és jelentős szerepe van. ( MNL )
,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 111–112
 
„Van
[törölt]
« párna-táncz
n
Jegyzet
párna-táncz
magyarázatát lásd Anderson Janka vagy a párnatáncz, Magyarázatok, [cím]
, (kopogó
n
Jegyzet
kopogó
A skót néptáncban treble reel – kopogós tánc; a ritmust a kemény cipő (hard shoe) elején elhelyezett „tip”-nek, illetve a cipő sarkának kopogása adja; a magyar táncban a Sárköz–Duna menti gyors csárdás jellemzői a kopogó sarkazó motívumok ( Néptánc Tudástár, MTA BTK Zenetudományi Intézet).
) van polka »
 csárda-táncz, kuferczes, láncz,
*
Szövegforrás:
*K1
 
  Tudunk polká
n
Jegyzet
polka
cseh eredetű 2/4-es, élénk tempójú, az 1830-as évektől Európa-szerte elterjedt, a keringő mellett legnépszerűbb társastánc
t és fráncz
n
Jegyzet
fráncz
 franica Az eredetiben szereplő táncnevek: (threesome/foursome) reel, hornpipe, ill. strathspey. A reel középkori eredetű skót tánc, eredeti jelentése ’pörög, forog’ (a threesome, foursome szavak jelentése: hármas, négyes). A hornpipe Angliában, Skóciában és Írországban elterjedt gyors, pontozott ritmusú tánc; a táncosok kemény cipővel kopogják hozzá a ritmust. A strathspey a hornpipe-hoz hasonló, annál lassabb, ünnepélyesebb skót tánc. Valamennyi 2/4-es, ill. 4/4-es ritmusú. (Ezek a táncnevek a Tam O’Shanter című
Burns
Burns, Robert
-versben is előfordulnak, amelyet
Arany
Arany János
Kóbor Tamás címen fordított le, és ugyancsak magyar vagy Mo.-n is ismert táncnevekkel helyettesítette őket, többek közt az itt is szereplő kufercessel és kopogóssal.)
ot:
  De legjobb táncz az ördögé,
  Hogy viszi a finánczot.”
  Az ördög, az ördög,
  Az ördög e tánczczal
  Oda van, oda van,
  Oda van a finánczczal.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1868 körül
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
(1868 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 111–112