Bibliográfiai adatok
Károly császár forrásaihoz
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Karlsbad
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: K1
- Szövegforrás III: HV 1888, 429–430
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 HV 1888, 429–430. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok) [ AJÖM VI., 148.]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők K1 Eduard Hlawaček Karlsbad-könyvének (lásd Keletkezés) előzéklapján, a Lobkowitz-vers fölé írva, PIM Kezirattár, ltsz.: V.673.; autográf (alapszöveg)Arany
a nyomtatott versszöveget ötsoronként (ill. a 18. sort) megszámozta. A
fordítás két sorral rövidebb az eredetinél.
A vers eredeti szövege (a K1-et tartalmazó kötet alapján):
Arany János
n
Kazinczy Ferenc fordítása:
Jegyzet
IN THERMAS CAROLI IV.
Fons, Heliconiadum merito celebrande cohorti,
Unde tibi latices calidi, venaeve meantis
Sulfuris, aut vivae (dictu mirabile) calcis?
Per terras Siculamne ignis qui provocat Aetnam,
Id facit? an Stygii forsan vicinia Ditis
Has tepefecit aquas? Bajarum litora cedant,
Atque Antenoreum prospectans unda Timavum,
Et quae caeruleo consurgit proxima Rheno,
Nobilitata tuo, sanctissime Carole regum,
Interitu. Quantas emittit in aëra bullas?
Aspice, quam varie lapides et marmora pingit,
Per quaecunque fluit? vix ipsa coloribus Iris
Collucet totidem! Felix per secula mana,
Fons sacer, humano generique salutifer esto,
Redde seni validas vires, pavidaeque puellae
Formosam confer faciem, morbisque medere
Omnibus et patrias accedat laetior oras,
Quisquis in hac lympha fragiles immerserit artus.
n
Szemere Pál fordítása:
Jegyzet
A’ karlsbádi Ferdőre
Forrás, mellynek ezer lant zengi dicséretit, honnan
Jőnek hő vizeid, ’s a’ mész’ és kén’ ere benned?
A’ te tüzed ’s melly a’ Sicilia’ térein Aetnát
Lángoltatja, rokon? vagy hevítnek Avernusi szikrák?
Bájának hátrálj orvos vize, ’s te, ki Timavus’
Szomszédjában eredsz, és te, ki dicsőitöd a’ helyt,
Hol Károly lakozott ’s elholt, Germánia’ fénye.
Oh mint lökdösi fel buborékait! oh mi szinekkel
Festi-be mentében a’ márványt és valamit lél.
A’ menny’ boltozatán eleven színeivel az Iris’
Íve nem ég inkább. Folyj, boldog, századokon túl,
Szent kútfő, folyj, és hozz idvet az emberi Nemnek!
Adj az Öregnek erőt ismét, add vissza pirossát
Hervadozó lyánykák’ orczájinak, űzzd el az élet’
Kinjait, hogy minden, ki vizedben megföröd, innét
Épen térjen-el, és vígan láthassa hazáját.
Forrás, a’ Helikon’ seregétől hírre veendő,
Honnan rejtekeid? ’s ereidnek hév folyamatja?
És, csuda mondani is, kénkőd’ élő mesze honnan?
A’ melly tűz Aetnát felidézi Sziczilia’ földén,
Az hat-e itt? Avvagy Plútó’ szomszédja hevíté
E’ vizeket vallyon? – Bájának partjai, hátrább!
Hátrább, Antenoros Timát néző folyam! és melly
Rajna körűl nemesebb lettél Károly fejedelmi
Vesztivel! Im melly nagy tajtékot hány fel az égbe;
Márványt ’s más köveket mint fest sokféle színűkké;
Ennyi vegyűlettel maga Iris aligha ragyoghat. –
Folyj-le szerencsésen ’s boldog, sok századon által,
Szent forrás! Javulást terjeszsz-el emberi nemre;
Adj az öregnek erőt, ’s a’ félénkes hajadonnak
Kellemes arczot hozz, ’s gyógyíts bármelly nyavalyákat:
Hogy haza-partjaihoz vígabban jusson el újra,
A’ ki töredlékeny tetemét e’ vízbe meríti.
Músa ditséreteit kívánó nagy betsü kútfő,
Hol veszed e’ forró nedvet, hol bájered’ árját,
Mellyből mésszel elegy kénkőt kibuzogni tsudálunk?
Aetna dühösségét okozó föld gyomri tüz ég-e
Benned, vagy vizedet Styx’ szomszédsága hevíti?
Már feredőjével büszkén kérkedni ne merjen
Baja vidéke tovább ’s Antenor lakta Timavus’
’S Pádua’ tája, ’s ama forrás a’ Rhenusi parton,
Mellyet Nagy Károly – Fejedelmek fénye halálod
Olly híressé tett! Nézd hány buborékokat alkot;
Márványnak hány szint, hányt ád másféle köveknek,
Mellyeken elfoly! Alig ragyog Irisz-is ennyi diszekkel,
Óh sok századokig tartson kies ömledezésed,
Szent forrás, ’s áldást áraszon az emberi nemre.
Adj a’ vénnek erőt, ’s a’ halvány artzú leánynak
Szépséget, ’s gyógyíts nyavalyáknak ezernyi bajából;
’S víg szívvel térjen tőled honnjába ’s ujúlva
Minden akárki beteg testét mártotta vizedbe.
V
aláírással (104.) – az alábbi jegyzet kíséretében: „Ezen
deák vers fordítására én is fel voltam Prágából szólítva, de, megvallom, semmi vonzót nem találtam benne, utóbb
kedvem jövén megkísérteni nyelvünket, csakugyan lefordítottam.”
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
fordítása:
Vörösmarty Mihály
n
(Kötetben:
VMÖM 2, Kisebb költemények II.,
1828–1840, s. a. r. Horváth Károly, Bp., Akadémiai, 1960, 60. (a jegyzeteket lásd uo.,
365–366.)
Molnár Béla először a latin eredetit, ill. Jegyzet
ÓDA KARLSBÁDRA
Kit méltán zengjen Heliconnak népe, o kutfő,
Honnan hév vizeid, s a bolygó kén ere benned?
S ami csodálat! az oltatlan vízeidbeli mészé?
Székelek országán amely tűz fölveri Aetnát,
Az teszi ezt, vagy tán szomszéd birodalma pokolnak
Gyujtja föl e vizeket? Bájának partjai hátrább,
S amely hab kitekint Antenor lakta Timávra,
És amaz is, mely fölbuzog a kék Rajna vidékén,
Híresedett oh fejedelmek szentebbike, Károl
A te haláloddal. Buborékait égbe hogy űzi,
Nézd, valamerre megyen, mint fest tarkára utában
Márványt és köveket. Több szinnel aligha ragyoghat
Égi szivárvány is. Folyj századok által o! szent kút
Boldogan, és folyvást hozz üdvöt az emberi nemre.
Add meg az aggnak az életerőt, haloványka leánynak
Adj deliebb arcot, tégy mindenféle bajoknak
Orvosa, hogy ki beléd gyarló tagjaival alászállt,
Honna határi felé vidorobban kezdje meg útát.
Kazinczy
és Kazinczy Ferenc
Arany
fordítását közölte (
Molnár 1933, 9–11.), 1937-ben
pedig az első négy és fél sort Arany János
Kazinczy
, ill. Kazinczy Ferenc
Szemere
fordításából, majd az első öt, ill. öt és fél sort Kis János, ill. Szemere Pál
Vörösmarty
fordításából (utóbbit kérdőjelesen tulajdonítva
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
nak), végül Vörösmarty Mihály
AJ
teljes fordítását. Két versrészlet szerzőjét – Arany János
Kis
t és Kis János
Vörösmarty
t – azonban felcserélte; ezt Csekey István igazította helyre. [
Molnár Béla, Karlsbad legrégibb irodalmi emlékének öt
magyar fordítása, Lit, 12(1937), júl. 15., 248–249.:
249.;
Csekey István, ua., Lit, 12(1937), szept. 1., 316– 317.]
Vörösmarty Mihály
Bohuslav Lobkowitz
In thermas Caroli IV. című ódájának fordítása.
Lobkowitz von Hassenstein, Bohuslav
Bohuslav Lobkowitz von Hassenstein
(Lobkowitz von Hassenstein, Bohuslav
Hasištejnský z Lobkovic
) báró (1462–1510) cseh tudós,
költő; Bolognában és Ferrarában tanult antik történelmet és jogot, királyi titkár volt a prágai
udvarban. 1490–91-ben beutazta az antik görög
kultúra helyszíneit. Visszatérése után II. Ulászló magyar király szolgálatába állt; Anna királyné halála alkalmából verset intézett hozzá (Elegia consolatoria ad Vladislaum, Pannoniae et Bohemiae regem de morte uxoris
Annae). Költőként főleg epigrammákat és szatírákat írt.
A K1 Eduard Hlawaček fürdőorvos-író (1838-ban megjelent) könyvének
Lobkowitz von Hassenstein, Bohuslav
AJ
birtokában lévő 8. kiadásában (
Karlsbad in geschichtlicher, medicinischer und
topographischer Beziehung, von Eduard Hlavaček […], Achte durchaus verbesserte und vermehrte Auflage, Prag und
Karlsbad, Verlag von H. Dominicus, 1868), annak előzéklapján olvasható,
amely a Lobkowitz-verset (W. A. Swoboda német fordításával együtt) mottóként közli. Arany János
Lobkowitz
verse a karlsbadi Mühlbrunn-forrásnál is olvasható egy márványtáblán (
Kristóf 1913, 393.), de Lobkowitz von Hassenstein, Bohuslav
Arany
ismerhette azt a kötetet is, amelyben a vers, számos fordítás
kíséretében, 1829-ben megjelent (lásd alább), s
találkozhatott vele Horner István kiadványában is (
Az első magyar karlsbadi tanácsadó: Különös tekintettel
vagyontalanabb hazámfiaira, Pesten, Trattner–Károlyi,
1863).
Az 1829-es kötet, amelyben Johann de Carro, Karlsbad orvosa kiadta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta és ismertette az
ódát, a latin eredeti mellett két francia, két német, egy cseh, két magyar, két
angol, egy ógörög, két héber, egy olasz, egy svéd, egy holland, egy orosz, egy
lengyel, egy gael, két spanyol és két portugál fordítást is közölt (
Ode latine sur Carlsbad, composée vers la fin du quinzième
siècle, par le baron Bohuslas Hassenstein de Lobkowitz, avec une traduction
polyglotte, une notice biographique sur ce poète, des Observations sur l’
ode et sur l’antiquité de ces thermes, par le chevalier
Arany János
Jean de Carro
, impr. de Schoenfeld, 1829). A magyar fordítások
Kazinczy Ferenc, ill. Szemere Pál munkái (VII., VIII.); ezeket – az eredeti szövegével együtt –
Kis János is közölte a TudGyűjt-ben, a kötetről írt recenziójában
[13(1829)/9, 100–104.]; Carro, Johann de
Kazinczy
fordítása a FMM-ban is megjelent (1830. jan., 6.
kötet, 75.).
Kazinczy Ferenc
Károly császár forrásaihoz
n
Jegyzet
Károly császár forrásaihozIV. Károly (Luxemburgi; tkp Vencel; Václav, 1316–1378) német és cseh király; 1355-től haláláig német–római császár. 1358-ban a későbbi Karlsbad (lásd [Wenn die Wässer…], Magyarázatok [cím]) helyén építtetett vadászkastélyt, s 1370-ben ő engedélyezte, hogy a helyiek fürdőt építsenek a hévízforrások fölé.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
A kritikai kiadás szövege
K1
(Lobkowitz Bohuslav XV. századi latin költeményének
fordítása)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
HV 1888, 429–430
Mész-ereid? Vajon, a mely
az Aetnát
Síciliában
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A kritikai kiadás szövege
Síciliában
n
Jegyzet í jav. e.: i
*
Szövegforrás:
K1
K1
Siciliában
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
HV 1888, 429–430
n
Jegyzet
Síciliában az Aetnátaz Aetna (olaszul Etna) Európa legnagyobb aktív tűzhányója, Szicília (Dél-Olaszország) keleti részén, magassága 3323 m
Élteti, a tűz,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
Élteti, a tűz,
[törölt]
« vagy »*
Szövegforrás:
K1
K1
Plútó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
A kritikai kiadás szövege
K1
Pluto
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
HV 1888, 429–430
n
Jegyzet
Plútó s a Styxi közelségPluto (vö. görög πλούτος ’gazdag’) az alvilág urának, Hádésznek az egyik neve a görög mitológiában; arra utal, hogy az isten annak a talajnak is ura, melyben a növényvilág és az ásványkincsek gyökereznek. (ÓLex) A Styx az Alvilág folyója; egyik mellékfolyója – Kirké elbeszélése szerint – a Püriphlegetón, a „tűzként égő” folyó (Odüsszeia, Tizedik ének, 513. sor).
Az melegíti vized? Bajaenak martja
irígyel
n
Jegyzet
Bajaenak martjaBajae: ókori fürdőhely a Nápolyi-öbölben; fürdőépületei teraszosan, egymás fölé épültek a magas parton. Híres volt gyógyvizeiről (Aquae cumanae).
irígyel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
[törölt]
« elűlhet »*
Szövegforrás:
K1
K1
S mely Antenor-lakta Timávra
n
tekinget, a kútfő,Jegyzet
Antenor-lakta TimávraAntenór előkelő trójai aggastyán, aki közvetíteni próbált a görögök és a trójaiak között (Iliász, harmadik ének, 148, 203. sor). A Timavus (Timavo) hét forrásból és egy tóból eredő, rövid, de bővizű (hosszabb első szakaszán föld alatti) folyó Venetia és Istria (ma Olaszország és Szlovénia) határán. Trója elfoglalása után Antenór egy kisázsiai nép (Vergiliusnál maguk a trójaiak, Titus Liviusnál az enetusok – a későbbi venétek) élén a Timavusnál telepítette le népét, majd megalapította
Patavium
(Padua) városát. (Padua
Vergilius
: Aeneis, első ének, 242–249. sor;
Titus Livius: A római nép története a város
alapításától, Első könyv, 1.)Vergilius, Publius Maro
Iris
n
alig ragyog oly Jegyzet
Iris(görög Ἶρις ’szivárvány’) az eget és a földet összekötő szivárvány megszemélyesítője; Thaumasz és Élektra lánya a görög mitológiában, az istenek hírmondója ( Hésziodosz: Az istenek születése, 265., 784.)
sok szinbe’. Fakadj is örökké
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
sok szinbe’.
[törölt]
« szi »n
Jegyzet e’. jav e.: en,
[törölt]
« az égi szivárvány »n
Fakadj is örökkéJegyzet alá írva:
*
Szövegforrás:
K1
K1
Károly császár forrásaihoz
n
Jegyzet
Károly császár forrásaihozIV. Károly (Luxemburgi; tkp Vencel; Václav, 1316–1378) német és cseh király; 1355-től haláláig német–római császár. 1358-ban a későbbi Karlsbad (lásd [Wenn die Wässer…], Magyarázatok [cím]) helyén építtetett vadászkastélyt, s 1370-ben ő engedélyezte, hogy a helyiek fürdőt építsenek a hévízforrások fölé.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
A kritikai kiadás szövege
K1
(Lobkowitz Bohuslav XV. századi latin költeményének
fordítása)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
HV 1888, 429–430
Mész-ereid? Vajon, a mely
az Aetnát
Síciliában
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A kritikai kiadás szövege
Síciliában
n
Jegyzet í jav. e.: i
*
Szövegforrás:
K1
K1
Siciliában
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
HV 1888, 429–430
n
Jegyzet
Síciliában az Aetnátaz Aetna (olaszul Etna) Európa legnagyobb aktív tűzhányója, Szicília (Dél-Olaszország) keleti részén, magassága 3323 m
Élteti, a tűz,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
Élteti, a tűz,
[törölt]
« vagy »*
Szövegforrás:
K1
K1
Plútó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
A kritikai kiadás szövege
K1
Pluto
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
HV 1888, 429–430
n
Jegyzet
Plútó s a Styxi közelségPluto (vö. görög πλούτος ’gazdag’) az alvilág urának, Hádésznek az egyik neve a görög mitológiában; arra utal, hogy az isten annak a talajnak is ura, melyben a növényvilág és az ásványkincsek gyökereznek. (ÓLex) A Styx az Alvilág folyója; egyik mellékfolyója – Kirké elbeszélése szerint – a Püriphlegetón, a „tűzként égő” folyó (Odüsszeia, Tizedik ének, 513. sor).
Az melegíti vized? Bajaenak martja
irígyel
n
Jegyzet
Bajaenak martjaBajae: ókori fürdőhely a Nápolyi-öbölben; fürdőépületei teraszosan, egymás fölé épültek a magas parton. Híres volt gyógyvizeiről (Aquae cumanae).
irígyel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
[törölt]
« elűlhet »*
Szövegforrás:
K1
K1
S mely Antenor-lakta Timávra
n
tekinget, a kútfő,Jegyzet
Antenor-lakta TimávraAntenór előkelő trójai aggastyán, aki közvetíteni próbált a görögök és a trójaiak között (Iliász, harmadik ének, 148, 203. sor). A Timavus (Timavo) hét forrásból és egy tóból eredő, rövid, de bővizű (hosszabb első szakaszán föld alatti) folyó Venetia és Istria (ma Olaszország és Szlovénia) határán. Trója elfoglalása után Antenór egy kisázsiai nép (Vergiliusnál maguk a trójaiak, Titus Liviusnál az enetusok – a későbbi venétek) élén a Timavusnál telepítette le népét, majd megalapította
Patavium
(Padua) városát. (Padua
Vergilius
: Aeneis, első ének, 242–249. sor;
Titus Livius: A római nép története a város
alapításától, Első könyv, 1.)Vergilius, Publius Maro
Iris
n
alig ragyog oly Jegyzet
Iris(görög Ἶρις ’szivárvány’) az eget és a földet összekötő szivárvány megszemélyesítője; Thaumasz és Élektra lánya a görög mitológiában, az istenek hírmondója ( Hésziodosz: Az istenek születése, 265., 784.)
sok szinbe’. Fakadj is örökké
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
sok szinbe’.
[törölt]
« szi »n
Jegyzet e’. jav e.: en,
[törölt]
« az égi szivárvány »n
Fakadj is örökkéJegyzet alá írva:
*
Szövegforrás:
K1
K1
Károly császár forrásaihoz
n
Jegyzet
Károly császár forrásaihozIV. Károly (Luxemburgi; tkp Vencel; Václav, 1316–1378) német és cseh király; 1355-től haláláig német–római császár. 1358-ban a későbbi Karlsbad (lásd [Wenn die Wässer…], Magyarázatok [cím]) helyén építtetett vadászkastélyt, s 1370-ben ő engedélyezte, hogy a helyiek fürdőt építsenek a hévízforrások fölé.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
A kritikai kiadás szövege
K1
(Lobkowitz Bohuslav XV. századi latin költeményének
fordítása)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
HV 1888, 429–430
Mész-ereid? Vajon, a mely
az Aetnát
Síciliában
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
A kritikai kiadás szövege
Síciliában
n
Jegyzet í jav. e.: i
*
Szövegforrás:
K1
K1
Siciliában
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
HV 1888, 429–430
n
Jegyzet
Síciliában az Aetnátaz Aetna (olaszul Etna) Európa legnagyobb aktív tűzhányója, Szicília (Dél-Olaszország) keleti részén, magassága 3323 m
Élteti, a tűz,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
Élteti, a tűz,
[törölt]
« vagy »*
Szövegforrás:
K1
K1
Plútó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
A kritikai kiadás szövege
K1
Pluto
*
Szövegforrás:
HV 1888, 429–430
HV 1888, 429–430
n
Jegyzet
Plútó s a Styxi közelségPluto (vö. görög πλούτος ’gazdag’) az alvilág urának, Hádésznek az egyik neve a görög mitológiában; arra utal, hogy az isten annak a talajnak is ura, melyben a növényvilág és az ásványkincsek gyökereznek. (ÓLex) A Styx az Alvilág folyója; egyik mellékfolyója – Kirké elbeszélése szerint – a Püriphlegetón, a „tűzként égő” folyó (Odüsszeia, Tizedik ének, 513. sor).
Az melegíti vized? Bajaenak martja
irígyel
n
Jegyzet
Bajaenak martjaBajae: ókori fürdőhely a Nápolyi-öbölben; fürdőépületei teraszosan, egymás fölé épültek a magas parton. Híres volt gyógyvizeiről (Aquae cumanae).
irígyel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
[törölt]
« elűlhet »*
Szövegforrás:
K1
K1
S mely Antenor-lakta Timávra
n
tekinget, a kútfő,Jegyzet
Antenor-lakta TimávraAntenór előkelő trójai aggastyán, aki közvetíteni próbált a görögök és a trójaiak között (Iliász, harmadik ének, 148, 203. sor). A Timavus (Timavo) hét forrásból és egy tóból eredő, rövid, de bővizű (hosszabb első szakaszán föld alatti) folyó Venetia és Istria (ma Olaszország és Szlovénia) határán. Trója elfoglalása után Antenór egy kisázsiai nép (Vergiliusnál maguk a trójaiak, Titus Liviusnál az enetusok – a későbbi venétek) élén a Timavusnál telepítette le népét, majd megalapította
Patavium
(Padua) városát. (Padua
Vergilius
: Aeneis, első ének, 242–249. sor;
Titus Livius: A római nép története a város
alapításától, Első könyv, 1.)Vergilius, Publius Maro
Iris
n
alig ragyog oly Jegyzet
Iris(görög Ἶρις ’szivárvány’) az eget és a földet összekötő szivárvány megszemélyesítője; Thaumasz és Élektra lánya a görög mitológiában, az istenek hírmondója ( Hésziodosz: Az istenek születése, 265., 784.)
sok szinbe’. Fakadj is örökké
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 429–430
sok szinbe’.
[törölt]
« szi »n
Jegyzet e’. jav e.: en,
[törölt]
« az égi szivárvány »n
Fakadj is örökkéJegyzet alá írva:
*
Szövegforrás:
K1
K1