Arany János munkái

Megjegyzések:

Megjegyzés A Mondacsok cikluscímről lásd Bevezetés, A versek sorrendje Keletkezés 1869. márc., . Az ogy.-i választásokat márc. 9–13. között tartották. A választásokon a kiegyezést ellenző pártok (a Balközép és a Szélsőbal) összefogtak kiegyezéses politikájával szemben, és országos kampányt indítottak, amelyben demagóg, nemtelen eszközöket és erőszakot is alkalmaztak; az ellenzék a választásokon előretört, ám a Deák-párt így is megszerezte a mandátumok 56%-át. A vers összefügg az 1867-ben keletkezett Demokrata-nótával; politikai álláspontjával leginkább rokon 1868. jún. 5-én Tompa Mihálynak írt véleménye: „Most igazán »oldott kéve« nemzeted! korbács kell ennek, akkor összetart: adj neki egy újnyi szabadságot, s előrjöngi a hazát. Mindig így volt, mindig is így lesz. Vagy csak én látom ily fekete színben a haza sorsát, – én, a ki valószínűleg árulói egyike vagyok? Hogy ne! Ebédeltem párszor kal, keresztet is kaptam.” ( AJÖM XIX., 198.; az „oldott kéve” idézet A gólyához című, 1850-ben írt verséből: „Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!”; „keresztet kaptam”: lásd A csillaghulláskor, Keletkezés.) az 1872-es, még korruptabb választásokra reagálva, fiának írt levelében felidézi a második vers fő motívumait. Az (elveszett) levél szerint „Megvetéssel fordul el a látványtól, mikor a ’szent hazát’ részeg kortesek hordják szájukon; »undorító és nagyon elszomorító«, írja fiának (kiadatlan levél, 1872-ből).” (Karlsbad, 1872. júl.; Voinovich 1938, 194., vö. AJÖM XIX., 276., 735.) Kritikatörténet Szörényi László ars poeticaként értelmezi a második verset. Első négy soráról írja: „Jeremiás siralmai, illetve nyomán vált toposszá a haza nőalakban való megszemélyesítése; ebben a hagyományos formában maga is alkalmazza Az elveszett alkotmány alvilági jelenetében. Itt viszont a topikus használattól eltérő módon, a múzsa szerepkörét részben ráruházva összegzi a költő az »ikon« segítségével egész költői, világnézeti és politikai fejlődését. A »szent haza« első ihletköre a Toldi estéjével lezárult, a »vértanúhalál« nemcsak a Nagyidai cigányokat

 [!]

[sic!]

, hanem a hun-trilógia első darabjait is ihleti, s a vers folytatásában a megkérdőjelezett feltámadás a költő egész további pályáját – s profetikusan, némileg a későbbi magyar irodalmat is – a rezignációval jegyzi el. Ugyanis a vers így folytatódik:” [itt idézi az 5–7. sort]. ( Szörényi 1989 [1984], 209.) Lásd még: Nacsády 1978, 5. Hangfelvétel Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Verebes Krnács Erika, 0’ 42”