X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Károly császár forrásaihoz

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Karlsbad
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: K1
  • Szövegforrás III: HV 1888, 429–430

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 HV 1888, 429–430. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok) [ AJÖM VI., 148.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők K1 Eduard Hlawaček Karlsbad-könyvének (lásd Keletkezés) előzéklapján, a Lobkowitz-vers fölé írva, PIM Kezirattár, ltsz.: V.673.; autográf (alapszöveg)
 
Megjegyzések
 
K1 Az előzéklap bal felső sarkában, az utolsó két és fél sor a nyomatott szöveg címe és szövege közé írva; a kézirat vonallal el van választva a nyomtatott versszövegtől.
Arany
Arany János
a nyomtatott versszöveget ötsoronként (ill. a 18. sort) megszámozta. A fordítás két sorral rövidebb az eredetinél. A vers eredeti szövege (a K1-et tartalmazó kötet alapján):
n
Jegyzet
IN THERMAS CAROLI IV.  
Fons, Heliconiadum merito celebrande cohorti,
Unde tibi latices calidi, venaeve meantis
Sulfuris, aut vivae (dictu mirabile) calcis?
Per terras Siculamne ignis qui provocat Aetnam,
Id facit? an Stygii forsan vicinia Ditis
Has tepefecit aquas? Bajarum litora cedant,
Atque Antenoreum prospectans unda Timavum,
Et quae caeruleo consurgit proxima Rheno,
Nobilitata tuo, sanctissime Carole regum,
Interitu. Quantas emittit in aëra bullas?
Aspice, quam varie lapides et marmora pingit,
Per quaecunque fluit? vix ipsa coloribus Iris
Collucet totidem! Felix per secula mana,
Fons sacer, humano generique salutifer esto,
Redde seni validas vires, pavidaeque puellae
Formosam confer faciem, morbisque medere
Omnibus et patrias accedat laetior oras,
Quisquis in hac lympha fragiles immerserit artus.
 
 
Kazinczy Ferenc fordítása:
n
Jegyzet
A’ karlsbádi Ferdőre  
Forrás, mellynek ezer lant zengi dicséretit, honnan
Jőnek hő vizeid, ’s a’ mész’ és kén’ ere benned?
A’ te tüzed ’s melly a’ Sicilia’ térein Aetnát
Lángoltatja, rokon? vagy hevítnek Avernusi szikrák?
Bájának hátrálj orvos vize, ’s te, ki Timavus’
Szomszédjában eredsz, és te, ki dicsőitöd a’ helyt,
Hol Károly lakozott ’s elholt, Germánia’ fénye.
Oh mint lökdösi fel buborékait! oh mi szinekkel
Festi-be mentében a’ márványt és valamit lél.
A’ menny’ boltozatán eleven színeivel az Iris’
Íve nem ég inkább. Folyj, boldog, századokon túl,
Szent kútfő, folyj, és hozz idvet az emberi Nemnek!
Adj az Öregnek erőt ismét, add vissza pirossát
Hervadozó lyánykák’ orczájinak, űzzd el az élet’
Kinjait, hogy minden, ki vizedben megföröd, innét
Épen térjen-el, és vígan láthassa hazáját.
 
 
Szemere Pál fordítása:
Forrás, a’ Helikon’ seregétől hírre veendő,
Honnan rejtekeid? ’s ereidnek hév folyamatja?
És, csuda mondani is, kénkőd’ élő mesze honnan?
A’ melly tűz Aetnát felidézi Sziczilia’ földén,
Az hat-e itt? Avvagy Plútó’ szomszédja hevíté
E’ vizeket vallyon? – Bájának partjai, hátrább!
Hátrább, Antenoros Timát néző folyam! és melly
Rajna körűl nemesebb lettél Károly fejedelmi
Vesztivel! Im melly nagy tajtékot hány fel az égbe;
Márványt ’s más köveket mint fest sokféle színűkké;
Ennyi vegyűlettel maga Iris aligha ragyoghat. –
Folyj-le szerencsésen ’s boldog, sok századon által,
Szent forrás! Javulást terjeszsz-el emberi nemre;
Adj az öregnek erőt, ’s a’ félénkes hajadonnak
Kellemes arczot hozz, ’s gyógyíts bármelly nyavalyákat:
Hogy haza-partjaihoz vígabban jusson el újra,
A’ ki töredlékeny tetemét e’ vízbe meríti.
 
További fordítások is készültek; Kis János név nélkül közli a harmadikat – feltehetőleg a sajátját –, megjegyezvén, hogy azért nem került be a kötetbe, mert a szerkesztő egyegy nyelven csak két fordítást közölt. A „gyönyörködők kedvéért” közzétett harmadik változat szövege az alábbi:
Músa ditséreteit kívánó nagy betsü kútfő,
Hol veszed e’ forró nedvet, hol bájered’ árját,
Mellyből mésszel elegy kénkőt kibuzogni tsudálunk?
Aetna dühösségét okozó föld gyomri tüz ég-e
Benned, vagy vizedet Styx’ szomszédsága hevíti?
Már feredőjével büszkén kérkedni ne merjen
Baja vidéke tovább ’s Antenor lakta Timavus’
’S Pádua’ tája, ’s ama forrás a’ Rhenusi parton,
Mellyet Nagy Károly – Fejedelmek fénye halálod
Olly híressé tett! Nézd hány buborékokat alkot;
Márványnak hány szint, hányt ád másféle köveknek,
Mellyeken elfoly! Alig ragyog Irisz-is ennyi diszekkel,
Óh sok századokig tartson kies ömledezésed,
Szent forrás, ’s áldást áraszon az emberi nemre.
Adj a’ vénnek erőt, ’s a’ halvány artzú leánynak
Szépséget, ’s gyógyíts nyavalyáknak ezernyi bajából;
’S víg szívvel térjen tőled honnjába ’s ujúlva
Minden akárki beteg testét mártotta vizedbe.
 
A szerkesztő Vörösmarty Mihály Kis János cikkéhez fűzött lábj.-ben közli saját fordítását,
V
Vörösmarty Mihály
aláírással (104.) – az alábbi jegyzet kíséretében: „Ezen deák vers fordítására én is fel voltam Prágából szólítva, de, megvallom, semmi vonzót nem találtam benne, utóbb kedvem jövén megkísérteni nyelvünket, csakugyan lefordítottam.”
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
fordítása:
n
Jegyzet
ÓDA KARLSBÁDRA  
Kit méltán zengjen Heliconnak népe, o kutfő,
Honnan hév vizeid, s a bolygó kén ere benned?
S ami csodálat! az oltatlan vízeidbeli mészé?
Székelek országán amely tűz fölveri Aetnát,
Az teszi ezt, vagy tán szomszéd birodalma pokolnak
Gyujtja föl e vizeket? Bájának partjai hátrább,
S amely hab kitekint Antenor lakta Timávra,
És amaz is, mely fölbuzog a kék Rajna vidékén,
Híresedett oh fejedelmek szentebbike, Károl
A te haláloddal. Buborékait égbe hogy űzi,
Nézd, valamerre megyen, mint fest tarkára utában
Márványt és köveket. Több szinnel aligha ragyoghat
Égi szivárvány is. Folyj századok által o! szent kút
Boldogan, és folyvást hozz üdvöt az emberi nemre.
Add meg az aggnak az életerőt, haloványka leánynak
Adj deliebb arcot, tégy mindenféle bajoknak
Orvosa, hogy ki beléd gyarló tagjaival alászállt,
Honna határi felé vidorobban kezdje meg útát.
 
 
(Kötetben: VMÖM 2, Kisebb költemények II., 1828–1840, s. a. r. Horváth Károly, Bp., Akadémiai, 1960, 60. (a jegyzeteket lásd uo., 365–366.) Molnár Béla először a latin eredetit, ill.
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
és
Arany
Arany János
fordítását közölte ( Molnár 1933, 9–11.), 1937-ben pedig az első négy és fél sort
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
, ill.
Szemere
Szemere Pál
fordításából, majd az első öt, ill. öt és fél sort Kis János, ill.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
fordításából (utóbbit kérdőjelesen tulajdonítva
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nak), végül
AJ
Arany János
teljes fordítását. Két versrészlet szerzőjét –
Kis
Kis János
t és
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
t – azonban felcserélte; ezt Csekey István igazította helyre. [ Molnár Béla, Karlsbad legrégibb irodalmi emlékének öt magyar fordítása, Lit, 12(1937), júl. 15., 248–249.: 249.; Csekey István, ua., Lit, 12(1937), szept. 1., 316– 317.]
 
Keletkezés
 
1869. júl. 2. és 30. között, Karlsbad. A vers
Bohuslav Lobkowitz
Lobkowitz von Hassenstein, Bohuslav
In thermas Caroli IV. című ódájának fordítása.
Bohuslav Lobkowitz von Hassenstein
Lobkowitz von Hassenstein, Bohuslav
(
Hasištejnský z Lobkovic
Lobkowitz von Hassenstein, Bohuslav
) báró (1462–1510) cseh tudós, költő; Bolognában és Ferrarában tanult antik történelmet és jogot, királyi titkár volt a prágai udvarban. 1490–91-ben beutazta az antik görög kultúra helyszíneit. Visszatérése után II. Ulászló magyar király szolgálatába állt; Anna királyné halála alkalmából verset intézett hozzá (Elegia consolatoria ad Vladislaum, Pannoniae et Bohemiae regem de morte uxoris Annae). Költőként főleg epigrammákat és szatírákat írt. A K1 Eduard Hlawaček fürdőorvos-író (1838-ban megjelent) könyvének
AJ
Arany János
birtokában lévő 8. kiadásában ( Karlsbad in geschichtlicher, medicinischer und topographischer Beziehung, von Eduard Hlavaček […], Achte durchaus verbesserte und vermehrte Auflage, Prag und Karlsbad, Verlag von H. Dominicus, 1868), annak előzéklapján olvasható, amely a Lobkowitz-verset (W. A. Swoboda német fordításával együtt) mottóként közli.
Lobkowitz
Lobkowitz von Hassenstein, Bohuslav
verse a karlsbadi Mühlbrunn-forrásnál is olvasható egy márványtáblán ( Kristóf 1913, 393.), de
Arany
Arany János
ismerhette azt a kötetet is, amelyben a vers, számos fordítás kíséretében, 1829-ben megjelent (lásd alább), s találkozhatott vele Horner István kiadványában is ( Az első magyar karlsbadi tanácsadó: Különös tekintettel vagyontalanabb hazámfiaira, Pesten, Trattner–Károlyi, 1863). Az 1829-es kötet, amelyben Johann de Carro, Karlsbad orvosa kiadta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta és ismertette az ódát, a latin eredeti mellett két francia, két német, egy cseh, két magyar, két angol, egy ógörög, két héber, egy olasz, egy svéd, egy holland, egy orosz, egy lengyel, egy gael, két spanyol és két portugál fordítást is közölt ( Ode latine sur Carlsbad, composée vers la fin du quinzième siècle, par le baron Bohuslas Hassenstein de Lobkowitz, avec une traduction polyglotte, une notice biographique sur ce poète, des Observations sur l’ ode et sur l’antiquité de ces thermes, par le chevalier
Jean de Carro
Carro, Johann de
, impr. de Schoenfeld, 1829). A magyar fordítások Kazinczy Ferenc, ill. Szemere Pál munkái (VII., VIII.); ezeket – az eredeti szövegével együtt – Kis János is közölte a TudGyűjt-ben, a kötetről írt recenziójában [13(1829)/9, 100–104.];
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
fordítása a FMM-ban is megjelent (1830. jan., 6. kötet, 75.).
 
Károly császár forrásaihoz
n
Jegyzet
Károly császár forrásaihoz
IV. Károly (Luxemburgi; tkp Vencel; Václav, 1316–1378) német és cseh király; 1355-től haláláig német–római császár. 1358-ban a későbbi Karlsbad (lásd [Wenn die Wässer…], Magyarázatok [cím]) helyén építtetett vadászkastélyt, s 1370-ben ő engedélyezte, hogy a helyiek fürdőt építsenek a hévízforrások fölé.
 
 
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
(Lobkowitz Bohuslav XV. századi latin költeményének fordítása)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
 
 
  Forrás, kit Helicon kara
n
Jegyzet
Helicon kara
a Múzsák; a művészetek és egyes tudományok istennői a görög mitológiában
méltán zöngve magasztal,
  Honnan hő folyamid, híg kén- és (oh csuda!) élő
  Mész-ereid? Vajon, a mely
Síciliában
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
Síciliában
n
Jegyzet í jav. e.: i
*
Szövegforrás:
K1
 
Siciliában
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
az Aetnát
n
Jegyzet
Síciliában az Aetnát
az Aetna (olaszul Etna) Európa legnagyobb aktív tűzhányója, Szicília (Dél-Olaszország) keleti részén, magassága 3323 m
 
Élteti, a tűz,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
Élteti,
[törölt]
« vagy »
a tűz,
*
Szövegforrás:
K1
 
vagy
Plútó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
Pluto
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
s a Styxi közelség
n
Jegyzet
Plútó s a Styxi közelség
Pluto (vö. görög πλούτος ’gazdag’) az alvilág urának, Hádésznek az egyik neve a görög mitológiában; arra utal, hogy az isten annak a talajnak is ura, melyben a növényvilág és az ásványkincsek gyökereznek. (ÓLex) A Styx az Alvilág folyója; egyik mellékfolyója – Kirké elbeszélése szerint – a Püriphlegetón, a „tűzként égő” folyó (Odüsszeia, Tizedik ének, 513. sor).
  Az melegíti vized? Bajaenak martja
n
Jegyzet
Bajaenak martja
Bajae: ókori fürdőhely a Nápolyi-öbölben; fürdőépületei teraszosan, egymás fölé épültek a magas parton. Híres volt gyógyvizeiről (Aquae cumanae).
irígyel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« elűlhet »
irígyel
*
Szövegforrás:
K1
 
  S mely Antenor-lakta Timávra
n
Jegyzet
Antenor-lakta Timávra
Antenór előkelő trójai aggastyán, aki közvetíteni próbált a görögök és a trójaiak között (Iliász, harmadik ének, 148, 203. sor). A Timavus (Timavo) hét forrásból és egy tóból eredő, rövid, de bővizű (hosszabb első szakaszán föld alatti) folyó Venetia és Istria (ma Olaszország és Szlovénia) határán. Trója elfoglalása után Antenór egy kisázsiai nép (Vergiliusnál maguk a trójaiak, Titus Liviusnál az enetusok – a későbbi venétek) élén a Timavusnál telepítette le népét, majd megalapította (Padua) városát. (
Vergilius
Vergilius, Publius Maro
: Aeneis, első ének, 242–249. sor; Titus Livius: A római nép története a város alapításától, Első könyv, 1.)
tekinget, a kútfő,
  S mely kék Rajna körűl
támad,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« buzog »
támad,
*
Szövegforrás:
K1
 
n
Jegyzet
mely kék Rajna körűl támad
a Duna
nemesítve halálod
  Által, régi királyok legszentebbike, Károly.
  Nézd, mint hányja
kevély
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« nag.. »
kevély
[szerkesztői feloldás]
ráírva, kevély jobb margón ┬ jellel megismételve
*
Szövegforrás:
K1
 
buborékját a levegőbe!
  Mint tarkázza kövét márványnyá, a melyen elfoly;
  Iris
n
Jegyzet
Iris
(görög Ἶρις ’szivárvány’) az eget és a földet összekötő szivárvány megszemélyesítője; Thaumasz és Élektra lánya a görög mitológiában, az istenek hírmondója ( Hésziodosz: Az istenek születése, 265., 784.)
alig ragyog oly
sok szinbe’. Fakadj is örökké
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
sok
[törölt]
« szi »
szinbe’.
n
Jegyzet e’. jav e.: en,
[törölt]
« az égi szivárvány »
n
Jegyzet alá írva:
Fakadj is örökké
*
Szövegforrás:
K1
 
  Szent forrás
bőven
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« vidoran »
bőven
*
Szövegforrás:
K1
 
s légy üdvös az emberi nemnek;
  Tőled az agg erejét, a félénk lyányka virágzó
  Szépségét, s valamennyi beteg hadd nyerje meg újra
  Felgyógyúlását s térjen vidúlva honába
  Mind, ki
törött
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« alélt »
törött
*
Szövegforrás:
K1
 
testét kristály vizeidbe meríté.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1869. júl. 2. és 30. között
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
(Karlsbad 1869 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
 
 
 
Károly császár forrásaihoz
n
Jegyzet
Károly császár forrásaihoz
IV. Károly (Luxemburgi; tkp Vencel; Václav, 1316–1378) német és cseh király; 1355-től haláláig német–római császár. 1358-ban a későbbi Karlsbad (lásd [Wenn die Wässer…], Magyarázatok [cím]) helyén építtetett vadászkastélyt, s 1370-ben ő engedélyezte, hogy a helyiek fürdőt építsenek a hévízforrások fölé.
 
 
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
(Lobkowitz Bohuslav XV. századi latin költeményének fordítása)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
 
 
  Forrás, kit Helicon kara
n
Jegyzet
Helicon kara
a Múzsák; a művészetek és egyes tudományok istennői a görög mitológiában
méltán zöngve magasztal,
  Honnan hő folyamid, híg kén- és (oh csuda!) élő
  Mész-ereid? Vajon, a mely
Síciliában
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
Síciliában
n
Jegyzet í jav. e.: i
*
Szövegforrás:
K1
 
Siciliában
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
az Aetnát
n
Jegyzet
Síciliában az Aetnát
az Aetna (olaszul Etna) Európa legnagyobb aktív tűzhányója, Szicília (Dél-Olaszország) keleti részén, magassága 3323 m
 
Élteti, a tűz,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
Élteti,
[törölt]
« vagy »
a tűz,
*
Szövegforrás:
K1
 
vagy
Plútó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
Pluto
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
s a Styxi közelség
n
Jegyzet
Plútó s a Styxi közelség
Pluto (vö. görög πλούτος ’gazdag’) az alvilág urának, Hádésznek az egyik neve a görög mitológiában; arra utal, hogy az isten annak a talajnak is ura, melyben a növényvilág és az ásványkincsek gyökereznek. (ÓLex) A Styx az Alvilág folyója; egyik mellékfolyója – Kirké elbeszélése szerint – a Püriphlegetón, a „tűzként égő” folyó (Odüsszeia, Tizedik ének, 513. sor).
  Az melegíti vized? Bajaenak martja
n
Jegyzet
Bajaenak martja
Bajae: ókori fürdőhely a Nápolyi-öbölben; fürdőépületei teraszosan, egymás fölé épültek a magas parton. Híres volt gyógyvizeiről (Aquae cumanae).
irígyel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« elűlhet »
irígyel
*
Szövegforrás:
K1
 
  S mely Antenor-lakta Timávra
n
Jegyzet
Antenor-lakta Timávra
Antenór előkelő trójai aggastyán, aki közvetíteni próbált a görögök és a trójaiak között (Iliász, harmadik ének, 148, 203. sor). A Timavus (Timavo) hét forrásból és egy tóból eredő, rövid, de bővizű (hosszabb első szakaszán föld alatti) folyó Venetia és Istria (ma Olaszország és Szlovénia) határán. Trója elfoglalása után Antenór egy kisázsiai nép (Vergiliusnál maguk a trójaiak, Titus Liviusnál az enetusok – a későbbi venétek) élén a Timavusnál telepítette le népét, majd megalapította (Padua) városát. (
Vergilius
Vergilius, Publius Maro
: Aeneis, első ének, 242–249. sor; Titus Livius: A római nép története a város alapításától, Első könyv, 1.)
tekinget, a kútfő,
  S mely kék Rajna körűl
támad,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« buzog »
támad,
*
Szövegforrás:
K1
 
n
Jegyzet
mely kék Rajna körűl támad
a Duna
nemesítve halálod
  Által, régi királyok legszentebbike, Károly.
  Nézd, mint hányja
kevély
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« nag.. »
kevély
[szerkesztői feloldás]
ráírva, kevély jobb margón ┬ jellel megismételve
*
Szövegforrás:
K1
 
buborékját a levegőbe!
  Mint tarkázza kövét márványnyá, a melyen elfoly;
  Iris
n
Jegyzet
Iris
(görög Ἶρις ’szivárvány’) az eget és a földet összekötő szivárvány megszemélyesítője; Thaumasz és Élektra lánya a görög mitológiában, az istenek hírmondója ( Hésziodosz: Az istenek születése, 265., 784.)
alig ragyog oly
sok szinbe’. Fakadj is örökké
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
sok
[törölt]
« szi »
szinbe’.
n
Jegyzet e’. jav e.: en,
[törölt]
« az égi szivárvány »
n
Jegyzet alá írva:
Fakadj is örökké
*
Szövegforrás:
K1
 
  Szent forrás
bőven
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« vidoran »
bőven
*
Szövegforrás:
K1
 
s légy üdvös az emberi nemnek;
  Tőled az agg erejét, a félénk lyányka virágzó
  Szépségét, s valamennyi beteg hadd nyerje meg újra
  Felgyógyúlását s térjen vidúlva honába
  Mind, ki
törött
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« alélt »
törött
*
Szövegforrás:
K1
 
testét kristály vizeidbe meríté.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1869. júl. 2. és 30. között
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
(Karlsbad 1869 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
 
 
 
Károly császár forrásaihoz
n
Jegyzet
Károly császár forrásaihoz
IV. Károly (Luxemburgi; tkp Vencel; Václav, 1316–1378) német és cseh király; 1355-től haláláig német–római császár. 1358-ban a későbbi Karlsbad (lásd [Wenn die Wässer…], Magyarázatok [cím]) helyén építtetett vadászkastélyt, s 1370-ben ő engedélyezte, hogy a helyiek fürdőt építsenek a hévízforrások fölé.
 
 
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
(Lobkowitz Bohuslav XV. századi latin költeményének fordítása)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
 
 
  Forrás, kit Helicon kara
n
Jegyzet
Helicon kara
a Múzsák; a művészetek és egyes tudományok istennői a görög mitológiában
méltán zöngve magasztal,
  Honnan hő folyamid, híg kén- és (oh csuda!) élő
  Mész-ereid? Vajon, a mely
Síciliában
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
Síciliában
n
Jegyzet í jav. e.: i
*
Szövegforrás:
K1
 
Siciliában
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
az Aetnát
n
Jegyzet
Síciliában az Aetnát
az Aetna (olaszul Etna) Európa legnagyobb aktív tűzhányója, Szicília (Dél-Olaszország) keleti részén, magassága 3323 m
 
Élteti, a tűz,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
Élteti,
[törölt]
« vagy »
a tűz,
*
Szövegforrás:
K1
 
vagy
Plútó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
Pluto
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
 
s a Styxi közelség
n
Jegyzet
Plútó s a Styxi közelség
Pluto (vö. görög πλούτος ’gazdag’) az alvilág urának, Hádésznek az egyik neve a görög mitológiában; arra utal, hogy az isten annak a talajnak is ura, melyben a növényvilág és az ásványkincsek gyökereznek. (ÓLex) A Styx az Alvilág folyója; egyik mellékfolyója – Kirké elbeszélése szerint – a Püriphlegetón, a „tűzként égő” folyó (Odüsszeia, Tizedik ének, 513. sor).
  Az melegíti vized? Bajaenak martja
n
Jegyzet
Bajaenak martja
Bajae: ókori fürdőhely a Nápolyi-öbölben; fürdőépületei teraszosan, egymás fölé épültek a magas parton. Híres volt gyógyvizeiről (Aquae cumanae).
irígyel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« elűlhet »
irígyel
*
Szövegforrás:
K1
 
  S mely Antenor-lakta Timávra
n
Jegyzet
Antenor-lakta Timávra
Antenór előkelő trójai aggastyán, aki közvetíteni próbált a görögök és a trójaiak között (Iliász, harmadik ének, 148, 203. sor). A Timavus (Timavo) hét forrásból és egy tóból eredő, rövid, de bővizű (hosszabb első szakaszán föld alatti) folyó Venetia és Istria (ma Olaszország és Szlovénia) határán. Trója elfoglalása után Antenór egy kisázsiai nép (Vergiliusnál maguk a trójaiak, Titus Liviusnál az enetusok – a későbbi venétek) élén a Timavusnál telepítette le népét, majd megalapította (Padua) városát. (
Vergilius
Vergilius, Publius Maro
: Aeneis, első ének, 242–249. sor; Titus Livius: A római nép története a város alapításától, Első könyv, 1.)
tekinget, a kútfő,
  S mely kék Rajna körűl
támad,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« buzog »
támad,
*
Szövegforrás:
K1
 
n
Jegyzet
mely kék Rajna körűl támad
a Duna
nemesítve halálod
  Által, régi királyok legszentebbike, Károly.
  Nézd, mint hányja
kevély
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« nag.. »
kevély
[szerkesztői feloldás]
ráírva, kevély jobb margón ┬ jellel megismételve
*
Szövegforrás:
K1
 
buborékját a levegőbe!
  Mint tarkázza kövét márványnyá, a melyen elfoly;
  Iris
n
Jegyzet
Iris
(görög Ἶρις ’szivárvány’) az eget és a földet összekötő szivárvány megszemélyesítője; Thaumasz és Élektra lánya a görög mitológiában, az istenek hírmondója ( Hésziodosz: Az istenek születése, 265., 784.)
alig ragyog oly
sok szinbe’. Fakadj is örökké
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
sok
[törölt]
« szi »
szinbe’.
n
Jegyzet e’. jav e.: en,
[törölt]
« az égi szivárvány »
n
Jegyzet alá írva:
Fakadj is örökké
*
Szövegforrás:
K1
 
  Szent forrás
bőven
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« vidoran »
bőven
*
Szövegforrás:
K1
 
s légy üdvös az emberi nemnek;
  Tőled az agg erejét, a félénk lyányka virágzó
  Szépségét, s valamennyi beteg hadd nyerje meg újra
  Felgyógyúlását s térjen vidúlva honába
  Mind, ki
törött
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
 
[törölt]
« alélt »
törött
*
Szövegforrás:
K1
 
testét kristály vizeidbe meríté.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1869. júl. 2. és 30. között
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
 
(Karlsbad 1869 körűl)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430