Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők K1 Eduard Hlawaček Karlsbad-könyvének (lásd Keletkezés) előzéklapján, a Lobkowitz-vers fölé írva, PIM Kezirattár, ltsz.: V.673.; autográf (alapszöveg) Megjegyzések K1 Az előzéklap bal felső sarkában, az utolsó két és fél sor a nyomatott szöveg címe és szövege közé írva; a kézirat vonallal el van választva a nyomtatott versszövegtől. a nyomtatott versszöveget ötsoronként (ill. a 18. sort) megszámozta. A fordítás két sorral rövidebb az eredetinél. A vers eredeti szövege (a K1-et tartalmazó kötet alapján): Kazinczy Ferenc fordítása: Szemere Pál fordítása: További fordítások is készültek; Kis János név nélkül közli a harmadikat – feltehetőleg a sajátját –, megjegyezvén, hogy azért nem került be a kötetbe, mert a szerkesztő egyegy nyelven csak két fordítást közölt. A „gyönyörködők kedvéért” közzétett harmadik változat szövege az alábbi: A szerkesztő Vörösmarty Mihály Kis János cikkéhez fűzött lábj.-ben közli saját fordítását, aláírással (104.) – az alábbi jegyzet kíséretében: „Ezen deák vers fordítására én is fel voltam Prágából szólítva, de, megvallom, semmi vonzót nem találtam benne, utóbb kedvem jövén megkísérteni nyelvünket, csakugyan lefordítottam.” fordítása: (Kötetben: VMÖM 2, Kisebb költemények II., 1828–1840, s. a. r. Horváth Károly, Bp., Akadémiai, 1960, 60. (a jegyzeteket lásd uo., 365–366.) Molnár Béla először a latin eredetit, ill. és fordítását közölte ( Molnár 1933, 9–11.), 1937-ben pedig az első négy és fél sort , ill. fordításából, majd az első öt, ill. öt és fél sort Kis János, ill. fordításából (utóbbit kérdőjelesen tulajdonítva nak), végül teljes fordítását. Két versrészlet szerzőjét – t és t – azonban felcserélte; ezt Csekey István igazította helyre. [ Molnár Béla, Karlsbad legrégibb irodalmi emlékének öt magyar fordítása, Lit, 12(1937), júl. 15., 248–249.: 249.; Csekey István, ua., Lit, 12(1937), szept. 1., 316– 317.] Keletkezés 1869. júl. 2. és 30. között, Karlsbad. A vers In thermas Caroli IV. című ódájának fordítása. () báró (1462–1510) cseh tudós, költő; Bolognában és Ferrarában tanult antik történelmet és jogot, királyi titkár volt a prágai udvarban. 1490–91-ben beutazta az antik görög kultúra helyszíneit. Visszatérése után II. Ulászló magyar király szolgálatába állt; Anna királyné halála alkalmából verset intézett hozzá (Elegia consolatoria ad Vladislaum, Pannoniae et Bohemiae regem de morte uxoris Annae). Költőként főleg epigrammákat és szatírákat írt. A K1 Eduard Hlawaček fürdőorvos-író (1838-ban megjelent) könyvének birtokában lévő 8. kiadásában ( Karlsbad in geschichtlicher, medicinischer und topographischer Beziehung, von Eduard Hlavaček […], Achte durchaus verbesserte und vermehrte Auflage, Prag und Karlsbad, Verlag von H. Dominicus, 1868), annak előzéklapján olvasható, amely a Lobkowitz-verset (W. A. Swoboda német fordításával együtt) mottóként közli. verse a karlsbadi Mühlbrunn-forrásnál is olvasható egy márványtáblán ( Kristóf 1913, 393.), de ismerhette azt a kötetet is, amelyben a vers, számos fordítás kíséretében, 1829-ben megjelent (lásd alább), s találkozhatott vele Horner István kiadványában is ( Az első magyar karlsbadi tanácsadó: Különös tekintettel vagyontalanabb hazámfiaira, Pesten, Trattner–Károlyi, 1863). Az 1829-es kötet, amelyben Johann de Carro, Karlsbad orvosa kiadta, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta és ismertette az ódát, a latin eredeti mellett két francia, két német, egy cseh, két magyar, két angol, egy ógörög, két héber, egy olasz, egy svéd, egy holland, egy orosz, egy lengyel, egy gael, két spanyol és két portugál fordítást is közölt ( Ode latine sur Carlsbad, composée vers la fin du quinzième siècle, par le baron Bohuslas Hassenstein de Lobkowitz, avec une traduction polyglotte, une notice biographique sur ce poète, des Observations sur l’ ode et sur l’antiquité de ces thermes, par le chevalier , impr. de Schoenfeld, 1829). A magyar fordítások Kazinczy Ferenc, ill. Szemere Pál munkái (VII., VIII.); ezeket – az eredeti szövegével együtt – Kis János is közölte a TudGyűjt-ben, a kötetről írt recenziójában [13(1829)/9, 100–104.]; fordítása a FMM-ban is megjelent (1830. jan., 6. kötet, 75.).