Bibliográfiai adatok
Epilogus
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: K1
- Szövegforrás III: K2
- Szövegforrás IV: BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
- Szövegforrás V: FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
- Szövegforrás VI: VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
- Szövegforrás VII: ÖM 1883, 403–405.
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398. M2 FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268. (a 41–61. sor) (átvéve a BpSz-ből) M3 VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735. (a 21–28. és a 37–57. sor) (átvéve a BpSz-ből) M4 ÖM 1883, 403–405. [ AJÖM I., 322–323.]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők K1 MTAK Kt K 510/10v (1–16. sor), 11r (17–44. sor), 11v (45–61. sor) K2 MTAK Kt K 512/7r (1–36. sor), 7v (37–61. sor), keskeny papírlapon; autográf tisztázat (alapszöveg) (fakszimiléje közölve: Antal–Sáfrán 1985, 177–178.)[szerkesztői feloldás]
kézírással jav.[törölt]
« e »AJ
végleg lemondott a posztról; a kézirat keletkezése vsz. ezzel
függ össze, tehát 1879-re tehető. Gróf
Zichy Géza (1849–1924) zeneszerző,
zongoraművész, 1875 és 1914
között a Nemzeti Zenede elnöke.
A kézirat 1950-ben került az MTAK Kézirattárába. A K
512/8 a tulajdonos igazolását és az eladás tényét rögzíti:
Arany János „Epilógus” Arany János
[!]
című versének kézirata, amely
1945–1950 augusztus 8-ig a
soponyai Zichy kastély rombadőlt levéltárában hevert.
Budapest
1950 szept 28.
Iványi György
Nyugta
300.– (Háromszáz) Ftról, ezt az összeget Arany János: Epilógus
[sic!]
[!]
c. versének eredeti kéziratáért a M. T. Akadémia Könyvtárától
felvettem.
Budapest, 1950. szept. 28.
(Iványi György)
ujságiró,
[sic!]
Bp
. IX. Soroksári-ut 38–40
Az Őszikék-ciklus – Budapest
AJ
által is kifejezésre juttatott – egysége érdekében a vers
szövege alatt a
KKv
(K1) dátumát iktattuk; az alapszöveg (K2) alatt szereplő névaláírás
a szövegkritikai jegyzetekbe került.
Mivel az M2–M3 az M1 szövegén alapul, ezeket a szövegváltozatok között nem
vettük figyelembe.
A VU
Művészet és irodalom rovata a
BpSz 36. számának (nov.–dec.-i füzet) bemutatása
keretében közli az Epilogus két részletét, az
alábbi bevezetővel:
„A szépirodalmi rész Arany János
Madách
hagyományaiból két, inkább tartalmilag mint formailag jeles
költeményen kivül,
Arany Jánostól hoz egy minden tekintetben jeles, hangban s eszmében
megható költeményt. A czime Epilog, álljon itt
belőle, mutatványul egy pár részlet:” [
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735.]
Az az adat, amely szerint a vers a Petőfi-társaság lapjában is megjelent
volna, téves; a Szmeskó Gábor által megjelölt helyen (
Szmeskó 2016, 570.) a versről szóló híradás
olvasható (lásd Fogadtatás).
Voinovich Géza szerint a
KK 1894
szövege olyan eltéréseket tartalmaz a korábbiakhoz képest, „melyeket
nyilván a költő maga tett” (
AJÖM I., 527.), ez azonban nem igazolható. Ez a
kiadás (a 10. sort kivéve, ahol urral helyett úrral szerepel) mindenben az
ÖM 1883
szövegét követi.
Madách Imre
Bp
., Margitsziget; lásd még: Az Őszikék és a Kapcsos könyv
Az időskori számvetésre való késztetés összefügghet Lucius Annaeus Seneca
Az élet rövidségéről című értekezésével:
„kedvem volna az aggastyánok csoportjából kiemelni valakit: »Látjuk,
megérted az emberi életkor legvégső határát: Budapest
[hiány]
. Rajta, adj számot életedről! [hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
[hiány]
«” Az értekezés egyik
tézise [hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Arany
lírai életművének egyik központi motívumával van közvetlen
kapcsolatban; sokan „a halogatás az élet legnagyobb vesztesége: megfoszt
bennünket minden »első naptól«, elrabolja jelenünket, miközben jövővel
kecsegtet. Hogy éljünk, annak legnagyobb akadálya a várakozás, mely a
holnapon csügg, és elvesztegeti a mát.”
A számvetés szempontjai közül az alábbiak vonatkoztathatók az Epilogusra: „Idézd fel emlékezetedben: mikor
voltál határozott szándékodban; minden hányadik napod telt el úgy, ahogy
eltervezted; mikor volt hasznod önmagadból magadnak; mikor volt nyugodt az
arcod; mikor volt félelem híján a lelked; mi az a mű, amelyet ily hosszú idő
alatt létrehoztál; mennyien rabolták szét az életedet úgy, hogy közben észre
sem vetted, mit vesztesz”. Az Epilogus lírai
énjének helyzetével rokon Augustusé is, kinek példáját Arany János
Seneca
felidézi: „Az isteni Augustus, akinek az istenek többet adtak, mint bárki másnak, szüntelenül
nyugalmat kért tőlük magának és azt, hogy mentesítsék az állam vezetésétől.
Mindig, minden beszélgetésében visszatért arra, miként remélheti
visszavonulását, és fáradalmaiért azzal a kellemes, bár hiú vigasszal
kárpótolta magát, hogy egyszer majd önmagának fog élni.” A hivatalától
nehezen szabaduló Seneca, Lucius Annaeus
AJ
számára időszerűnek tűnhetett Arany János
Seneca
figyelmeztetése – a vers zárlata az ebből levont tanulságként is
olvasható; „legtöbben ezt mondják: »Ötvenedik évemtől kezdve nyugalomba
vonulok, hatvanadik évem mentesíteni fog a hivatalos teendőktől.« De végül
is mi a biztosítékod arra, hogy ennél hosszabb életet élsz? Ki biztosítja,
hogy ezek úgy történjenek, ahogy eltervezted? Nem szégyelled, hogy életed
maradékát tartod fenn magadnak, s csupán azt az időt szánod lelked javára,
amely semmire sem használható? Mennyire késő akkor elkezdeni élni, amikor
abba kell hagyni! Miféle ostoba megfeledkezés ez halandó voltodról, hogy
tudniillik ötvenedik és hatvanadik évedre halasztod a józan döntéseket, és
abban a korban akarod elkezdeni életedet, amelyet megérni is csak kevesen
érnek meg?” (
Az élet rövidségéről, ford.
Bollók János = Seneca, Lucius Annaeus
Seneca
Prózai művei, Bp., Szenzár, 2004, II.,
239–241.)
Az 5–16. sorokban előforduló motívumok előzményének, A szegény jobbágy „úri
kocsis” motívumának életrajzi hátteréről írja Rozvány György: Seneca, Lucius Annaeus
AJ
szemtanúja volt egy brutális jelenetnek, midőn „az úri kocsis
bosszúságában, hogy neki kellett kitérni a sima útról, ostorával a szegény
jobbágy és sőreinek Arany János
[szerkesztői feloldás]
marháinak[hiány]
.
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
[szerkesztői feloldás]
NTompá
nak, hogy „minden dicsériadák daczára nem vagyok meggyőződve az
út helyességéről, melyen jártam s járok” (
AJÖM XVI., 729.). A
Ko 1864. márc. 13-ai számában azt üzeni egy
öntudatos költőnek, hogy „Tompa Mihály
[szerkesztői feloldás]
i[szerkesztői feloldás]
aAJ
már 1855-ben azt írta, hogy
„Arany János
[szerkesztői feloldás]
t[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
[szerkesztői feloldás]
E[szerkesztői feloldás]
hHoratius
: Az epodoszok könyve, 2, A falusi élet dicsérete, 1. sor, ford.
Meller Péter) Horatius, Quintus, Flaccus
AJ
1864-ben komolyan tervezte visszaköltözését
Arany János
Szalontá
ra, földet is vett; a terv leánya 1865.
dec. 28-án bekövetkezett halála miatt bizonytalanná vált, majd
1868-ban végleg meghiúsult, lásd [Szülőhelyem…], Keletkezés.
A vers keletkezésével kapcsolatban Nagyszalonta
AJ
maga így nyilatkozott: „Arany János
[hiány]
miután rövid vénasszony- nyaramra már rá is tettem a
punktumot az »Epilogus« cz. poémával, megvallom, nem sok
kedvem van újra közönség elé állani.” (Levele Concha Károlynak, 1879. aug. 3., a levél
melléklete a Harminc év múlva című vers, lásd
ott, Megjegyzés, ill.
AJÖM XIX., 444–445.) Ennek az értelmezésnek tkp. a
Végpont, ill. a Dal
fogytán című vers felel meg.
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
AJ
halála után keletkezett, a fogadtatáshoz tartozik
Reviczky Gyula
Arany János című versének második sora („Végre
megleléd a »független nyugalmat«”). Arany János
Reviczky
verse Reviczky Gyula
AJ
Hátrahagyott iratai és levelezésének
megjelenése alkalmából készült (alcíme: Irodalmi
hagyatékának megjelenése alkalmából). Arany János
Reviczky
és Reviczky Gyula
AJ
kapcsolatáról lásd Kosmopolita
költészet, Fogadtatás.
Arany János
Szalontá
ra való visszavágyódás témája révén összekapcsolja az Ártatlan dacz, az Ének a
pesti ligetről és A tölgyek alatt
című versekkel: „ezt a jobbra méltó szivet utóbb a maga csendességében is,
örök kétely és sóvárgás emészti. Nem lehet mély megindulás nélkül olvasnunk
lyrájának azon részét, melyben e miatt, úgy szólván »lelkének elszaggatott
darabjait« sóhajtozza el. A pályabér, a dicsőség, nem sarkalja s nem
gyönyörködteti, hanem égeti őt, mint Nessus vére. – Csak egy kis független
nyugalomra vágyik; csak vissza, rég elhagyott magányába, az egyszerű
kunyhóba, ott keleten, melyből kiragadta magasbra hivó végzete. Az lebeg
lelke előtt a pesti liget bokrai közt, s a Margitsziget tölgyei alatt.” Az
utolsó vsz.-kal kapcsolatban megjegyzi: „Midőn teljes részvétünkkel adózunk
e vágyakozás és töprengés fájdalmának, mely költőnket, kivált az elhajló
évekkel, mindinkább megragadta, mégsem vagyunk hajlandók arra, hogy ezért a
sorsot és a körülményeket határozottan kárhoztassuk. Örömest elhitetjük
magunkkal, hogy ez, az ő költészetének teljességéhez tartozott. Kétséges
előttünk, vajjon az a független nyugalom, még ha idejekorán érkezik is,
megtermette volna-e azokat a kincseket, melyeket nála a sóvárgás és
gyötrődés évei meg-termettek? nem lett volna-e, mint annyiszor történik az
életben, a beteljesült vágy egy új csalódás forrása? S nincs-e a költőkre
nézve igaza Jean Paulnak, midőn azt mondja, hogy a fülemüle annál szebben énekel,
minél tovább tanul setét kalitban?” (
Lévay 1893, 328–329.) Szily Kálmán, Nagyszalonta
AJ
főtitkári tevékenységéről értekezvén, a Deijaneira-palástot az
akadémiai titkári hivatallal azonosítja (
Szily 1893, 334.).
Arany János
Riedl
szerint Riedl Frigyes
Arany
„Arany János
[szerkesztői feloldás]
sArany
„életéből, költészetének egyéb helyeiből vett adatokkal” kívánja
eldönteni, hogy „olyan volt-e Arany János csakugyan, mint ember, mint jellem, a milyennek magát
Epilogusában vallja és festi”. Az Arany János
AJ
költészetéből, levelezéséből s a rendelkezésére álló másodlagos
forrásokból vett terjedelmes szemléltető anyag alapján azt a következtetést
vonja le, hogy Arany János
Arany
„híven, minden szépítés nélkül, az igazi lyrikus őszinteségével
jellemezte az Epilogusban magát és élete pályáját”. [
Szeremley Barna, A. J. jelleme „Epilogus”-a
tükrében, Ur, 5(1904)/4, 148–163., 5, 198–210.,
6–8, 249– 261.: 148., 260.]
Babits Mihály
1910-es esszéjében a „Nessus vére” toposz kapcsán
tesz utalást a verse: „Aki múltját mindig magában hordja, annál a
lelkiismeretesség lényege a múlthoz való ragaszkodás és erkölcsi
következetesség, mert minden legkisebb ellentét múlt és jelen közt új seb és
örök lelkifurdalás. Ez az, amit Arany János
Weininger
, a hírhedt osztrák filozófus Gedächtnisnek, erkölcsi emlékezetnek nevez és a zseni legmélyebb
sajátságának mond.
Ilyen Weininger, Otto
Weininger
értelemben vett zseni Weininger, Otto
Arany
. Ez annak a rendellenes erkölcsi érzékenységnek alapja, mely
Arany János
Arany
egész életét egy Hamlet éltévé teszi; ha Arany János
Petőfi
é az egészséges erkölcs, Petőfi Sándor
Arany
é a beteges erkölcsi szenzibilitás, »égető, mint Nessus vére«.” (
Babits 2010 [1910], 369.; az idézetben szereplő mű:
Arany János
Otto Weininger
, Geschlecht und Charakter: Eine
prinzipielle Untersuchung [Nem és jellem: elvi
vizsgálódás], Wien und Leipzig, Wilhelm Braumüller,
1903.)
1917-es esszéjében saját fiatalkori,
Weininger, Otto
AJ
-ról tervezett költői életrajzát ismerteti („egy képzetvilág
történeté”-t értve költői életrajzon), amelyből az Epilogus első öt vsz.-ának elemzése maradt fenn. Eszerint „az
első strófa ötletszerű formája, hanyag hangulatlansága arra látszanak
árulkodni, hogy ez Arany János
[szerkesztői feloldás]
a vers[szerkesztői feloldás]
: [!]
szedtem egynehány virágot”], ez pedig A. tíz évvel
azelőtti „gyalogbujdosását”. (A kis virág motívumának előzményeként említi
A vígasztaló című 1853-as vers két sorát is: „Néhol egy-egy kis virág nyit, Az is
enyhit egy parányit”.) S bár a „kis virág” motívuma az elégedettség témáját
idézte föl, a friss benyomásokat felváltó emlékek, reminiszcenciák révén
„felszínre jutottak a háttérben oly sűrűn tolongó gondolatai az
elégedetlenségnek a költő mostani helyzetéről”. A verszárlatot is korai
vers, A rab gólya reminiszcenciájaként
értelmezi. (
Arany életéből: Apró részlet egy biografiai
kísérletből, Nyug, 10(1917), I/5, 432–437.:
437.)
Voinovich Géza cáfolja [sic!]
Babits
nak azt az állítását, hogy a vers indító képeihez a Margitsziget
„mozgalmas kocsi- és omnibuszforgalma” adhatott indítást; „a sziget akkor
még sziget volt, nem járta kocsi.” (Megjegyzendő, hogy az 1876-ban épült Margit-híd szigetre levezető szárnyhídja valóban
csak 1900-ban épült meg, viszont 1869-től lóvasút járt az alsó szigetcsúcstól a felsőszigetig.)
Babits Mihály
Voinovich
további előzményként említi Voinovich Géza
AJ
lírai életművéből az (1852-es, ill.
1853-as) Itthon és
a Vágy című verseket (a családi fészek képe,
ill. a kertészkedő kedv kapcsán). (
Voinovich 1938, 256–257.)
Barta János
Arany János
AJ
Vas Gereben
A pörös atyafiak című regényéről írt, a
SzF-ben 1860-ban megjelent
bírálata [
SzF, 1(1860–61)/7. (1860. dec. 19.), 99–102., 1(1860–61)/8.
(1860. dec. 26.), 115–118.; ua.:
AJÖM XI., 42–52.] kapcsán említi a regény hatását az
Epilogusra. A regény vonatkozó helye: „Én,
a »nem haragos«, sőt valóságos »jókedvű különc«, minden boldogságomat annak
köszönhetem; mert nem akartam a vásári néptömeggel haladni a nagy
országúton, hogy annak hosszában a nagyravágyók mellé fölüljek a
hintó-bakjára, és én is kapjak egy tányért – megnyalás végett: hanem
maradtam a gyalogúton, józanon meggondolva, hogy a hintó mellett futkosót a
hintókerék sara nagyon befecskendi…” Arany János
Barta
kommentárja szerint „Barta János
[szerkesztői feloldás]
aArany
, tizenhét évvel később, az Epilógusban Arany János
[!]
a maga élet-útját megeleveníti, talán az
eredő-helyre nem is emlékezve bukkannak fel benne ennek a képnek az elemei:
a gyalogjárás, a fényes hintó elutasítása, a hintó vagy a lovas mellett
gyaloglóra csapódó sár.” (
Barta 1959, 65–66.; lásd
Vas Gereben, A pörös atyafiak, Pest,
1860;
AJÖM XI., 42–52.)
Makay Gusztáv szerint a címben szereplő epilógus szó
„eredetileg a drámák utószavát jelentette”; a verset életrajzi vonatkozásban
értelmezi (
[sic!]
A. J
.: Epilógus [!] = Makay
1959, 231–236.).
Komlós Aladár mint „a költő egész életét mérlegre tevő” verset említi, s
életrajzi vonatkozásban értelmezi. Arany János
A
., úgymond, „elhibázottnak érzi sorsát, mert nem teljesült az a
vágya, hogy független nyugalomban egy szalontai kertes kis házban élje le
öregségét”; a Tamburás öreg úrhoz hasonlóan
„Arany János
[szerkesztői feloldás]
a [!]
is, amelyben mérleget készít egész életétől s legtöbb sebet
megmutatja: műve vélt csonkaságát, túlzottnak érzett s ezért égető hírnevét
s legfőbb vágyának, ama »független nyugalom«-nak idejében el nem érését.” (
Komlós 1980 [1959], 60., 62., 63.)
Sőtér István
[sic!]
Babits
értelmezéséhez kapcsolódva állapítja meg, hogy a rövid ötletnek
induló vers „továbbfűzése” „végül is inkább újra-újrakezdésnek hat, a
legnehezebb számvetés ismételt megkísérlésének, s mintha a szándék, a
gondolat ereje kifogyna a cél előtt, a megkezdett számvetés félbemarad, új
irányba tér” (
Sőtér 1987 [1963], 672.). A versnek ez az egyetlen
értelmezése, amely fölveti a lírai én inkonzisztenciájának lehetőségét.
Vajda András a záró vsz. madármetaforáját a Ráchel című vers egy sorának párhuzamaként említi („Elméje,
mint fáradt madár, pihen”) [
Látomásteremtés – jelképformálás (Ráchel) =
Németh 1972, 105–199.: 184.].
Szörényi László
Babits Mihály
Seneca
Erkölcsi leveleinek (Ep. 123. 7.) hatását
említi, a 4. vsz. „úri lócsiszár”-motívuma kapcsán), e hatás tekintetében
összekapcsolva az Epilogust A szegény jobbágy című verssel – tkp. annak 3–4.
vsz.-ával. (A vonatkozó hely: „Ma már mindenki úgy utazik, hogy előtte
numida lovasság száguld, és egy csapat kengyelfutó rohan előre: nagyon
szégyenletes dolognak számít, ha nincsenek, akik lekergetnék az útról a
szembejövőket, vagy akik a porfelleg felverése által mindenkinek tudomására
hoznák, hogy előkelő ember közeledik.”
CXXIII. levél, ford. Sárosi Gyula = Seneca, Lucius Annaeus
Seneca
Prózai művei, Bp., Szenzár, 2002, I.,
602.) A 35–36. sor Nessus-hasonlatával az Ártatlan dacz című vers „Dejaníra-palást” motívumát vonja
párhuzamba. (Azt is megemlíti, hogy Seneca, Lucius Annaeus
AJ
már 1845-ben olvasta németül a Trakhiszi nőket, 1846-ban
pedig Szilágyi István a görög eredetit is megküldte neki.) „A szimbólum jelentése Arany János
[hiány]
első fokon: a költői
pálya minden szenvedése büntetés a hajdani téves döntésért, azért, hogy
költő lett. Másrészt azonban: Héraklész az Oita hegyén rakott máglyáról,
amely szenvedéseitől megváltotta, egyenesen az Olümposzra emelkedett.
Szenvedései megváltották, kiérdemelte az istenülést. A szimbólum második
mélyebb jelentése lehetne tehát: »pályám bére égető, mint Nessus vére«,
mégis miután elégetett, mennybe visz. Akárcsak az Évek,
ti még jövendő évek… zárlata, az Epilógus
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
[!]
beállítása is cinikus ízű.” (
Szörényi 1972, 220., 229–230.; cinikuson „az antik
künikosz filozófusiskola követőjét” érti, uo., 208.)
[sic!]
Szörényi
későbbi tanulmánya szerint az Epilogus „az ötvenes évek létösszegző elégiáihoz kapcsolódik”,
azonban Szörényi László
Arany
„Arany János
[szerkesztői feloldás]
kAJ
társadalomszemléletét tükrözi, kulcsszava az útfélen; a 6–10.
vsz. a jelenre vonatkozik, s Arany János
Arany
írói létéről és válságáról szól – kulcskifejezése az örök
kétely; a 11–15. vsz. a jövőre utal, az illúziók elvesztése jegyében, s
kulcsszava a késő (
Balogh 1987 [1980], 145–156.).
Arany János
Keresztury
, monográfiája korábbi változatában, egy rövid utalásban a Nessus
ingeképre tér ki. A haza, a nemzet szolgálata „hallatlan teljesítményre
segítette” Keresztury Dezső
AJ
-t, „ha maga körül érezhette a hivatást adó közösség
egyetértését, de »Nessus-inggé« vált rajta, mikor azt kellett látnia, hogy
tévedett, mert erő és körülmény nem tette lehetővé, hogy azt és úgy alkossa
meg, amit s ahogyan ő látta mind a küldőt, mind a küldetést.” (
Keresztury 1987, 249.; ez a rész a teljes
monográfiából kimaradt.) Részletesebb elemzésében A
szegény jobbágy, ill. a Válasz
Petőfinek ominózus motívumai alapján értelmezi az Epilogust. Az első szakasz „két olyan legkorábbi
költői jelkép változatát” idézi föl, „amelyekbe a költő egész életének
értelme belesűrűsödött: az elrobogó, »fényes tengelyt, cifra bakot« mutató
kocsi A szegény jobbágy-ból dübörög elő, csak
éppen hogy a jobbágy helyébe a minden hívságon, haragon, irigységen
túljutott költő került, akinek számára minden életöröm jelképévé lett az az
útszéli kis virág, amely Arany János
Petőfi
nek írt válaszversben még csak a szerénység jelképe volt. A kis
változással ismétlődő első sor aztán három arányos, öt-öt strófából épülő
részre tagolja a verset.” (
Keresztury 1990, 496.)
Barta János szerint „Az Epilógus-ban Petőfi Sándor
[!]
a
fényes kocsiút képzetéből a költői életút folyamata bontakozik ki.” A verset
aztán az Őszikék „legjellemzőbb lírai
darabjai”-nak példájaként említi, amelyek „fölfoghatóak önarckép gyanánt”,
végül arra utal, hogy korábbi verseiben [sic!]
A
. nem vallott „oly őszintén, mélyrehatóan és közvetlenül”
„magáról és az emberi életről”, mint az Epilogusban vagy a Honnan és hová?
című versben. Az Epilogus ritmusáról szólva
megállapítja, hogy a vers „tisztán magyaros nyolcasokban van írva; de az
élet egészével való számvetés, a csöndes, mélázó visszaemlékezés itt sem
engedhet utat a szaporább csörgedezésnek. Itt az élmény ritmusát a
strófaalkotás fékezi le: a négy soron belül a harmadik, csak négy szótagos,
együtemű sor mindig lélegzetvételnyi megállást, lelassulást sugalmaz.” (
Barta 1987 [1987a], 128., 135–136., 139., 142.)
Szili József a remény szó előfordulása kapcsán említi (
Szili 1996, 64.).
Nyilasy Balázs az Epilogus „életút-összegző
elődei”-ként a Mint egy alélt vándor…, a Visszatekintés és A
lejtőn című verseket említi, majd megállapítja, hogy a vers
„gazdag szociális, interperszonális erőteret rajzol ki” (
Nyilasy 1998, 106., 108.).
Hász-Fehér Katalin az Epilogus és
Arany János
Goethe
Der Narr epilogisirt (Dóczi Lajos fordításában: A bolond végszava)
című versének „szövegszerű rokonságára” hívja fel a figyelmet. (
Hász-Fehér 2017b, 264.)
Csörsz Rumen István arra mutat rá, hogy a vers ritmikája egyrészt „a
Goethe, Johann Wolfgang
Jókai
által is említett »Dungó«”-val rokon, amelyet
Jókai Mór
Arany
lejegyzett népdalgyűjteményébe (lásd
Kodály–Gyulai 1952, I. Népdalok és
rokon, 98. dallam; szövege: 32.):
Arany János
Debreczenben kidobolták
Hogy a dongót ne danolják:
Csak azért is dongó,
Diriduri diridongó.
Debreczen a hires város
Professor ott a kocsmaros
Diriduri dongó,
Diriduri diridongó.
Árva madár, gólya madár,
Sohse nő ki tollad, ne várd,
Soha többé, fagyos télig;
Mert, ha épen
Nő is szépen:
Rossz emberek elmetélik.
Babits
által is említett) motívumbeli egyezés. (
Csörsz 2017a, 207–208.)
J. Soltész Katalin a „szökősor”-ral megbővített strófára hozza példaként a 15.
vsz.-ot, amelyben az utolsó előtti (60.) rímtelen sor a „szökősor” (
J. Soltész 1987, 44.).
Lásd még:
Baffy Dezső, Arany János: Epilogus,
StudLitt, 8(1970), 5–13.
Markó Béla, Arany János: Epilogus, Igaz
Szó, 33(1985)/5, 463–466.
Eisemann 2010, 302–304.
Orbán Ottó
Epilógus című versének (A
keljföljancsi jegyese, 1992)
strófaképlete és utolsó két vsz.-a idézi az Epilogust, ill. Babits Mihály
AJ
alakját.
Arany János
Epilogus
n
Jegyzet
EpilogusA görög ἐπίλογος latin formája; a retorikában a beszéd befejező része, melynek célja a hallgatóság emlékezetének felfrissítése és érzelmeinek befolyásolása ( KMR ). Az antik görög drámában (a kar elvonulásakor énekelt) verses ἐξόδιον ill. (a mű kedvező fogadtatását elősegíteni igyekvő) prózai ἐπιμύθιον töltött be ilyen funkciót; a római kor színjátékába
Plautus
vezette be. Elterjedt volt az angol reneszánsz színházban;
Shakespeare drámái közül a Vihar epilógusa a
leghíresebb. A dráma epilógusa a 19.
sz.-ig gyakori volt. Epikai művek befejező részeként a római kortól kezdve
használatos; legismertebb Plautus, Titus Maccius
Ovidius
Átváltozásainak epilógusa. (
VIL
)Ovidius, Publius, Naso
Gyalog bizon
n
–Jegyzet
bizona bizony szó régies, népies alakja ( ÉrtSz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
gyalog bizon’ –
[törölt]
« ’ »*
Szövegforrás:
K1
K1
gyalog bizon…
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Legfölebb
n
ha
omnibuszJegyzet
legfölebbA Cz–F -ban a szó alapalakja (változatként: legföljebb; e-ző alak nem szerepel). A legfölebb ha kifejezés
AJ
költői műveiben ironikus: Toldi
estéje, Ötödik ének; A nagyidai
cigányok, Harmadik ének; Vojtina Ars
poétikája; a bizon és a legfölebb szó két szomszédos sorban fordul elő a
Vojtina Ars poétikájában.Arany János
n
on.Jegyzet
omnibusz[Francia voiture omnibus ‘kocsi mindenki számára’, TESz ] társaskocsi: a városi tömegközlekedés első járműveként, meghatározott végállomások között kijelölt útvonalon, menetrendszerűen közlekedő, ló vontatta közúti jármű.
Pest
en 1832-ben indították a Belváros
és a Városliget között az első járatot, egy-két ló húzta, 12–24 utas
fért el rajta.Budapest
Hogy’ áll orra
n
Jegyzet
Hogy’ áll orra…Valószínűleg
AJ
alkotta kifejezés a fenn hordja az
orrát (‘gőgös’) és a ritka félre áll az
orra (‘duzzog, meg van sértve’) kifejezésekből (
MSZt
). Az utóbbi az ÚMTSz-ban nagykőrösi adatként
szerepel.Arany János
Ha
egy úri lócsiszár
n
ralJegyzet
lócsiszárEred. eszköz, mellyel a lovat tisztítják; innen átvive olyan lókereskedő gúnyos megnevezése, aki kikészíti, kicsiszolja az eladandó lovat, hogy kelendőbb legyen. ( Cz–F , TESZ )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
, egy úri
n
ló-csiszárralJegyzet közel írva, függőleges vonallal
elválasztva
*
Szövegforrás:
K1
K1
egy úri lócsiszárral,
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
Ada
bár nem kértem
czímet,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
czímet
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
n
,Jegyzet
Ada czímet, bár nem kértemUtalás arra, hogy
AJ
1867-ben, tiltakozása ellenére, kénytelen volt
elfogadni a Szent István-rendet (vö.: A
csillag-hulláskor, Keletkezés).Arany János
S több a
mint az érdem:
hírnév
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
hír-név,
*
Szövegforrás:
K1
K1
hírnév
n
Jegyzet a szóvégi írásjel a K1 alapján
emend.
*
Szövegforrás:
K2
K2
hirnév
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Irígy nélkűl még ki látott?
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Irígy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
K1
K1
Irígy nélkűl még ki látott?
[szerkesztői feloldás]
t? jav. e.: t!*
Szövegforrás:
K2
K2
Irigy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Megemészt: az örök
kétely:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
kétely;
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
[törölt]
« Föl »n
Jegyzet Meg a kivakart betűjre
írva
*
Szövegforrás:
K1
K1
Megemészt:
n
Jegyzet Meg lehúzva, a lehúzás kivakarva; a
bal margón:
[törölt]
« Föl »Beszúrás
n
Jegyzet kivakarva
*
Szövegforrás:
K2
K2
Fölemészt:
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Égető, mint Nessus
n
Jegyzet
Égető, mint NessusNesszosz: kentaur a görög mitológiában. Azt állítván magáról, hogy az istenek révésze, vállalja, hogy átviszi Héraklész feleségét, Déianeirát a megáradt Euénosz folyó túlsó partjára. Ehelyett azonban erőszakoskodni kezd vele, ezért Héraklész lenyilazza. A haldokló Nesszosz bosszúból azt tanácsolja Déianeirának, hogy fogja fel kiomló vérét, mert ha bekeni vele férje ingét, az többé nem fog hűtlenkedni. Amikor Héraklész szeretőjévé tesz egy rabul ejtett fiatal hercegnőt, Iolét, a féltékeny, idősödő Déianeira a kentaur vérével bekent inget küld férjének. Midőn azonban a hős fölveszi az inget, az ráég testére, és szörnyű kínokat okoz neki. Héraklész a trakhiszi Oita hegyére viteti magát, ahol magányosan halhat meg. Még megtudja, hogy Déianeira ártatlan s kétségbeesésében öngyilkos lett; ezután máglyán megégetteti magát. Halhatatlan részét apja, Zeusz a mennybe ragadja. A témát Szophoklész dolgozta fel, Trakhiszi nők című tragédiájában.
vére:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
vére
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
Mily
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Míly
*
Szövegforrás:
K1
K1
az, mit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
a mit
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Félbe-szerbe’
n
,Jegyzet
Félbe-szerbe’Tkp. félben-szerben; ‘félig-meddig’. A köznyelv és a nyelvjárások határterületén élő szó. Első írásos előfordulása: Kriza János, Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény, Kolozsvár, 1863, 498. ( Cz–F , TESz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Félbe’-szerbe’
*
Szövegforrás:
K1
K1
Félbe’-szerbe’,
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Mit
szivembe vágyva zártam,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
szivembe vágyva zártam,
n
Jegyzet kivakart betűkre írva;
a jav. változat a sor mellett, autográf ceruzaírással
megismételve, a két utolsó három karakter lefelé
hajlik
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
n
Jegyzet autográf ceruzaírással aláhúzva; jobb m. í.:
Reményétül is
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsul
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Egy kis független nyugalmat,
n
Jegyzet
Egy kis független nyugalmat,Utalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Melyben a dal megfoganhat
n
,Jegyzet
Melyben a dal megfoganhatUtalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Bár kalitja
már kinyitva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
már kinyitva
n
Jegyzet már ki autográf ceruzaírással
aláhúzva; bal m. í.:
végre
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Rab madár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Rab madár
n
Jegyzet b m jav. e., elválasztójellel:
bm
*
Szövegforrás:
K2
K2
szárnyon!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
szárnyon?
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
K1
K1
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K2
K2
Arany János
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
(1877)
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Epilogus
n
Jegyzet
EpilogusA görög ἐπίλογος latin formája; a retorikában a beszéd befejező része, melynek célja a hallgatóság emlékezetének felfrissítése és érzelmeinek befolyásolása ( KMR ). Az antik görög drámában (a kar elvonulásakor énekelt) verses ἐξόδιον ill. (a mű kedvező fogadtatását elősegíteni igyekvő) prózai ἐπιμύθιον töltött be ilyen funkciót; a római kor színjátékába
Plautus
vezette be. Elterjedt volt az angol reneszánsz színházban;
Shakespeare drámái közül a Vihar epilógusa a
leghíresebb. A dráma epilógusa a 19.
sz.-ig gyakori volt. Epikai művek befejező részeként a római kortól kezdve
használatos; legismertebb Plautus, Titus Maccius
Ovidius
Átváltozásainak epilógusa. (
VIL
)Ovidius, Publius, Naso
Gyalog bizon
n
–Jegyzet
bizona bizony szó régies, népies alakja ( ÉrtSz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
gyalog bizon’ –
[törölt]
« ’ »*
Szövegforrás:
K1
K1
gyalog bizon…
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Legfölebb
n
ha
omnibuszJegyzet
legfölebbA Cz–F -ban a szó alapalakja (változatként: legföljebb; e-ző alak nem szerepel). A legfölebb ha kifejezés
AJ
költői műveiben ironikus: Toldi
estéje, Ötödik ének; A nagyidai
cigányok, Harmadik ének; Vojtina Ars
poétikája; a bizon és a legfölebb szó két szomszédos sorban fordul elő a
Vojtina Ars poétikájában.Arany János
n
on.Jegyzet
omnibusz[Francia voiture omnibus ‘kocsi mindenki számára’, TESz ] társaskocsi: a városi tömegközlekedés első járműveként, meghatározott végállomások között kijelölt útvonalon, menetrendszerűen közlekedő, ló vontatta közúti jármű.
Pest
en 1832-ben indították a Belváros
és a Városliget között az első járatot, egy-két ló húzta, 12–24 utas
fért el rajta.Budapest
Hogy’ áll orra
n
Jegyzet
Hogy’ áll orra…Valószínűleg
AJ
alkotta kifejezés a fenn hordja az
orrát (‘gőgös’) és a ritka félre áll az
orra (‘duzzog, meg van sértve’) kifejezésekből (
MSZt
). Az utóbbi az ÚMTSz-ban nagykőrösi adatként
szerepel.Arany János
Ha
egy úri lócsiszár
n
ralJegyzet
lócsiszárEred. eszköz, mellyel a lovat tisztítják; innen átvive olyan lókereskedő gúnyos megnevezése, aki kikészíti, kicsiszolja az eladandó lovat, hogy kelendőbb legyen. ( Cz–F , TESZ )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
, egy úri
n
ló-csiszárralJegyzet közel írva, függőleges vonallal
elválasztva
*
Szövegforrás:
K1
K1
egy úri lócsiszárral,
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
Ada
bár nem kértem
czímet,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
czímet
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
n
,Jegyzet
Ada czímet, bár nem kértemUtalás arra, hogy
AJ
1867-ben, tiltakozása ellenére, kénytelen volt
elfogadni a Szent István-rendet (vö.: A
csillag-hulláskor, Keletkezés).Arany János
S több a
mint az érdem:
hírnév
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
hír-név,
*
Szövegforrás:
K1
K1
hírnév
n
Jegyzet a szóvégi írásjel a K1 alapján
emend.
*
Szövegforrás:
K2
K2
hirnév
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Irígy nélkűl még ki látott?
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Irígy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
K1
K1
Irígy nélkűl még ki látott?
[szerkesztői feloldás]
t? jav. e.: t!*
Szövegforrás:
K2
K2
Irigy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Megemészt: az örök
kétely:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
kétely;
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
[törölt]
« Föl »n
Jegyzet Meg a kivakart betűjre
írva
*
Szövegforrás:
K1
K1
Megemészt:
n
Jegyzet Meg lehúzva, a lehúzás kivakarva; a
bal margón:
[törölt]
« Föl »Beszúrás
n
Jegyzet kivakarva
*
Szövegforrás:
K2
K2
Fölemészt:
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Égető, mint Nessus
n
Jegyzet
Égető, mint NessusNesszosz: kentaur a görög mitológiában. Azt állítván magáról, hogy az istenek révésze, vállalja, hogy átviszi Héraklész feleségét, Déianeirát a megáradt Euénosz folyó túlsó partjára. Ehelyett azonban erőszakoskodni kezd vele, ezért Héraklész lenyilazza. A haldokló Nesszosz bosszúból azt tanácsolja Déianeirának, hogy fogja fel kiomló vérét, mert ha bekeni vele férje ingét, az többé nem fog hűtlenkedni. Amikor Héraklész szeretőjévé tesz egy rabul ejtett fiatal hercegnőt, Iolét, a féltékeny, idősödő Déianeira a kentaur vérével bekent inget küld férjének. Midőn azonban a hős fölveszi az inget, az ráég testére, és szörnyű kínokat okoz neki. Héraklész a trakhiszi Oita hegyére viteti magát, ahol magányosan halhat meg. Még megtudja, hogy Déianeira ártatlan s kétségbeesésében öngyilkos lett; ezután máglyán megégetteti magát. Halhatatlan részét apja, Zeusz a mennybe ragadja. A témát Szophoklész dolgozta fel, Trakhiszi nők című tragédiájában.
vére:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
vére
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
Mily
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Míly
*
Szövegforrás:
K1
K1
az, mit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
a mit
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Félbe-szerbe’
n
,Jegyzet
Félbe-szerbe’Tkp. félben-szerben; ‘félig-meddig’. A köznyelv és a nyelvjárások határterületén élő szó. Első írásos előfordulása: Kriza János, Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény, Kolozsvár, 1863, 498. ( Cz–F , TESz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Félbe’-szerbe’
*
Szövegforrás:
K1
K1
Félbe’-szerbe’,
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Mit
szivembe vágyva zártam,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
szivembe vágyva zártam,
n
Jegyzet kivakart betűkre írva;
a jav. változat a sor mellett, autográf ceruzaírással
megismételve, a két utolsó három karakter lefelé
hajlik
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
n
Jegyzet autográf ceruzaírással aláhúzva; jobb m. í.:
Reményétül is
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsul
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Egy kis független nyugalmat,
n
Jegyzet
Egy kis független nyugalmat,Utalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Melyben a dal megfoganhat
n
,Jegyzet
Melyben a dal megfoganhatUtalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Bár kalitja
már kinyitva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
már kinyitva
n
Jegyzet már ki autográf ceruzaírással
aláhúzva; bal m. í.:
végre
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Rab madár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Rab madár
n
Jegyzet b m jav. e., elválasztójellel:
bm
*
Szövegforrás:
K2
K2
szárnyon!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
szárnyon?
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
K1
K1
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K2
K2
Arany János
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
(1877)
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Epilogus
n
Jegyzet
EpilogusA görög ἐπίλογος latin formája; a retorikában a beszéd befejező része, melynek célja a hallgatóság emlékezetének felfrissítése és érzelmeinek befolyásolása ( KMR ). Az antik görög drámában (a kar elvonulásakor énekelt) verses ἐξόδιον ill. (a mű kedvező fogadtatását elősegíteni igyekvő) prózai ἐπιμύθιον töltött be ilyen funkciót; a római kor színjátékába
Plautus
vezette be. Elterjedt volt az angol reneszánsz színházban;
Shakespeare drámái közül a Vihar epilógusa a
leghíresebb. A dráma epilógusa a 19.
sz.-ig gyakori volt. Epikai művek befejező részeként a római kortól kezdve
használatos; legismertebb Plautus, Titus Maccius
Ovidius
Átváltozásainak epilógusa. (
VIL
)Ovidius, Publius, Naso
Gyalog bizon
n
–Jegyzet
bizona bizony szó régies, népies alakja ( ÉrtSz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
gyalog bizon’ –
[törölt]
« ’ »*
Szövegforrás:
K1
K1
gyalog bizon…
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Legfölebb
n
ha
omnibuszJegyzet
legfölebbA Cz–F -ban a szó alapalakja (változatként: legföljebb; e-ző alak nem szerepel). A legfölebb ha kifejezés
AJ
költői műveiben ironikus: Toldi
estéje, Ötödik ének; A nagyidai
cigányok, Harmadik ének; Vojtina Ars
poétikája; a bizon és a legfölebb szó két szomszédos sorban fordul elő a
Vojtina Ars poétikájában.Arany János
n
on.Jegyzet
omnibusz[Francia voiture omnibus ‘kocsi mindenki számára’, TESz ] társaskocsi: a városi tömegközlekedés első járműveként, meghatározott végállomások között kijelölt útvonalon, menetrendszerűen közlekedő, ló vontatta közúti jármű.
Pest
en 1832-ben indították a Belváros
és a Városliget között az első járatot, egy-két ló húzta, 12–24 utas
fért el rajta.Budapest
Hogy’ áll orra
n
Jegyzet
Hogy’ áll orra…Valószínűleg
AJ
alkotta kifejezés a fenn hordja az
orrát (‘gőgös’) és a ritka félre áll az
orra (‘duzzog, meg van sértve’) kifejezésekből (
MSZt
). Az utóbbi az ÚMTSz-ban nagykőrösi adatként
szerepel.Arany János
Ha
egy úri lócsiszár
n
ralJegyzet
lócsiszárEred. eszköz, mellyel a lovat tisztítják; innen átvive olyan lókereskedő gúnyos megnevezése, aki kikészíti, kicsiszolja az eladandó lovat, hogy kelendőbb legyen. ( Cz–F , TESZ )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
, egy úri
n
ló-csiszárralJegyzet közel írva, függőleges vonallal
elválasztva
*
Szövegforrás:
K1
K1
egy úri lócsiszárral,
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
Ada
bár nem kértem
czímet,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
czímet
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
n
,Jegyzet
Ada czímet, bár nem kértemUtalás arra, hogy
AJ
1867-ben, tiltakozása ellenére, kénytelen volt
elfogadni a Szent István-rendet (vö.: A
csillag-hulláskor, Keletkezés).Arany János
S több a
mint az érdem:
hírnév
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
hír-név,
*
Szövegforrás:
K1
K1
hírnév
n
Jegyzet a szóvégi írásjel a K1 alapján
emend.
*
Szövegforrás:
K2
K2
hirnév
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Irígy nélkűl még ki látott?
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Irígy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
K1
K1
Irígy nélkűl még ki látott?
[szerkesztői feloldás]
t? jav. e.: t!*
Szövegforrás:
K2
K2
Irigy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Megemészt: az örök
kétely:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
kétely;
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
[törölt]
« Föl »n
Jegyzet Meg a kivakart betűjre
írva
*
Szövegforrás:
K1
K1
Megemészt:
n
Jegyzet Meg lehúzva, a lehúzás kivakarva; a
bal margón:
[törölt]
« Föl »Beszúrás
n
Jegyzet kivakarva
*
Szövegforrás:
K2
K2
Fölemészt:
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Égető, mint Nessus
n
Jegyzet
Égető, mint NessusNesszosz: kentaur a görög mitológiában. Azt állítván magáról, hogy az istenek révésze, vállalja, hogy átviszi Héraklész feleségét, Déianeirát a megáradt Euénosz folyó túlsó partjára. Ehelyett azonban erőszakoskodni kezd vele, ezért Héraklész lenyilazza. A haldokló Nesszosz bosszúból azt tanácsolja Déianeirának, hogy fogja fel kiomló vérét, mert ha bekeni vele férje ingét, az többé nem fog hűtlenkedni. Amikor Héraklész szeretőjévé tesz egy rabul ejtett fiatal hercegnőt, Iolét, a féltékeny, idősödő Déianeira a kentaur vérével bekent inget küld férjének. Midőn azonban a hős fölveszi az inget, az ráég testére, és szörnyű kínokat okoz neki. Héraklész a trakhiszi Oita hegyére viteti magát, ahol magányosan halhat meg. Még megtudja, hogy Déianeira ártatlan s kétségbeesésében öngyilkos lett; ezután máglyán megégetteti magát. Halhatatlan részét apja, Zeusz a mennybe ragadja. A témát Szophoklész dolgozta fel, Trakhiszi nők című tragédiájában.
vére:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
vére
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
Mily
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Míly
*
Szövegforrás:
K1
K1
az, mit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
a mit
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Félbe-szerbe’
n
,Jegyzet
Félbe-szerbe’Tkp. félben-szerben; ‘félig-meddig’. A köznyelv és a nyelvjárások határterületén élő szó. Első írásos előfordulása: Kriza János, Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény, Kolozsvár, 1863, 498. ( Cz–F , TESz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Félbe’-szerbe’
*
Szövegforrás:
K1
K1
Félbe’-szerbe’,
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Mit
szivembe vágyva zártam,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
szivembe vágyva zártam,
n
Jegyzet kivakart betűkre írva;
a jav. változat a sor mellett, autográf ceruzaírással
megismételve, a két utolsó három karakter lefelé
hajlik
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
n
Jegyzet autográf ceruzaírással aláhúzva; jobb m. í.:
Reményétül is
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsul
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Egy kis független nyugalmat,
n
Jegyzet
Egy kis független nyugalmat,Utalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Melyben a dal megfoganhat
n
,Jegyzet
Melyben a dal megfoganhatUtalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Bár kalitja
már kinyitva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
már kinyitva
n
Jegyzet már ki autográf ceruzaírással
aláhúzva; bal m. í.:
végre
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Rab madár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Rab madár
n
Jegyzet b m jav. e., elválasztójellel:
bm
*
Szövegforrás:
K2
K2
szárnyon!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
szárnyon?
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
K1
K1
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K2
K2
Arany János
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
(1877)
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Epilogus
n
Jegyzet
EpilogusA görög ἐπίλογος latin formája; a retorikában a beszéd befejező része, melynek célja a hallgatóság emlékezetének felfrissítése és érzelmeinek befolyásolása ( KMR ). Az antik görög drámában (a kar elvonulásakor énekelt) verses ἐξόδιον ill. (a mű kedvező fogadtatását elősegíteni igyekvő) prózai ἐπιμύθιον töltött be ilyen funkciót; a római kor színjátékába
Plautus
vezette be. Elterjedt volt az angol reneszánsz színházban;
Shakespeare drámái közül a Vihar epilógusa a
leghíresebb. A dráma epilógusa a 19.
sz.-ig gyakori volt. Epikai művek befejező részeként a római kortól kezdve
használatos; legismertebb Plautus, Titus Maccius
Ovidius
Átváltozásainak epilógusa. (
VIL
)Ovidius, Publius, Naso
Gyalog bizon
n
–Jegyzet
bizona bizony szó régies, népies alakja ( ÉrtSz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
gyalog bizon’ –
[törölt]
« ’ »*
Szövegforrás:
K1
K1
gyalog bizon…
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Legfölebb
n
ha
omnibuszJegyzet
legfölebbA Cz–F -ban a szó alapalakja (változatként: legföljebb; e-ző alak nem szerepel). A legfölebb ha kifejezés
AJ
költői műveiben ironikus: Toldi
estéje, Ötödik ének; A nagyidai
cigányok, Harmadik ének; Vojtina Ars
poétikája; a bizon és a legfölebb szó két szomszédos sorban fordul elő a
Vojtina Ars poétikájában.Arany János
n
on.Jegyzet
omnibusz[Francia voiture omnibus ‘kocsi mindenki számára’, TESz ] társaskocsi: a városi tömegközlekedés első járműveként, meghatározott végállomások között kijelölt útvonalon, menetrendszerűen közlekedő, ló vontatta közúti jármű.
Pest
en 1832-ben indították a Belváros
és a Városliget között az első járatot, egy-két ló húzta, 12–24 utas
fért el rajta.Budapest
Hogy’ áll orra
n
Jegyzet
Hogy’ áll orra…Valószínűleg
AJ
alkotta kifejezés a fenn hordja az
orrát (‘gőgös’) és a ritka félre áll az
orra (‘duzzog, meg van sértve’) kifejezésekből (
MSZt
). Az utóbbi az ÚMTSz-ban nagykőrösi adatként
szerepel.Arany János
Ha
egy úri lócsiszár
n
ralJegyzet
lócsiszárEred. eszköz, mellyel a lovat tisztítják; innen átvive olyan lókereskedő gúnyos megnevezése, aki kikészíti, kicsiszolja az eladandó lovat, hogy kelendőbb legyen. ( Cz–F , TESZ )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
, egy úri
n
ló-csiszárralJegyzet közel írva, függőleges vonallal
elválasztva
*
Szövegforrás:
K1
K1
egy úri lócsiszárral,
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
Ada
bár nem kértem
czímet,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
czímet
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
n
,Jegyzet
Ada czímet, bár nem kértemUtalás arra, hogy
AJ
1867-ben, tiltakozása ellenére, kénytelen volt
elfogadni a Szent István-rendet (vö.: A
csillag-hulláskor, Keletkezés).Arany János
S több a
mint az érdem:
hírnév
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
hír-név,
*
Szövegforrás:
K1
K1
hírnév
n
Jegyzet a szóvégi írásjel a K1 alapján
emend.
*
Szövegforrás:
K2
K2
hirnév
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Irígy nélkűl még ki látott?
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Irígy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
K1
K1
Irígy nélkűl még ki látott?
[szerkesztői feloldás]
t? jav. e.: t!*
Szövegforrás:
K2
K2
Irigy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Megemészt: az örök
kétely:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
kétely;
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
[törölt]
« Föl »n
Jegyzet Meg a kivakart betűjre
írva
*
Szövegforrás:
K1
K1
Megemészt:
n
Jegyzet Meg lehúzva, a lehúzás kivakarva; a
bal margón:
[törölt]
« Föl »Beszúrás
n
Jegyzet kivakarva
*
Szövegforrás:
K2
K2
Fölemészt:
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Égető, mint Nessus
n
Jegyzet
Égető, mint NessusNesszosz: kentaur a görög mitológiában. Azt állítván magáról, hogy az istenek révésze, vállalja, hogy átviszi Héraklész feleségét, Déianeirát a megáradt Euénosz folyó túlsó partjára. Ehelyett azonban erőszakoskodni kezd vele, ezért Héraklész lenyilazza. A haldokló Nesszosz bosszúból azt tanácsolja Déianeirának, hogy fogja fel kiomló vérét, mert ha bekeni vele férje ingét, az többé nem fog hűtlenkedni. Amikor Héraklész szeretőjévé tesz egy rabul ejtett fiatal hercegnőt, Iolét, a féltékeny, idősödő Déianeira a kentaur vérével bekent inget küld férjének. Midőn azonban a hős fölveszi az inget, az ráég testére, és szörnyű kínokat okoz neki. Héraklész a trakhiszi Oita hegyére viteti magát, ahol magányosan halhat meg. Még megtudja, hogy Déianeira ártatlan s kétségbeesésében öngyilkos lett; ezután máglyán megégetteti magát. Halhatatlan részét apja, Zeusz a mennybe ragadja. A témát Szophoklész dolgozta fel, Trakhiszi nők című tragédiájában.
vére:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
vére
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
Mily
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Míly
*
Szövegforrás:
K1
K1
az, mit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
a mit
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Félbe-szerbe’
n
,Jegyzet
Félbe-szerbe’Tkp. félben-szerben; ‘félig-meddig’. A köznyelv és a nyelvjárások határterületén élő szó. Első írásos előfordulása: Kriza János, Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény, Kolozsvár, 1863, 498. ( Cz–F , TESz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Félbe’-szerbe’
*
Szövegforrás:
K1
K1
Félbe’-szerbe’,
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Mit
szivembe vágyva zártam,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
szivembe vágyva zártam,
n
Jegyzet kivakart betűkre írva;
a jav. változat a sor mellett, autográf ceruzaírással
megismételve, a két utolsó három karakter lefelé
hajlik
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
n
Jegyzet autográf ceruzaírással aláhúzva; jobb m. í.:
Reményétül is
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsul
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Egy kis független nyugalmat,
n
Jegyzet
Egy kis független nyugalmat,Utalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Melyben a dal megfoganhat
n
,Jegyzet
Melyben a dal megfoganhatUtalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Bár kalitja
már kinyitva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
már kinyitva
n
Jegyzet már ki autográf ceruzaírással
aláhúzva; bal m. í.:
végre
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Rab madár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Rab madár
n
Jegyzet b m jav. e., elválasztójellel:
bm
*
Szövegforrás:
K2
K2
szárnyon!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
szárnyon?
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
K1
K1
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K2
K2
Arany János
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
(1877)
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Epilogus
n
Jegyzet
EpilogusA görög ἐπίλογος latin formája; a retorikában a beszéd befejező része, melynek célja a hallgatóság emlékezetének felfrissítése és érzelmeinek befolyásolása ( KMR ). Az antik görög drámában (a kar elvonulásakor énekelt) verses ἐξόδιον ill. (a mű kedvező fogadtatását elősegíteni igyekvő) prózai ἐπιμύθιον töltött be ilyen funkciót; a római kor színjátékába
Plautus
vezette be. Elterjedt volt az angol reneszánsz színházban;
Shakespeare drámái közül a Vihar epilógusa a
leghíresebb. A dráma epilógusa a 19.
sz.-ig gyakori volt. Epikai művek befejező részeként a római kortól kezdve
használatos; legismertebb Plautus, Titus Maccius
Ovidius
Átváltozásainak epilógusa. (
VIL
)Ovidius, Publius, Naso
Gyalog bizon
n
–Jegyzet
bizona bizony szó régies, népies alakja ( ÉrtSz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
gyalog bizon’ –
[törölt]
« ’ »*
Szövegforrás:
K1
K1
gyalog bizon…
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Legfölebb
n
ha
omnibuszJegyzet
legfölebbA Cz–F -ban a szó alapalakja (változatként: legföljebb; e-ző alak nem szerepel). A legfölebb ha kifejezés
AJ
költői műveiben ironikus: Toldi
estéje, Ötödik ének; A nagyidai
cigányok, Harmadik ének; Vojtina Ars
poétikája; a bizon és a legfölebb szó két szomszédos sorban fordul elő a
Vojtina Ars poétikájában.Arany János
n
on.Jegyzet
omnibusz[Francia voiture omnibus ‘kocsi mindenki számára’, TESz ] társaskocsi: a városi tömegközlekedés első járműveként, meghatározott végállomások között kijelölt útvonalon, menetrendszerűen közlekedő, ló vontatta közúti jármű.
Pest
en 1832-ben indították a Belváros
és a Városliget között az első járatot, egy-két ló húzta, 12–24 utas
fért el rajta.Budapest
Hogy’ áll orra
n
Jegyzet
Hogy’ áll orra…Valószínűleg
AJ
alkotta kifejezés a fenn hordja az
orrát (‘gőgös’) és a ritka félre áll az
orra (‘duzzog, meg van sértve’) kifejezésekből (
MSZt
). Az utóbbi az ÚMTSz-ban nagykőrösi adatként
szerepel.Arany János
Ha
egy úri lócsiszár
n
ralJegyzet
lócsiszárEred. eszköz, mellyel a lovat tisztítják; innen átvive olyan lókereskedő gúnyos megnevezése, aki kikészíti, kicsiszolja az eladandó lovat, hogy kelendőbb legyen. ( Cz–F , TESZ )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
, egy úri
n
ló-csiszárralJegyzet közel írva, függőleges vonallal
elválasztva
*
Szövegforrás:
K1
K1
egy úri lócsiszárral,
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
Ada
bár nem kértem
czímet,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
czímet
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
n
,Jegyzet
Ada czímet, bár nem kértemUtalás arra, hogy
AJ
1867-ben, tiltakozása ellenére, kénytelen volt
elfogadni a Szent István-rendet (vö.: A
csillag-hulláskor, Keletkezés).Arany János
S több a
mint az érdem:
hírnév
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
hír-név,
*
Szövegforrás:
K1
K1
hírnév
n
Jegyzet a szóvégi írásjel a K1 alapján
emend.
*
Szövegforrás:
K2
K2
hirnév
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Irígy nélkűl még ki látott?
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Irígy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
K1
K1
Irígy nélkűl még ki látott?
[szerkesztői feloldás]
t? jav. e.: t!*
Szövegforrás:
K2
K2
Irigy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Megemészt: az örök
kétely:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
kétely;
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
[törölt]
« Föl »n
Jegyzet Meg a kivakart betűjre
írva
*
Szövegforrás:
K1
K1
Megemészt:
n
Jegyzet Meg lehúzva, a lehúzás kivakarva; a
bal margón:
[törölt]
« Föl »Beszúrás
n
Jegyzet kivakarva
*
Szövegforrás:
K2
K2
Fölemészt:
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Égető, mint Nessus
n
Jegyzet
Égető, mint NessusNesszosz: kentaur a görög mitológiában. Azt állítván magáról, hogy az istenek révésze, vállalja, hogy átviszi Héraklész feleségét, Déianeirát a megáradt Euénosz folyó túlsó partjára. Ehelyett azonban erőszakoskodni kezd vele, ezért Héraklész lenyilazza. A haldokló Nesszosz bosszúból azt tanácsolja Déianeirának, hogy fogja fel kiomló vérét, mert ha bekeni vele férje ingét, az többé nem fog hűtlenkedni. Amikor Héraklész szeretőjévé tesz egy rabul ejtett fiatal hercegnőt, Iolét, a féltékeny, idősödő Déianeira a kentaur vérével bekent inget küld férjének. Midőn azonban a hős fölveszi az inget, az ráég testére, és szörnyű kínokat okoz neki. Héraklész a trakhiszi Oita hegyére viteti magát, ahol magányosan halhat meg. Még megtudja, hogy Déianeira ártatlan s kétségbeesésében öngyilkos lett; ezután máglyán megégetteti magát. Halhatatlan részét apja, Zeusz a mennybe ragadja. A témát Szophoklész dolgozta fel, Trakhiszi nők című tragédiájában.
vére:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
vére
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
Mily
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Míly
*
Szövegforrás:
K1
K1
az, mit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
a mit
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Félbe-szerbe’
n
,Jegyzet
Félbe-szerbe’Tkp. félben-szerben; ‘félig-meddig’. A köznyelv és a nyelvjárások határterületén élő szó. Első írásos előfordulása: Kriza János, Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény, Kolozsvár, 1863, 498. ( Cz–F , TESz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Félbe’-szerbe’
*
Szövegforrás:
K1
K1
Félbe’-szerbe’,
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Mit
szivembe vágyva zártam,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
szivembe vágyva zártam,
n
Jegyzet kivakart betűkre írva;
a jav. változat a sor mellett, autográf ceruzaírással
megismételve, a két utolsó három karakter lefelé
hajlik
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
n
Jegyzet autográf ceruzaírással aláhúzva; jobb m. í.:
Reményétül is
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsul
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Egy kis független nyugalmat,
n
Jegyzet
Egy kis független nyugalmat,Utalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Melyben a dal megfoganhat
n
,Jegyzet
Melyben a dal megfoganhatUtalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Bár kalitja
már kinyitva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
már kinyitva
n
Jegyzet már ki autográf ceruzaírással
aláhúzva; bal m. í.:
végre
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Rab madár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Rab madár
n
Jegyzet b m jav. e., elválasztójellel:
bm
*
Szövegforrás:
K2
K2
szárnyon!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
szárnyon?
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
K1
K1
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K2
K2
Arany János
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
(1877)
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Epilogus
n
Jegyzet
EpilogusA görög ἐπίλογος latin formája; a retorikában a beszéd befejező része, melynek célja a hallgatóság emlékezetének felfrissítése és érzelmeinek befolyásolása ( KMR ). Az antik görög drámában (a kar elvonulásakor énekelt) verses ἐξόδιον ill. (a mű kedvező fogadtatását elősegíteni igyekvő) prózai ἐπιμύθιον töltött be ilyen funkciót; a római kor színjátékába
Plautus
vezette be. Elterjedt volt az angol reneszánsz színházban;
Shakespeare drámái közül a Vihar epilógusa a
leghíresebb. A dráma epilógusa a 19.
sz.-ig gyakori volt. Epikai művek befejező részeként a római kortól kezdve
használatos; legismertebb Plautus, Titus Maccius
Ovidius
Átváltozásainak epilógusa. (
VIL
)Ovidius, Publius, Naso
Gyalog bizon
n
–Jegyzet
bizona bizony szó régies, népies alakja ( ÉrtSz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
gyalog bizon’ –
[törölt]
« ’ »*
Szövegforrás:
K1
K1
gyalog bizon…
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Legfölebb
n
ha
omnibuszJegyzet
legfölebbA Cz–F -ban a szó alapalakja (változatként: legföljebb; e-ző alak nem szerepel). A legfölebb ha kifejezés
AJ
költői műveiben ironikus: Toldi
estéje, Ötödik ének; A nagyidai
cigányok, Harmadik ének; Vojtina Ars
poétikája; a bizon és a legfölebb szó két szomszédos sorban fordul elő a
Vojtina Ars poétikájában.Arany János
n
on.Jegyzet
omnibusz[Francia voiture omnibus ‘kocsi mindenki számára’, TESz ] társaskocsi: a városi tömegközlekedés első járműveként, meghatározott végállomások között kijelölt útvonalon, menetrendszerűen közlekedő, ló vontatta közúti jármű.
Pest
en 1832-ben indították a Belváros
és a Városliget között az első járatot, egy-két ló húzta, 12–24 utas
fért el rajta.Budapest
Hogy’ áll orra
n
Jegyzet
Hogy’ áll orra…Valószínűleg
AJ
alkotta kifejezés a fenn hordja az
orrát (‘gőgös’) és a ritka félre áll az
orra (‘duzzog, meg van sértve’) kifejezésekből (
MSZt
). Az utóbbi az ÚMTSz-ban nagykőrösi adatként
szerepel.Arany János
Ha
egy úri lócsiszár
n
ralJegyzet
lócsiszárEred. eszköz, mellyel a lovat tisztítják; innen átvive olyan lókereskedő gúnyos megnevezése, aki kikészíti, kicsiszolja az eladandó lovat, hogy kelendőbb legyen. ( Cz–F , TESZ )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
, egy úri
n
ló-csiszárralJegyzet közel írva, függőleges vonallal
elválasztva
*
Szövegforrás:
K1
K1
egy úri lócsiszárral,
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
Ada
bár nem kértem
czímet,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
czímet
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
n
,Jegyzet
Ada czímet, bár nem kértemUtalás arra, hogy
AJ
1867-ben, tiltakozása ellenére, kénytelen volt
elfogadni a Szent István-rendet (vö.: A
csillag-hulláskor, Keletkezés).Arany János
S több a
mint az érdem:
hírnév
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
hír-név,
*
Szövegforrás:
K1
K1
hírnév
n
Jegyzet a szóvégi írásjel a K1 alapján
emend.
*
Szövegforrás:
K2
K2
hirnév
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Irígy nélkűl még ki látott?
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Irígy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
K1
K1
Irígy nélkűl még ki látott?
[szerkesztői feloldás]
t? jav. e.: t!*
Szövegforrás:
K2
K2
Irigy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Megemészt: az örök
kétely:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
kétely;
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
[törölt]
« Föl »n
Jegyzet Meg a kivakart betűjre
írva
*
Szövegforrás:
K1
K1
Megemészt:
n
Jegyzet Meg lehúzva, a lehúzás kivakarva; a
bal margón:
[törölt]
« Föl »Beszúrás
n
Jegyzet kivakarva
*
Szövegforrás:
K2
K2
Fölemészt:
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Égető, mint Nessus
n
Jegyzet
Égető, mint NessusNesszosz: kentaur a görög mitológiában. Azt állítván magáról, hogy az istenek révésze, vállalja, hogy átviszi Héraklész feleségét, Déianeirát a megáradt Euénosz folyó túlsó partjára. Ehelyett azonban erőszakoskodni kezd vele, ezért Héraklész lenyilazza. A haldokló Nesszosz bosszúból azt tanácsolja Déianeirának, hogy fogja fel kiomló vérét, mert ha bekeni vele férje ingét, az többé nem fog hűtlenkedni. Amikor Héraklész szeretőjévé tesz egy rabul ejtett fiatal hercegnőt, Iolét, a féltékeny, idősödő Déianeira a kentaur vérével bekent inget küld férjének. Midőn azonban a hős fölveszi az inget, az ráég testére, és szörnyű kínokat okoz neki. Héraklész a trakhiszi Oita hegyére viteti magát, ahol magányosan halhat meg. Még megtudja, hogy Déianeira ártatlan s kétségbeesésében öngyilkos lett; ezután máglyán megégetteti magát. Halhatatlan részét apja, Zeusz a mennybe ragadja. A témát Szophoklész dolgozta fel, Trakhiszi nők című tragédiájában.
vére:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
vére
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
Mily
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Míly
*
Szövegforrás:
K1
K1
az, mit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
a mit
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Félbe-szerbe’
n
,Jegyzet
Félbe-szerbe’Tkp. félben-szerben; ‘félig-meddig’. A köznyelv és a nyelvjárások határterületén élő szó. Első írásos előfordulása: Kriza János, Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény, Kolozsvár, 1863, 498. ( Cz–F , TESz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Félbe’-szerbe’
*
Szövegforrás:
K1
K1
Félbe’-szerbe’,
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Mit
szivembe vágyva zártam,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
szivembe vágyva zártam,
n
Jegyzet kivakart betűkre írva;
a jav. változat a sor mellett, autográf ceruzaírással
megismételve, a két utolsó három karakter lefelé
hajlik
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
n
Jegyzet autográf ceruzaírással aláhúzva; jobb m. í.:
Reményétül is
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsul
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Egy kis független nyugalmat,
n
Jegyzet
Egy kis független nyugalmat,Utalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Melyben a dal megfoganhat
n
,Jegyzet
Melyben a dal megfoganhatUtalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Bár kalitja
már kinyitva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
már kinyitva
n
Jegyzet már ki autográf ceruzaírással
aláhúzva; bal m. í.:
végre
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Rab madár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Rab madár
n
Jegyzet b m jav. e., elválasztójellel:
bm
*
Szövegforrás:
K2
K2
szárnyon!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
szárnyon?
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
K1
K1
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K2
K2
Arany János
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
(1877)
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Epilogus
n
Jegyzet
EpilogusA görög ἐπίλογος latin formája; a retorikában a beszéd befejező része, melynek célja a hallgatóság emlékezetének felfrissítése és érzelmeinek befolyásolása ( KMR ). Az antik görög drámában (a kar elvonulásakor énekelt) verses ἐξόδιον ill. (a mű kedvező fogadtatását elősegíteni igyekvő) prózai ἐπιμύθιον töltött be ilyen funkciót; a római kor színjátékába
Plautus
vezette be. Elterjedt volt az angol reneszánsz színházban;
Shakespeare drámái közül a Vihar epilógusa a
leghíresebb. A dráma epilógusa a 19.
sz.-ig gyakori volt. Epikai művek befejező részeként a római kortól kezdve
használatos; legismertebb Plautus, Titus Maccius
Ovidius
Átváltozásainak epilógusa. (
VIL
)Ovidius, Publius, Naso
Gyalog bizon
n
–Jegyzet
bizona bizony szó régies, népies alakja ( ÉrtSz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
gyalog bizon’ –
[törölt]
« ’ »*
Szövegforrás:
K1
K1
gyalog bizon…
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Legfölebb
n
ha
omnibuszJegyzet
legfölebbA Cz–F -ban a szó alapalakja (változatként: legföljebb; e-ző alak nem szerepel). A legfölebb ha kifejezés
AJ
költői műveiben ironikus: Toldi
estéje, Ötödik ének; A nagyidai
cigányok, Harmadik ének; Vojtina Ars
poétikája; a bizon és a legfölebb szó két szomszédos sorban fordul elő a
Vojtina Ars poétikájában.Arany János
n
on.Jegyzet
omnibusz[Francia voiture omnibus ‘kocsi mindenki számára’, TESz ] társaskocsi: a városi tömegközlekedés első járműveként, meghatározott végállomások között kijelölt útvonalon, menetrendszerűen közlekedő, ló vontatta közúti jármű.
Pest
en 1832-ben indították a Belváros
és a Városliget között az első járatot, egy-két ló húzta, 12–24 utas
fért el rajta.Budapest
Hogy’ áll orra
n
Jegyzet
Hogy’ áll orra…Valószínűleg
AJ
alkotta kifejezés a fenn hordja az
orrát (‘gőgös’) és a ritka félre áll az
orra (‘duzzog, meg van sértve’) kifejezésekből (
MSZt
). Az utóbbi az ÚMTSz-ban nagykőrösi adatként
szerepel.Arany János
Ha
egy úri lócsiszár
n
ralJegyzet
lócsiszárEred. eszköz, mellyel a lovat tisztítják; innen átvive olyan lókereskedő gúnyos megnevezése, aki kikészíti, kicsiszolja az eladandó lovat, hogy kelendőbb legyen. ( Cz–F , TESZ )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
, egy úri
n
ló-csiszárralJegyzet közel írva, függőleges vonallal
elválasztva
*
Szövegforrás:
K1
K1
egy úri lócsiszárral,
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
Ada
bár nem kértem
czímet,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
czímet
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
n
,Jegyzet
Ada czímet, bár nem kértemUtalás arra, hogy
AJ
1867-ben, tiltakozása ellenére, kénytelen volt
elfogadni a Szent István-rendet (vö.: A
csillag-hulláskor, Keletkezés).Arany János
S több a
mint az érdem:
hírnév
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
hír-név,
*
Szövegforrás:
K1
K1
hírnév
n
Jegyzet a szóvégi írásjel a K1 alapján
emend.
*
Szövegforrás:
K2
K2
hirnév
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Irígy nélkűl még ki látott?
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Irígy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
K1
K1
Irígy nélkűl még ki látott?
[szerkesztői feloldás]
t? jav. e.: t!*
Szövegforrás:
K2
K2
Irigy nélkül még ki látott?
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
ÖM 1883, 403–405.
Megemészt: az örök
kétely:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
kétely;
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
[törölt]
« Föl »n
Jegyzet Meg a kivakart betűjre
írva
*
Szövegforrás:
K1
K1
Megemészt:
n
Jegyzet Meg lehúzva, a lehúzás kivakarva; a
bal margón:
[törölt]
« Föl »Beszúrás
n
Jegyzet kivakarva
*
Szövegforrás:
K2
K2
Fölemészt:
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Égető, mint Nessus
n
Jegyzet
Égető, mint NessusNesszosz: kentaur a görög mitológiában. Azt állítván magáról, hogy az istenek révésze, vállalja, hogy átviszi Héraklész feleségét, Déianeirát a megáradt Euénosz folyó túlsó partjára. Ehelyett azonban erőszakoskodni kezd vele, ezért Héraklész lenyilazza. A haldokló Nesszosz bosszúból azt tanácsolja Déianeirának, hogy fogja fel kiomló vérét, mert ha bekeni vele férje ingét, az többé nem fog hűtlenkedni. Amikor Héraklész szeretőjévé tesz egy rabul ejtett fiatal hercegnőt, Iolét, a féltékeny, idősödő Déianeira a kentaur vérével bekent inget küld férjének. Midőn azonban a hős fölveszi az inget, az ráég testére, és szörnyű kínokat okoz neki. Héraklész a trakhiszi Oita hegyére viteti magát, ahol magányosan halhat meg. Még megtudja, hogy Déianeira ártatlan s kétségbeesésében öngyilkos lett; ezután máglyán megégetteti magát. Halhatatlan részét apja, Zeusz a mennybe ragadja. A témát Szophoklész dolgozta fel, Trakhiszi nők című tragédiájában.
vére:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
vére
*
Szövegforrás:
K1
ÖM 1883, 403–405.
K1
ÖM 1883, 403–405.
Mily
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Míly
*
Szövegforrás:
K1
K1
az, mit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
a mit
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Félbe-szerbe’
n
,Jegyzet
Félbe-szerbe’Tkp. félben-szerben; ‘félig-meddig’. A köznyelv és a nyelvjárások határterületén élő szó. Első írásos előfordulása: Kriza János, Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény, Kolozsvár, 1863, 498. ( Cz–F , TESz )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
Félbe’-szerbe’
*
Szövegforrás:
K1
K1
Félbe’-szerbe’,
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Mit
szivembe vágyva zártam,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
szivembe vágyva zártam,
n
Jegyzet kivakart betűkre írva;
a jav. változat a sor mellett, autográf ceruzaírással
megismételve, a két utolsó három karakter lefelé
hajlik
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsúl
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
n
Jegyzet autográf ceruzaírással aláhúzva; jobb m. í.:
Reményétül is
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Attól makacsul
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
Egy kis független nyugalmat,
n
Jegyzet
Egy kis független nyugalmat,Utalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Melyben a dal megfoganhat
n
,Jegyzet
Melyben a dal megfoganhatUtalás
Quintus Horatius Flaccus
sabinumi otthonára, melyet Horatius, Quintus, Flaccus
Maecenas
tól kapott i. sz. 32-ben, hogy
nyugodtan alkothasson (lásd Az énekek második
könyve, 18, A fösvényhez, 14.
sor). Maecenas, Gaius Cilinius
Arany
egyébként számadási könyve címlapjára
Arany János
Horatius
alábbi sorait írta jeligéül: „Frui paratis et valido mihi /
Latoë, dones, et, precor, integra / Cum mente nec turpem senectam /
Degere, nec cithara carentem” (Az énekek első
könyve, 31.;
Csengery 1933, 78.; „Élvezzem azt, mim van, s ne
legyek beteg, / Létó-fi, ezt add, s kérlek, agyam legyen / ép és
öregkorban se kelljen / csúfosan és citerátlan élnem”, Az énekek első könyve, 31, Apollóhoz, 17–20. sor, ford.
Devecseri Gábor). A toposz a Horatius, Quintus, Flaccus
Jókai
nak 1876. márc. 29-én írt
levélben is megjelenik („… ha némi függetlenségre tehetnék szert, azzal
kecsegtetem magamat, hogy életem csendes alkonyán magányos mélázásim
közt tán meglátogatna még olykor a Múzsa” (Jókai Mórnak, 1876. márc. 29.;
AJÖM XIX., 361.). Korábban, egy Tompa Mihálynak 1865. jan. 26-án írt
levélben annak a reményének ad hangot, hogy „némi kilátással a »független szegénységre« leköltözhetném
Jókai Mór
Szalontá
ra, ha ugyan addig el nem költözöm oda, hol nem kell se
fűtés, se szállásbér.” (
AJÖM XVIII., 559.) Az
ÖK 1867
előfizetési felhívásában így indokolja verseinek kiadását:
„Óhajtanám megérni az időt, hogy elvonulva másnemű, terhes
foglalkozásimtól, pár évet nagyobb töredékim befejezésére szentelhessek,
mert… vita brevis, ars longa. A közönség, ez összes kiadás pártolásával,
közelebb juttatna óhajtott czélomhoz”. [
VU, 13(1866)/51. (dec. 23.), 630.] A „független
nyugalom” képzete az Így is jó című versben
tér vissza („Szép a független nyúgalom: / Megérleli egy-egy
dalom”).Nagyszalonta
Bár kalitja
már kinyitva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
már kinyitva
n
Jegyzet már ki autográf ceruzaírással
aláhúzva; bal m. í.:
végre
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Rab madár
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
A kritikai kiadás szövege
K1
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
ÖM 1883, 403–405.
Rab madár
n
Jegyzet b m jav. e., elválasztójellel:
bm
*
Szövegforrás:
K2
K2
szárnyon!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
K1
K2
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
szárnyon?
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
A kritikai kiadás szövege
FL, 15(1878)/262. (nov. 14.), 1268
VU, 25(1878)/46. (nov. 17.), 735
(1877. júl. 6.)
*
Szövegforrás:
K1
K1
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K2
K2
Arany János
*
Szövegforrás:
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
BpSz, 6(1878), 17. [! tkp. 18.] kötet, 36. sz., 396–398
(1877)
*
Szövegforrás:
ÖM 1883, 403–405.
ÖM 1883, 403–405.