Bibliográfiai adatok
[Az ortológusokra 2.]
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: *K1
- Szövegforrás III: Voinovich 1917, 157
- Szövegforrás IV: AJÖM VI., 157
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 Voinovich 1917, 157. [ua.: AJÖM XI., 896.] (alapszöveg) M2 [ AJÖM VI., 157. (Az ortológusokra VII. darabjaként)]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők *K1 Széljegyzet, Simonyi Zsigmond A -ja -je igenévkéző c. cikkének utolsó lapján, MNyr, 5(1876)/3. (márc. 15.), 97–101.: 101.; autográf (V1945)Búdencz
” név rövid magánhangzós írásával a ritmust is elrontotta –, az
alapszöveg az M1. Ennek megfelelően az M2 eltéréseit nem tüntettük fel
szövegváltozatként.
Budenz József
Bp
. Simonyi Zsigmond cikke (lásd *K1) végén Budapest
Budenz
két igeképző közös eredetére vonatkozó magyarázatát bírálja óvatosan:
Budenz József
Budenz
a két képzőt, úgymond, „egynek is veszi. De ő maga is megengedi, hogy
ez kétséges”.
Budenz József
[Az ortológusokra 2.]
[Oh Búdencz…]
Oh Búdencz
n
, Búdencz, magad is már mennyire túlmensz.Jegyzet
BúdenczBudenz József; magyarázatát lásd [Akadémiai papírszeletek 4.] Budenzhez, Magyarázatok, [cím]; neve előfordul Simonyi Zsigmond cikkének 101. oldalán (lásd alább).
AJ
és Arany János
Budenz
nyelvészeti felfogásának viszonyára nézve lásd a
Sebestyén Gyula által följegyzett anekdotát: „Akkor történt, a mikor még
orthologus neologus háboru dúlt a M. Tud. Akadémia nyelv- és széptudományi
ülésein. Az üléseken mindig jelen volt Budenz József
Arany
és Arany János
Budenz
, de a vitákba egyik sem elegyedett bele. A nagy ágyúk puffogása
egyszer mégis megszólaltatta mindkettőjüket. Az első fölszólaló
Budenz József
Budenz
, a Németországból származó geniális nyelvtudós volt:
– Hádign! (Állítólag a német also: ,tehát’ szerinte
,hát igen’ szavat fordította úgy.) Hádign, urraim! Én is azt tarthok, irja
mindenchi uty, a hoty peszél. Vagy – hádign – a hotyan a szhó füleügyébe
kherül.
Erre aztán a türelmes Arany János is megszólalt:
– Ám, legyen! Én majd csak megélek valahogy. De a Budenz József
Budenz
úr sorsa ugyan aggaszt engemet.”
(
Arany és Budenz, Tóth
1899–1904, VI., 194.)
Budenz József
Nézd fiadat, Simonyit
n
! Elhagya, rád se konyit.Jegyzet
fiadat, SimonyitSimonyi Zsigmond (szül. Steiner, 1853–1919) nyelvész, 1877-től egyetemi magántanár, a MNyőr munkatársa.
AJ
a verset Arany János
Simonyi
A -ja -je igenévkéző című cikkének
(97–101.) utolsó lapjára írta (lásd *K1);
Simonyi Zsigmond
Simonyi
itt vitatja Simonyi Zsigmond
Budenz
egyik (maga által is kétségesnek tartott) etimológiai magyarázatát,
lásd Keletkezés.Budenz József
[Az ortológusokra 2.]
[Oh Búdencz…]
Oh Búdencz
n
, Búdencz, magad is már mennyire túlmensz.Jegyzet
BúdenczBudenz József; magyarázatát lásd [Akadémiai papírszeletek 4.] Budenzhez, Magyarázatok, [cím]; neve előfordul Simonyi Zsigmond cikkének 101. oldalán (lásd alább).
AJ
és Arany János
Budenz
nyelvészeti felfogásának viszonyára nézve lásd a
Sebestyén Gyula által följegyzett anekdotát: „Akkor történt, a mikor még
orthologus neologus háboru dúlt a M. Tud. Akadémia nyelv- és széptudományi
ülésein. Az üléseken mindig jelen volt Budenz József
Arany
és Arany János
Budenz
, de a vitákba egyik sem elegyedett bele. A nagy ágyúk puffogása
egyszer mégis megszólaltatta mindkettőjüket. Az első fölszólaló
Budenz József
Budenz
, a Németországból származó geniális nyelvtudós volt:
– Hádign! (Állítólag a német also: ,tehát’ szerinte
,hát igen’ szavat fordította úgy.) Hádign, urraim! Én is azt tarthok, irja
mindenchi uty, a hoty peszél. Vagy – hádign – a hotyan a szhó füleügyébe
kherül.
Erre aztán a türelmes Arany János is megszólalt:
– Ám, legyen! Én majd csak megélek valahogy. De a Budenz József
Budenz
úr sorsa ugyan aggaszt engemet.”
(
Arany és Budenz, Tóth
1899–1904, VI., 194.)
Budenz József
Nézd fiadat, Simonyit
n
! Elhagya, rád se konyit.Jegyzet
fiadat, SimonyitSimonyi Zsigmond (szül. Steiner, 1853–1919) nyelvész, 1877-től egyetemi magántanár, a MNyőr munkatársa.
AJ
a verset Arany János
Simonyi
A -ja -je igenévkéző című cikkének
(97–101.) utolsó lapjára írta (lásd *K1);
Simonyi Zsigmond
Simonyi
itt vitatja Simonyi Zsigmond
Budenz
egyik (maga által is kétségesnek tartott) etimológiai magyarázatát,
lásd Keletkezés.Budenz József
[Az ortológusokra 2.]
[Oh Búdencz…]
Oh Búdencz
n
, Búdencz, magad is már mennyire túlmensz.Jegyzet
BúdenczBudenz József; magyarázatát lásd [Akadémiai papírszeletek 4.] Budenzhez, Magyarázatok, [cím]; neve előfordul Simonyi Zsigmond cikkének 101. oldalán (lásd alább).
AJ
és Arany János
Budenz
nyelvészeti felfogásának viszonyára nézve lásd a
Sebestyén Gyula által följegyzett anekdotát: „Akkor történt, a mikor még
orthologus neologus háboru dúlt a M. Tud. Akadémia nyelv- és széptudományi
ülésein. Az üléseken mindig jelen volt Budenz József
Arany
és Arany János
Budenz
, de a vitákba egyik sem elegyedett bele. A nagy ágyúk puffogása
egyszer mégis megszólaltatta mindkettőjüket. Az első fölszólaló
Budenz József
Budenz
, a Németországból származó geniális nyelvtudós volt:
– Hádign! (Állítólag a német also: ,tehát’ szerinte
,hát igen’ szavat fordította úgy.) Hádign, urraim! Én is azt tarthok, irja
mindenchi uty, a hoty peszél. Vagy – hádign – a hotyan a szhó füleügyébe
kherül.
Erre aztán a türelmes Arany János is megszólalt:
– Ám, legyen! Én majd csak megélek valahogy. De a Budenz József
Budenz
úr sorsa ugyan aggaszt engemet.”
(
Arany és Budenz, Tóth
1899–1904, VI., 194.)
Budenz József
Nézd fiadat, Simonyit
n
! Elhagya, rád se konyit.Jegyzet
fiadat, SimonyitSimonyi Zsigmond (szül. Steiner, 1853–1919) nyelvész, 1877-től egyetemi magántanár, a MNyőr munkatársa.
AJ
a verset Arany János
Simonyi
A -ja -je igenévkéző című cikkének
(97–101.) utolsó lapjára írta (lásd *K1);
Simonyi Zsigmond
Simonyi
itt vitatja Simonyi Zsigmond
Budenz
egyik (maga által is kétségesnek tartott) etimológiai magyarázatát,
lásd Keletkezés.Budenz József
[Az ortológusokra 2.]
[Oh Búdencz…]
Oh Búdencz
n
, Búdencz, magad is már mennyire túlmensz.Jegyzet
BúdenczBudenz József; magyarázatát lásd [Akadémiai papírszeletek 4.] Budenzhez, Magyarázatok, [cím]; neve előfordul Simonyi Zsigmond cikkének 101. oldalán (lásd alább).
AJ
és Arany János
Budenz
nyelvészeti felfogásának viszonyára nézve lásd a
Sebestyén Gyula által följegyzett anekdotát: „Akkor történt, a mikor még
orthologus neologus háboru dúlt a M. Tud. Akadémia nyelv- és széptudományi
ülésein. Az üléseken mindig jelen volt Budenz József
Arany
és Arany János
Budenz
, de a vitákba egyik sem elegyedett bele. A nagy ágyúk puffogása
egyszer mégis megszólaltatta mindkettőjüket. Az első fölszólaló
Budenz József
Budenz
, a Németországból származó geniális nyelvtudós volt:
– Hádign! (Állítólag a német also: ,tehát’ szerinte
,hát igen’ szavat fordította úgy.) Hádign, urraim! Én is azt tarthok, irja
mindenchi uty, a hoty peszél. Vagy – hádign – a hotyan a szhó füleügyébe
kherül.
Erre aztán a türelmes Arany János is megszólalt:
– Ám, legyen! Én majd csak megélek valahogy. De a Budenz József
Budenz
úr sorsa ugyan aggaszt engemet.”
(
Arany és Budenz, Tóth
1899–1904, VI., 194.)
Budenz József
Nézd fiadat, Simonyit
n
! Elhagya, rád se konyit.Jegyzet
fiadat, SimonyitSimonyi Zsigmond (szül. Steiner, 1853–1919) nyelvész, 1877-től egyetemi magántanár, a MNyőr munkatársa.
AJ
a verset Arany János
Simonyi
A -ja -je igenévkéző című cikkének
(97–101.) utolsó lapjára írta (lásd *K1);
Simonyi Zsigmond
Simonyi
itt vitatja Simonyi Zsigmond
Budenz
egyik (maga által is kétségesnek tartott) etimológiai magyarázatát,
lásd Keletkezés.Budenz József