X (Close panel)Bibliográfiai adatok

[Az ortológusokra 2.]

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: *K1
  • Szövegforrás III: Voinovich 1917, 157
  • Szövegforrás IV: AJÖM VI., 157

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 Voinovich 1917, 157. [ua.: AJÖM XI., 896.] (alapszöveg) M2 [ AJÖM VI., 157. (Az ortológusokra VII. darabjaként)]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 Széljegyzet, Simonyi Zsigmond A -ja -je igenévkéző c. cikkének utolsó lapján, MNyr, 5(1876)/3. (márc. 15.), 97–101.: 101.; autográf (V1945)
 
Megjegyzések
 
A cím magyarázatát lásd [Az ortológusokra 1.], Keletkezés Az M1 a sorokat folyóírásban, | jellel elválasztva közli; az M2-nek megfelelően helyreállítottuk a disztichon tipográfiáját.
 
Az alapszöveg kiválasztása
 
Tekintettel arra, hogy az AJÖM VI . modernizálta az írásmódot – a „
Búdencz
Budenz József
” név rövid magánhangzós írásával a ritmust is elrontotta –, az alapszöveg az M1. Ennek megfelelően az M2 eltéréseit nem tüntettük fel szövegváltozatként.
 
Keletkezés
 
1876. márc. 15. után,
Bp
Budapest
. Simonyi Zsigmond cikke (lásd *K1) végén
Budenz
Budenz József
két igeképző közös eredetére vonatkozó magyarázatát bírálja óvatosan:
Budenz
Budenz József
a két képzőt, úgymond, „egynek is veszi. De ő maga is megengedi, hogy ez kétséges”.
 
Hangfelvétel
 
Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Hirtling István, 0’ 21”
X (Close panel)Verzió: I : A kritikai kiadás szövege
 
[Az ortológusokra 2.]  
[Oh Búdencz…]  
 
  Oh Búdencz
n
Jegyzet
Búdencz
 Budenz József; magyarázatát lásd [Akadémiai papírszeletek 4.] Budenzhez, Magyarázatok, [cím]; neve előfordul Simonyi Zsigmond cikkének 101. oldalán (lásd alább).
AJ
Arany János
és
Budenz
Budenz József
nyelvészeti felfogásának viszonyára nézve lásd a Sebestyén Gyula által följegyzett anekdotát: „Akkor történt, a mikor még orthologus neologus háboru dúlt a M. Tud. Akadémia nyelv- és széptudományi ülésein. Az üléseken mindig jelen volt
Arany
Arany János
és
Budenz
Budenz József
, de a vitákba egyik sem elegyedett bele. A nagy ágyúk puffogása egyszer mégis megszólaltatta mindkettőjüket. Az első fölszólaló
Budenz
Budenz József
, a Németországból származó geniális nyelvtudós volt: – Hádign! (Állítólag a német also: ,tehát’ szerinte ,hát igen’ szavat fordította úgy.) Hádign, urraim! Én is azt tarthok, irja mindenchi uty, a hoty peszél. Vagy – hádign – a hotyan a szhó füleügyébe kherül. Erre aztán a türelmes Arany János is megszólalt: – Ám, legyen! Én majd csak megélek valahogy. De a
Budenz
Budenz József
úr sorsa ugyan aggaszt engemet.” ( Arany és Budenz, Tóth 1899–1904, VI., 194.)
, Búdencz, magad is már mennyire túlmensz.
  Nézd fiadat, Simonyit
n
Jegyzet
fiadat, Simonyit
 Simonyi Zsigmond (szül. Steiner, 1853–1919) nyelvész, 1877-től egyetemi magántanár, a MNyőr munkatársa.
AJ
Arany János
a verset
Simonyi
Simonyi Zsigmond
A -ja -je igenévkéző című cikkének (97–101.) utolsó lapjára írta (lásd *K1);
Simonyi
Simonyi Zsigmond
itt vitatja
Budenz
Budenz József
egyik (maga által is kétségesnek tartott) etimológiai magyarázatát, lásd Keletkezés.
! Elhagya, rád se konyit.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1876. márc. 15. után
 
 
X (Close panel)Verzió: II : *K1
 
[Az ortológusokra 2.]  
[Oh Búdencz…]  
 
  Oh Búdencz
n
Jegyzet
Búdencz
 Budenz József; magyarázatát lásd [Akadémiai papírszeletek 4.] Budenzhez, Magyarázatok, [cím]; neve előfordul Simonyi Zsigmond cikkének 101. oldalán (lásd alább).
AJ
Arany János
és
Budenz
Budenz József
nyelvészeti felfogásának viszonyára nézve lásd a Sebestyén Gyula által följegyzett anekdotát: „Akkor történt, a mikor még orthologus neologus háboru dúlt a M. Tud. Akadémia nyelv- és széptudományi ülésein. Az üléseken mindig jelen volt
Arany
Arany János
és
Budenz
Budenz József
, de a vitákba egyik sem elegyedett bele. A nagy ágyúk puffogása egyszer mégis megszólaltatta mindkettőjüket. Az első fölszólaló
Budenz
Budenz József
, a Németországból származó geniális nyelvtudós volt: – Hádign! (Állítólag a német also: ,tehát’ szerinte ,hát igen’ szavat fordította úgy.) Hádign, urraim! Én is azt tarthok, irja mindenchi uty, a hoty peszél. Vagy – hádign – a hotyan a szhó füleügyébe kherül. Erre aztán a türelmes Arany János is megszólalt: – Ám, legyen! Én majd csak megélek valahogy. De a
Budenz
Budenz József
úr sorsa ugyan aggaszt engemet.” ( Arany és Budenz, Tóth 1899–1904, VI., 194.)
, Búdencz, magad is már mennyire túlmensz.
  Nézd fiadat, Simonyit
n
Jegyzet
fiadat, Simonyit
 Simonyi Zsigmond (szül. Steiner, 1853–1919) nyelvész, 1877-től egyetemi magántanár, a MNyőr munkatársa.
AJ
Arany János
a verset
Simonyi
Simonyi Zsigmond
A -ja -je igenévkéző című cikkének (97–101.) utolsó lapjára írta (lásd *K1);
Simonyi
Simonyi Zsigmond
itt vitatja
Budenz
Budenz József
egyik (maga által is kétségesnek tartott) etimológiai magyarázatát, lásd Keletkezés.
! Elhagya, rád se konyit.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1876. márc. 15. után
 
 
X (Close panel)Verzió: III : Voinovich 1917, 157
 
[Az ortológusokra 2.]  
[Oh Búdencz…]  
 
  Oh Búdencz
n
Jegyzet
Búdencz
 Budenz József; magyarázatát lásd [Akadémiai papírszeletek 4.] Budenzhez, Magyarázatok, [cím]; neve előfordul Simonyi Zsigmond cikkének 101. oldalán (lásd alább).
AJ
Arany János
és
Budenz
Budenz József
nyelvészeti felfogásának viszonyára nézve lásd a Sebestyén Gyula által följegyzett anekdotát: „Akkor történt, a mikor még orthologus neologus háboru dúlt a M. Tud. Akadémia nyelv- és széptudományi ülésein. Az üléseken mindig jelen volt
Arany
Arany János
és
Budenz
Budenz József
, de a vitákba egyik sem elegyedett bele. A nagy ágyúk puffogása egyszer mégis megszólaltatta mindkettőjüket. Az első fölszólaló
Budenz
Budenz József
, a Németországból származó geniális nyelvtudós volt: – Hádign! (Állítólag a német also: ,tehát’ szerinte ,hát igen’ szavat fordította úgy.) Hádign, urraim! Én is azt tarthok, irja mindenchi uty, a hoty peszél. Vagy – hádign – a hotyan a szhó füleügyébe kherül. Erre aztán a türelmes Arany János is megszólalt: – Ám, legyen! Én majd csak megélek valahogy. De a
Budenz
Budenz József
úr sorsa ugyan aggaszt engemet.” ( Arany és Budenz, Tóth 1899–1904, VI., 194.)
, Búdencz, magad is már mennyire túlmensz.
  Nézd fiadat, Simonyit
n
Jegyzet
fiadat, Simonyit
 Simonyi Zsigmond (szül. Steiner, 1853–1919) nyelvész, 1877-től egyetemi magántanár, a MNyőr munkatársa.
AJ
Arany János
a verset
Simonyi
Simonyi Zsigmond
A -ja -je igenévkéző című cikkének (97–101.) utolsó lapjára írta (lásd *K1);
Simonyi
Simonyi Zsigmond
itt vitatja
Budenz
Budenz József
egyik (maga által is kétségesnek tartott) etimológiai magyarázatát, lásd Keletkezés.
! Elhagya, rád se konyit.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1876. márc. 15. után
 
 
X (Close panel)Verzió: IV : AJÖM VI., 157
 
[Az ortológusokra 2.]  
[Oh Búdencz…]  
 
  Oh Búdencz
n
Jegyzet
Búdencz
 Budenz József; magyarázatát lásd [Akadémiai papírszeletek 4.] Budenzhez, Magyarázatok, [cím]; neve előfordul Simonyi Zsigmond cikkének 101. oldalán (lásd alább).
AJ
Arany János
és
Budenz
Budenz József
nyelvészeti felfogásának viszonyára nézve lásd a Sebestyén Gyula által följegyzett anekdotát: „Akkor történt, a mikor még orthologus neologus háboru dúlt a M. Tud. Akadémia nyelv- és széptudományi ülésein. Az üléseken mindig jelen volt
Arany
Arany János
és
Budenz
Budenz József
, de a vitákba egyik sem elegyedett bele. A nagy ágyúk puffogása egyszer mégis megszólaltatta mindkettőjüket. Az első fölszólaló
Budenz
Budenz József
, a Németországból származó geniális nyelvtudós volt: – Hádign! (Állítólag a német also: ,tehát’ szerinte ,hát igen’ szavat fordította úgy.) Hádign, urraim! Én is azt tarthok, irja mindenchi uty, a hoty peszél. Vagy – hádign – a hotyan a szhó füleügyébe kherül. Erre aztán a türelmes Arany János is megszólalt: – Ám, legyen! Én majd csak megélek valahogy. De a
Budenz
Budenz József
úr sorsa ugyan aggaszt engemet.” ( Arany és Budenz, Tóth 1899–1904, VI., 194.)
, Búdencz, magad is már mennyire túlmensz.
  Nézd fiadat, Simonyit
n
Jegyzet
fiadat, Simonyit
 Simonyi Zsigmond (szül. Steiner, 1853–1919) nyelvész, 1877-től egyetemi magántanár, a MNyőr munkatársa.
AJ
Arany János
a verset
Simonyi
Simonyi Zsigmond
A -ja -je igenévkéző című cikkének (97–101.) utolsó lapjára írta (lásd *K1);
Simonyi
Simonyi Zsigmond
itt vitatja
Budenz
Budenz József
egyik (maga által is kétségesnek tartott) etimológiai magyarázatát, lásd Keletkezés.
! Elhagya, rád se konyit.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1876. márc. 15. után