Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők K1 Eduard Hlawaček Karlsbad-könyvének (lásd Károly császár forrásaihoz, Keletkezés) belső borítóján, PIM Kezirattár, ltsz.: V.673.; autográf (alapszöveg) Megjegyzés A vers prózafordításban: Keletkezés 1869. júl. 2. és 30. között, Karlsbad. 1869 nyarától járt Karlsbadba, epebántalmai kúrálására (a közvetlen előzmény egy 1868-as megbetegedés volt – lásd Áj-váj, Keletkezés); epebetegségéről és az 1870. jan.-ban végzett epekőműtétről lásd orvosa, Farkas Kálmán cikkét: Farkas 1882 , idézve: Zöld vers a ligetben, Keletkezés. A Carlsbader Curliste szerint első ízben 1869. júl. 2. és 30. között tartózkodott a fürdőhelyen; 1870-es tartózkodásának idejére Csengery Antalnak aug. 2-án írt leveléből következtethetünk („Én már itt negyedik hetemet töltöm: hogy lesz-e ötödik? még nem vagyok elhatározva”, AJÖM XIX., 242.); a júl. 17-én nevére kiállított „Curtax-Protokoll”-t lásd MTAK Kt K 505/9r; Arany Lászlónak aug. 9-én még Karlsbadból írt levelet ( AJÖM XIX., 243.). 1871-ben júl. 10. és aug. 8. [Gergely Pál szerint júl. 6-tól aug. 7-ig, Gergely 1957, 64., vö. AJÖM XIX., 820.] 1872-ben júl. 9. és aug. 15. között; a további években csak érkezési dátuma van bejegyezve: 1873. júl. 9., 1874. júl. 21., 1875. júl. 14., 1876. júl. 20. (lásd Kristóf 1913, 391.). Itteni életmódjáról második tartózkodása idején (1870. aug. 2.) számolt be röviden Csengery Antalnak: „Míg köröttem az egész világ háborog: én nyugton űlök itt, Csehország szélső völgykatlanában, vagyis nyugtalanul csak annyiban, mert ötkor kelnem, harmadfélórát, pipa nélkűl, sétálnom kell, és csak az után jutok reggelihez, hol egy csibuk és a lapok olvasása minden fáradságért kárpótol.” ( AJÖM XIX., 240–241.) Karlsbad emlékét a Toldi szerelme IX. éneke (73–102.) őrizte meg; a karlsbadi forrás felfedezését magyarázó „szarvasugrás”-legendába, amelyet a Hirschensprung-szikla neve őriz, s amely a forrás felfedezését IV. Károly császárnak tulajdonítja (lásd Károly császár forrásaihoz, Magyarázatok [cím]), Toldit, ill. – a 96. vsz.-ban – saját magát is belehelyezi: emlékére Karlsbadban a Schlossplatz 6. számú házon (Zum Jäger) márvány emléktáblát helyeztek el: „Zur Erinnerung an den ungarischen Dichter . Arany János ebben a házban lakott 1869, 1870, 1871, 1872, 1873, 1874, 1875, 1876 években.” (NB. az első két évben nem itt, hanem a Hirschensprungstrasse 18. sz. – Walter Scott nevét viselő – házban lakott; korábbi szállásadónőjét követve költözött át a Haus Jägerbe, lásd Voinovich 1938. 222–223.) A házon (ma: Zámecky vrch 4.) 1957-ben elhelyezett sötétszürke márványtáblán az alábbi cseh nyelvű felirat olvasható: Zde přebival slavný maďarský básník ARANY JÁNOS velký obdivovatel karlovych var v létech 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 [itt tartózkodott a híres magyar költő, , Karlovy Vary nagy csodálója az 1869–1876. években]. Farkas Kálmán az nak rendelt ásványvízkúra kudarcáról írja: „Az ásványvíz rendelését azért volt lehetetlen folytatnom, mivel Arany János azon észlelésre vélt jönni, hogy nála az ásványvizek megrögzött régi chromius

 [!]

[sic!]

hurutját acuttá változtatják . Az utóbbi időben már egy korty ásványvizet sem lehetett volna elfogyasztatni vele. Bár azt hiszem, hogy egy időben jobb véleményben volt az ásványvizekről. Legalább erre enged következtetnem a dr. Hlawácek Ekárd

 [!]

[sic!]

által Karlsbadról irott orvosi könyvecske, melyet Arany János áttanulmányozott, s melyben a saját magán észlelt kórtüneteket aláhuzogatta. A költő e könyvecskének mottójául a következő négy sort jegyezte be sajátkezüleg:” [itt következik az M1 szövege] ( Farkas 1882, 5.). Arany László a PD 1889 jegyzeteiben ezt írja: az utolsó évek „papír-rongyain még egy pár parodisticus német versemény is akad. Ilyet, a régebbi évekből, csak egyet tudok, a mit a hatvanas években carlsbadi kalaúzkönyvének czímlapjára írt mottónak (ebben sem vagyok biztos, ő készítette-e?)” PD 1889, Jegyzetek az Önéletrajzhoz és a Bevezetéshez, XI. Molnár Béla is megjegyzi: „Hogy e sorokat maga faragta-e vagy mástól hallotta-e, arra nézve nincs adatunk.” ( Molnár 1933, 7.) A vers helyi nyelvjárási sajátosságokat tükröz (lásd Magyarázatok, 2., 4. sor).