X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Csak azért is!

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: *K1
  • Szövegforrás III: AJÖM VI., 150

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 AJÖM VI., 150. (Főtitkári évek) (alapszöveg)
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 Egy füzet letépett címlapján, ceruzával; autográf – ugyanezen az oldalon: Így is jó, *K1; Töredékes holmi [2.] V. Hic in reducta valle…, *K2; másik oldalán: „Inedita”, Gyöngyösiád *K1; (?V1945)
 
Megjegyzés
 
*K1 az AJÖM VI . e vers jegyzetében (246.) nem tesz említést róla; létéről a Gyöngyösiád jegyzete tudósít (254.).
 
Keletkezés
 
1877. júl. 10.,
Bp
Budapest
., Margitsziget
 
Kritikatörténet
 
Vargha Balázs Tompa Mihály leoninusához – amelyet 1855. szept. 28-án kelt levelében küldött el
Arany
Arany János
nak – hasonlítja a verset, rámutatva egy sántító sorra („Hogy térdelt le, ha sántán is a Miki hasán”, megjegyezve: „Ugyancsak sántít, de szintén okkal sántít Gyöngyösiád című, leoninusban írt epigrammája” (itt idézi a verset), Vargha 1994, 43. Lásd még: Nacsády 1978, 16.
 
Csak azért is!  
 
  Eh, mi gondja a világnak
  Erre a szakállra
n
Jegyzet
Erre a szakállra
A szakállviselés – több más viseletbeli elemmel, pl. a Kossuth- kalappal – a passzív ellenállás kifejezője volt a Bach-korszakban.
AJ
Arany János
szakállviselésének előzményei közé tartozik, hogy amikor a bécsi kormány rendeletben megtiltotta a tanároknak a szakállviselést,
AJ
Arany János
– nagykőrösi tanárként – levágta szakállát. Tompa Mihálynak írta 1852. dec. 1-jén: „közlöm veled a világszerű eseményt, hogy épen az imént vágtam le Don Caesar de Bazan-féle spanyol szakállamat, és csippentém rövidebbre bajuszomat, megelőzendő a parancsot, melly, a mint hallom, már Kecskeméten várakozik expeditiora.” [ AJÖM XVI., 122–123.; Móricz Zsigmond pamfletjében még azt is felrója
Arany
Arany János
nak, hogy „a Befehl
[szerkesztői feloldás]
parancs
még csak Kecskeméten volt, de ő már Nagykőrösön megborotválkozott”, Arany János írói bátorsága, Nyug, 24(1931), II/24, 613–621.: 616.] A szakállviselet a kiegyezés után elvesztette politikai jelentését.
?
  Nékem ebből hasznom lehet,
  Másnak meg mi kára?
 
 
  Fizetésem már ha nem lesz
n
Jegyzet
Fizetésem már ha nem lesz
AJ
Arany János
1877-ben (immár másodszor) felmentését kéri az akadémiai főtitkári posztról. Az elnökség – egy éves tartamra – teljesíti kérését, teljes fizetést biztosítva neki.
AJ
Arany János
sem ekkor, sem a következő évben, sem végleges távozása, 1879 után nem vette fel fizetését, amely az alapszabály szerint holtáig megillette volna. (Lásd Voinovich 1938, 249–250.)
,
  Kell szakáll, hogy légyen
  Mire szegény szorult ember
  Kurta kölcsönt végyen.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1877. júl. 10.
 
 
 
Csak azért is!  
 
  Eh, mi gondja a világnak
  Erre a szakállra
n
Jegyzet
Erre a szakállra
A szakállviselés – több más viseletbeli elemmel, pl. a Kossuth- kalappal – a passzív ellenállás kifejezője volt a Bach-korszakban.
AJ
Arany János
szakállviselésének előzményei közé tartozik, hogy amikor a bécsi kormány rendeletben megtiltotta a tanároknak a szakállviselést,
AJ
Arany János
– nagykőrösi tanárként – levágta szakállát. Tompa Mihálynak írta 1852. dec. 1-jén: „közlöm veled a világszerű eseményt, hogy épen az imént vágtam le Don Caesar de Bazan-féle spanyol szakállamat, és csippentém rövidebbre bajuszomat, megelőzendő a parancsot, melly, a mint hallom, már Kecskeméten várakozik expeditiora.” [ AJÖM XVI., 122–123.; Móricz Zsigmond pamfletjében még azt is felrója
Arany
Arany János
nak, hogy „a Befehl
[szerkesztői feloldás]
parancs
még csak Kecskeméten volt, de ő már Nagykőrösön megborotválkozott”, Arany János írói bátorsága, Nyug, 24(1931), II/24, 613–621.: 616.] A szakállviselet a kiegyezés után elvesztette politikai jelentését.
?
  Nékem ebből hasznom lehet,
  Másnak meg mi kára?
 
 
  Fizetésem már ha nem lesz
n
Jegyzet
Fizetésem már ha nem lesz
AJ
Arany János
1877-ben (immár másodszor) felmentését kéri az akadémiai főtitkári posztról. Az elnökség – egy éves tartamra – teljesíti kérését, teljes fizetést biztosítva neki.
AJ
Arany János
sem ekkor, sem a következő évben, sem végleges távozása, 1879 után nem vette fel fizetését, amely az alapszabály szerint holtáig megillette volna. (Lásd Voinovich 1938, 249–250.)
,
  Kell szakáll, hogy légyen
  Mire szegény szorult ember
  Kurta kölcsönt végyen.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1877. júl. 10.
 
 
 
Csak azért is!  
 
  Eh, mi gondja a világnak
  Erre a szakállra
n
Jegyzet
Erre a szakállra
A szakállviselés – több más viseletbeli elemmel, pl. a Kossuth- kalappal – a passzív ellenállás kifejezője volt a Bach-korszakban.
AJ
Arany János
szakállviselésének előzményei közé tartozik, hogy amikor a bécsi kormány rendeletben megtiltotta a tanároknak a szakállviselést,
AJ
Arany János
– nagykőrösi tanárként – levágta szakállát. Tompa Mihálynak írta 1852. dec. 1-jén: „közlöm veled a világszerű eseményt, hogy épen az imént vágtam le Don Caesar de Bazan-féle spanyol szakállamat, és csippentém rövidebbre bajuszomat, megelőzendő a parancsot, melly, a mint hallom, már Kecskeméten várakozik expeditiora.” [ AJÖM XVI., 122–123.; Móricz Zsigmond pamfletjében még azt is felrója
Arany
Arany János
nak, hogy „a Befehl
[szerkesztői feloldás]
parancs
még csak Kecskeméten volt, de ő már Nagykőrösön megborotválkozott”, Arany János írói bátorsága, Nyug, 24(1931), II/24, 613–621.: 616.] A szakállviselet a kiegyezés után elvesztette politikai jelentését.
?
  Nékem ebből hasznom lehet,
  Másnak meg mi kára?
 
 
  Fizetésem már ha nem lesz
n
Jegyzet
Fizetésem már ha nem lesz
AJ
Arany János
1877-ben (immár másodszor) felmentését kéri az akadémiai főtitkári posztról. Az elnökség – egy éves tartamra – teljesíti kérését, teljes fizetést biztosítva neki.
AJ
Arany János
sem ekkor, sem a következő évben, sem végleges távozása, 1879 után nem vette fel fizetését, amely az alapszabály szerint holtáig megillette volna. (Lásd Voinovich 1938, 249–250.)
,
  Kell szakáll, hogy légyen
  Mire szegény szorult ember
  Kurta kölcsönt végyen.
 
 
[szerkesztői feloldás]
1877. júl. 10.