X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Tengeri-hántás

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: *K1
  • Szövegforrás III: *K2
  • Szövegforrás IV: K3
  • Szövegforrás V: K4
  • Szövegforrás VI: M1
  • Szövegforrás VII: M2
  • Szövegforrás VIII: M3
  • Szövegforrás IX: M4

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 Árvízkönyv, 42–44. M2 FL, 17(1880)/75. (ápr. 2.), 375. (Átvéve az Árvízkönyvből) M3 VU, 27(1880)/14. (ápr. 4.), 218. (Átvéve az Árvízkönyvből) M4 ÖM 1883, 421–424. [ AJÖM I., 330–332.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Megjegyzések *K1, *K2 Adataik az AJÖM I . (530–531.) alapján (a 8–9. sor variánsainak sorszámozása hibás). Ha a K4 javítást tartalmaz a K3 szövegéhez képest, a K3 változatát a *K1 és a *K2 szövegében is jelöltük (ezeket Voinovich – minthogy a K3 alapján közölte a verset – nem tüntette fel variánsként). A két kézirat időrendje nem egyértelmű. A javítások tanúsága szerint a *K2 1–54. sora korábbi, mint a *K1-é (a *K2 javításai többször letisztázva szerepelnek a *K1-en), azonban 1877-ben
Arany
Arany János
a *K2-n fejezte be a verset. K3 A cím sorában, a bal margón fekete ceruzával: 10) — A cím előtt, kék ceruzával: * (a megjelenés jelzete) — a 16r alján őrszó: Rosz K4 Váradi Antal kapta
Arany
Arany János
tól 1878 februárjában, eredetileg a Szigligeti-Album számára (lásd Fogadtatás). Az AJÖM I . nem tud róla; Péter László hívta fel rá a figyelmet ( Miscellanea – A Tengeri-hántás kézirata, It, 50(1962)/2, 302.). M1 A közlés alapja: K4. M4 A közlés alapja: K3. Mivel az M2–M3 az M1 szövegén alapul, ezeket a szövegváltozatok között nem vettük figyelembe; eltéréseik szövegromlásoknak tekinthetők. A 13. sor elején szereplő idézőjel törlését az indokolja, hogy a 2. vsz. elején (7. sor) álló nyitó idézőjel egyik szövegváltozatban sincs bezárva a vsz. végén. Ez nem a záró idézőjel hiányát jelenti, hanem arra utal, hogy az idézet a következő vsz.-ban folytatódik (a 18. századi szövegekben még a folytatódó idézet minden sora elé kitették a nyitó idézőjelet). Az idézőjel meghagyása/törlése az értelmezés szempontjából lényeges, lásd Tarjányi Eszter elemzését (Kritikatörténet). Az Őszikék-ciklus –
AJ
Arany János
által is kifejezésre juttatott – egysége érdekében a szöveg alá a K3 dátumát iktattuk; az alapszöveg (K4) alatt szereplő névaláírás a szövegkritikai jegyzetekbe került. Keletkezés Az 1–54. sor az 1850-es években (lásd *K2), Nagykőrösön; a teljes szöveg 1877. júl. 15-én
Bp
Budapest
.-en, a Margitszigeten. A történet néhány eleme
Riedl
Riedl Frigyes
szerint rokonságot mutat a Victor Hugo A Párizsi Notre Dame-jának ihletését mutató Egy egyszerű beszélykével. ( Riedl 1982 [1887], 238.) Ezt Imre László vitatta, és Thomas Moore
Arany
Arany János
által 1848-ban fordított – A Dismal mocsárok tava című versére utalt előzményként; ennek „ifjú hőse is a szeretett leány elvesztése miatt zavarodik meg. Azt állítja, hogy kedvese nem halt meg, hanem a Dismal mocsarak közé ment. Keresésére indul, és ott pusztul, mondhatni »utána hal«, mint Tuba Ferkó.” Az összefüggést azzal támasztja alá, hogy a Tengeri-hántás első változata nem sokkal későbbi, mint a Moore-fordítás.
Imre
Imre László
szerint a vers „tematikai-erkölcsi képlete” is korábbi balladákból – Ágnes asszony, A hamis tanú – eredeztethető ( Imre 1988, 219., 66.). Fogadtatás Miután a KisfT-ban
AJ
Arany János
felolvasta Tetemre hívás című versét, a Petőfi Társaság küldöttsége felkereste
Arany
Arany János
t, hogy átadják a tiszteleti tagságról szóló oklevelet (lásd Tetemre hívás, Fogadtatás). Az utóbbi küldöttség tagja volt Váradi Antal, aki a Szigligeti-album szerkesztőjeként kért kéziratot a költőtől.
Arany
Arany János
„Iróasztalából egy hosszabb költeményt vett ki, ahhoz sajátkezüleg jegyzeteket irt, s néhány apró javítást téve rajta, átnyújtotta nak. A költemény czíme: Tengeri-hántás (kukoricza-fosztás) s annyit már most elárulhatunk, hogy a költemény Arany János költészetének valódi remeke. Egy népies ballada, melyben a hangulat szinte bűbájos, s a kidolgozás a virtuozitás netovábbja.” (lásd Kézirat, K4) [ PN, 29(1878)/38. (febr. 11., Esti kiadás), 1.] A vers végül nem a Szigligeti-albumban, hanem a szegedi Árvízkönyvben jelent meg (lásd M1). Kritikatörténet Riedl Frigyes, aki az életkép műfajához kapcsolta a balladát, azt állapította meg, hogy a versszakok utolsó előtti, gondolatjelekkel elválasztott sorai mint „külső félbeszakítások” „mindig valami szimbolikus összefüggésben vannak az elbeszélés tartalmával”. „Első pillantásra a félbeszakítások eme szimbolizmusa rendkívül mesterkéltnek látszik; nem erőszakolta-e az a véletlen, hogy épp akkor emelkedik az ég aljáról a hold, midőn Dalos Eszter kerek arcát említik, hogy a vadkan épp akkor bujdokol, midőn Eszter az elbeszélésben éjjel lopva elhagyja a többi cselédet, vagy hogy a kuvik épp megszólal, midőn Tuba Ferkó temetőnézéséről van szó?” Természetes – úgymond
Riedl
Riedl Frigyes
–, hogy a történet elbeszélője a „sokféle egyes hang és jelenség közül csak azokat említi, melyek iránt épp fogékony, mert hangulatosan egyeznek meséjével”. ( Riedl 1982 [1887], 239.) Greguss Ágost, aki „életképbe foglalt balladá”-nak nevezi a verset, s eszméje, úgymond, a Bor vitézéhez hasonlóan „a szerelmesek egyesülése a halálban”, elsőként elemezte részletesebben a közbeszúrt sorokat. „
[szerkesztői feloldás]
E
megszakító sorok – úgymond – helyenkint jelképekké lesznek: így, midőn Tuba Ferkó kerülgeti Esztit, Bodri a rókát hajtja; midőn Eszti titkos találkára megy, vadkan töri az irtást; midőn már bánkódik s könnyei megerednek, a harmat kezd erősen esni; midőn eltemetik, megkondul a Lombár harangja, mintha temetésre szólna; midőn Ferkó a sírjához megy buslakodni, a halálmadár kuvikol, mintha neki is végét jósolná.” ( Greguss 1900, 145., 146.) Az elemzés a versszerkezet rövid elemzésével, majd a szöveg szereplői szólamok szerinti felosztásával folytatódik, világosan elkülönítve „a költő” és a gazda szövegrészeit (nyitó és záró vsz., illetve a közbülső vsz.-ok; Greguss 1900, 146., 146–149.). Sőtér István is a közbeékelt sorok felől közelít a vershez, mondván: „
[szerkesztői feloldás]
a
józan közbeszóló aggodalommal követi a balladamondót: a révülettől, a példa követésétől félti a fiatal hallgatóságot; közbeszólásaival a környezet, a tárgyilagos valóság felé kívánja tehát terelni figyelmüket, de hasztalan, hisz a holdas éjszaka árnyaival és neszeivel a ballada cinkosává szegődik, átveszi, megkettőzteti annak hangulatát. A közbeszóló így akaratlan még alá is festi a történetet, mert utalásai képletesen, metaforikusan, a történet egyes részleteit visszhangozzák.
[szerkesztői feloldás]
A közbeszóló végül is az óraütés ürügyén tudja csak félbeszakítani a történetet – de hisz annak befejezése a hallgatók előtt úgyis ismert, s csak az olvasó számára ismeretlen.” ( Sőtér 1987 [1963], 674–675.) Szegedy-Maszák Mihály azon balladák közé sorolja (az Ágnes asszony, a Zács Klára, A walesi bárdok és a Vörös Rébék mellett), amelyekben „a külső természet teljesen a lelkiállapot szimbolikus nyelvévé válik – mint a romantikát közvetlenül megelőző költők közül legkorábban alighanem
Blake
Blake, William
-nél és
Hölderlin
Hölderlin, Friedrich
nél, a nagy romantikusok közül elsőként
Coleridge
Coleridge, Samuel Taylor
-nál” ( Szegedy-Maszák 1972, 325.). Másik tanulmányában a közbevetés alakzatának példájaként említi a vsz.-ok utolsó előtti sorait: „a közbevetés (parentheszisz) értekező és történetmondásos szövegekben gyakori”. Utóbbiakban az elbeszélő, úgymond, „zárójeles szerkezettel válthat át az események szintjéről a történetmondáséra, egyúttal alkalmat adván arra, hogy a befogadó eltöprengjen, vajon a látványos megszakítás nem jelent-e mélyebb folytonosságot, így például a betét nem fogható-e föl úgy, mint a törzsszövegben elmondottak metaforikus értelmezése. Nincs kizárva, hogy a sokat emlegetett balladai homály onnan származik, hogy a történetmondó közbeékelt megjegyzése az értelmezés új kiterjedését nyitja meg:”
[szerkesztői feloldás]
itt következik a vers 3. vsz.-a
. ( Szegedy-Maszák Mihály, Az irodalmi mű alaktani hatáselmélete = A strukturalizmus után, szerk. Szili József, 1992, 113–152.: 129.) Barta János szerint a Tengeri-hántás „kiemelt helyet foglal el az Őszikék balladái sorában” – erre a balladára illik „az egész ciklus esztétikai alapjellegzetessége: bonyolult, virtuóz alkotás ez, a keresetlenség és az egyszerűség álarcában”.
Barta
Barta János
is abból indul ki, hogy „a művészi tudatossággal alkalmazott közbevetések többszörös funkciót hordoznak”. Ezek, úgymond, „
[szerkesztői feloldás]
n
emcsak a jelent, az élő szituációt érzékeltetik, hanem egy-egy villanással jelzik, minősítik azt is, ami a keretbe foglalt történetben sejthető”.
Barta
Barta János
szerint a történetmondó, a „közvetítő elbeszélő” „nyilvánvalóan a gazda, akinek a tengerijét fosztják. Őt halljuk a biztatásokban, felkiáltásokban, a kedélyeskedésekben”. ( Barta 1987 [1982a], 133–135.) A „közvetítő elbeszélő” szerepére már Ujhelyi Mária felhívta a figyelmet, aki szerint ebben a balladában (akárcsak A kép-mutogatóban)
Arany
Arany János
– „keretként – fiktív beszélőt és hallgatóságot szerepeltet”. ( Ujhelyi 1972, 29–30.) Szörényi László szerint ez az első Arany-ballada, „amely – élő néphagyományra is hivatkozva – nyíltan vállalja a kísértetballada műfaji követelményeit”; ugyanakkor
Arany
Arany János
e vers révén „tette meg az első lépést, hogy minden tételes vallási és filozófiai rendszertől elszakadva, a modern ember elidegenedettségélményét kereszténység, sőt görögség előtti prelogikus folklór formák segítségével közelítse meg.”
Szörényi
Szörényi László
szerint „a történet olvasható úgy is, mint Tuba Ferkó és Dalos Eszti szerelmének tragikusan végződő históriája, úgy is, mint ennek a történetnek intő példázattá alakított pletykaváltozata, úgy is, mint egy kísértethistória előjátéka, de úgy is, mint távoltartó költői ábrázolása egy babonás falusi közösség költészetteremtő alkalmi megnyilvánulásának.” ( Szörényi 1989 [1982/83], 202–203., 205.) Ballada-monográfiájában Imre László Kardos Albert lekicsinylő véleményével vitatkozva,
Barta
Barta János
értékelését megerősítve állapítja meg, hogy „
[szerkesztői feloldás]
a
z egész életműben kevés ilyen kiemelkedő alkotás akad” ( Imre 1988, 219.). A vers zárlatában érvényesülő nézőpontváltást azzal magyarázza, hogy éjfélkor – a kísértetjárás idején – „
[szerkesztői feloldás]
a
lohadó tűz mellett fázósan összebújó fiatalok eljutottak a »csoda« meglátásának állapotába” (208.). S míg a vers keletkezését korai balladákkal hozta összefüggésbe (lásd Keletkezés), megjegyzi, hogy a korai balladákkal ellentétben itt a tragikum „irreális, mesei színezetet nyer, s ezáltal nemcsak költőibbé, de (talán) kevésbé nyomasztóvá is válik”; a tragikumot súlytalanítja „a furcsa történetnek természeti jelenségekbe vesző lírai átszövöttsége, lágysága” is (210.). A „mi nem éri” formula ismétlődésével kapcsolatban
Imre
Imre László
megjegyzi, hogy „
[szerkesztői feloldás]
a
szerelmi szenvedély szédülete ugyanazt a nyelvi formulát hívja elő, mint a befejezésben Tuba Ferkó túlvilágra, halott kedvese után áhítozó, holdkóros toronyba mászása” (211.).
Imre
Imre László
kitér a vers ritmikájára is; a kettős ritmusú vers ütemhangsúlyos komponensének uralkodó eleme a felező nyolcas, az időmértékes elemnek a ionicus a minore – a két főszereplő (négy-négy szótagú) neve is e képletet adja ki. Druzsin Ferenc, aki a 23. és a 37. sor lehetséges népi mitológiai vonatkozására hívja fel a figyelmet, megjegyzi: a balladai homály
Arany
Arany János
balladáiban sokszor abból származik, hogy „ma és mi már nem sejtjük meg, nem ismerjük fel
[szerkesztői feloldás]
a konkrét jelentésen túlit”. ( Druzsin Ferenc, Szederinda. Népi hiedelmek a Tengeri-hántás két sorában, Magyartanítás, 1993/5, 7–8.: 8.) Thimár Attila, a korábbi, vonatkozó elemzéseket követve, a közbevetéseket elemzi, s arra a feltételezésre jut, hogy ezek a „reflexióként felfogható közbevetések nem a történetmondótól származnak, hanem a közönség valamely tagjától” [ Arany János: Tengerihántás, Lit, 21(1995)/3, 309–317.: 313.). Tarjányi Eszter rekurzív szerkezetűként írja le a balladát; eszerint az 1. vsz.-ban megszólaló narrátor történetében szólal meg a tengerihántás jelenetének narrátora (2. vsz.), ennek történetén belül a 11. sor narrátora (aki azonos a vsz.-ok utolsó előtti sorainak beszélőivel), újabb narrátor lép fel a 3. vsz.-ban (13. sor), aki magát a történetet mondja el, de még ezen belül is elkülönül egy narrátor, aki a 66. sort mondja. A záró vsz.-ról azt állapítja meg, hogy „
[szerkesztői feloldás]
a
z éjféli adonyi óraütés babonás atmoszférájában összeolvadnak a különféle szerkezeti elemek, megelevenedik az elmesélt történet”. ( Tarjányi 2013, 323–330.; a 3. vsz. narrátorváltásának alapjául szolgáló nyitó idézőjel kérdéséről lásd Megjegyzések.) J. Soltész Katalin az ütemhangsúlyos verselés ionicus a minoréval való „színezésé”-t emeli ki. ( J. Soltész 1987, 96.) Lásd még: Mráz Elek, A. J. „Tengeri hántás”-a
 [!]
[sic!]
= Rozsnyó ev. főgimn. Ért., 1888/94, 3–11. – Klny. is. Szinnyei Ferenc, A „tengeri hántás”
 [!]
[sic!]
= Tanulók Lapja, 1897/18–19. (máj. 2–9.), 294–298., 311–315. Losonci Miklós, Arany János: Tengeri-hántás (Verselemzés) A Nagykőrösi Arany János Múzeum közleményei, II., Arany János tanulmányok, szerk. Novák László, 1982. Szendrey Zsigmond, Nagyszalontai gyűjtés, Athenaeum, Bp., 1924. Vekerdi József, A „Tengeri-hántás” versformájához, It, 68/18(1986)/3, 691–699. Hermann Zoltán, Az olvasás perceptív alakzatai. Arany János: Tengeri-hántás =
H. Z
Hermann Zoltán
., Szövegterek. Az anagrammák elméletéhez, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2002, 105–115. Pálfi Ágnes, „Lesz idő, hogy visszatérhet” (Arany János: Tengerihántás
 [!]
[sic!]
)
=
P. Á
Pálfi Ágnes
., „Kortyolgat az ég tavából”: Arany János és József Attila mitopoézise, Bp., Napkút, 2012, 39–76. Iványi-Szabó Rita, A Tengeri-hántás című ballada feldolgozása, Új Köznevelés, 73(2017)/5, 34–38. Fordítások Angol: Corn Husking (Peter Zollman) = Makkai 2000, 335–338. Bolgár: Белянка (Невена Стефанова) = Аран 2009, 123–125. Észt: Maisilüdimine (Sander Liivak) = Arany 1999, 39–41.; ua.: http://www.scribd. com; ua.: www.babelmatrix.org Francia: En décortiquant le maïs (Adaptation de Eugène Guillevic, avec la collaboration de L László
Gara
Gara László
) = Guillevic 1967, 31–34. Lengyel: Obieranie kukurydzy (Tadeusz Nowak) = Jastrun 1975, 226–229. Német: Beim Maisschälen (Szekula Gyula), Pester Lloyd, 54(1907)/220. (szept. 15.), 13. Beim Maisschälen (Hedwig Lüdecke) = Gragger–Lüdecke 1926, 103–106. Das Maisschälen (Szemere László) = Szemere 1935, 198–200. Olasz: La scartocciatura del granturco (prózaford., Francesco Sirola) = Sirola 1914, 43–44. Orosz: Лущенье кукурузы (Леонид Мартынов) = Арань 1962, 154–157. Román: La clacă de porumb (Haralambie Grămescu) = Arany 1957a, 116–119.; ua.: Arany 1960, 288–297.; ua.: Lőrinczi–Majtényi–Szász 1966, 211–213. La desfăcat de porumb (Teodor Murăşanu) = Arany 1960, 439–443. Svéd: Ballad vid majsskalningen (Cálmán Pándy) = Ungersk Dikt, av Cálmán Pándy, Hans Erik Stenborg, Stockholm, Ungerska Institutet, 1944, 92–95. Feldolgozások Képzőművészeti Zichy Mihály illusztrációi (három lap; 5 szövegközi rajz), 1894, lavírozott tus, 437×352 mm, MNG = Arany–Zichy 1896, IV., o. n.; ua.: Arany–Zichy 2016, 129–133. (a cím hibásan: Tengeri hántás) Zenei Révfy Géza, melodráma [an.] Hangfelvételek Arany János: Balladák, Sinkovits Imre, Hungaroton, SLPX 13903, 1982, 4’ 37”; ua.: Magyar költők, Arany János: Balladák, Hungaroton Classic, HCD 14262, 1998 Versek a középiskolák II. osztálya számára, IV., (Hungaroton Classics) 1982, Szemes Mari, 5’ 08” Tóth Gábor (zongorán kísér: Tóth Gergely), 4’ 42” [Youtube] Arany János versei Bálint András előadásában, Bp., Kossuth–Mojzer, 2006, 4’ 21” Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Császár Angéla, 5’ 30”
 
Tengeri-hántás
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
A tengeri-fosztók
*
Szövegforrás:
*K1
 
Tengeri-hántás
n
Jegyzet Kukoriczafosztás
*
Szövegforrás:
K3
 
 
Ballada
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
[törölt]
« .................... »
n
Jegyzet lehúzva, kivakarva
*
Szövegforrás:
K3
 
 
n
Jegyzet „Őszi társasmunka a kukoricafosztás. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Nevezték tengerihántónak, a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták”. ( MN8K, 207.) A kukoricafosztás jó időben az udvaron zajlott; „A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére.” ( MNL ) Mivel főleg fiatal lányok és legények vettek részt benne, az időtöltő mulatságoknak gyakran volt erotikus tartalmuk. A fiúk az üszkös kukoricával bemázolják a lányokat, a lányok a tengeri héjában meghengergették egymást, „a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani”. ( MN8K, VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság, 205–207.)
 
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
Irta Arany János
*
Szövegforrás:
M1
 
  Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
  Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
 
Körülállja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
körül állja
*
Szövegforrás:
K3
 
egynehány fa,
  Tova nyúlik rémes árnya;
 
S körülűli a tanyáknak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
S körül űli a szomszédság
*
Szövegforrás:
*K1
 
S körül űli a
[törölt]
« szomszédság »
tanyáknak
*
Szövegforrás:
*K2
 
S
körülűli
[bizonytalan olvasat]
n
Jegyzet körül űli/körülűli[?]
a tanyáknak
*
Szövegforrás:
K3
 
  Szép legénye, szép leánya.
 
 
  „Szaporán, hé! nagy a rakás: mozogni!
  Nem is
illik
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« illő »
illik
*
Szövegforrás:
*K1
 
összebúva susogni.
  Ki először
piros csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
pirosat
*
Szövegforrás:
*K1
 
lel,
n
Jegyzet A szüzesség elvesztésére utaló erotikus szimbólum. „Az a lány, aki három piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is.” ( MNL ) A szalontai néphagyományra nézve lásd Szendrey 1917, 139. (
Greguss
Greguss Ágost
, eufemizálva, úgy magyarázza, hogy „– mint a négylevelű lóher
[szerkesztői feloldás]
e
– szerencsét jelent”, Greguss 1900, 149.)
 
Lakodalma lesz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Lakodalma
[törölt]
« z »
lesz
*
Szövegforrás:
*K1
 
az őszszel.
  – Tegyetek rá! hadd
lobogjon:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
lobogjon,
*
Szövegforrás:
M1
 
  Te gyerek, gondolj a tűzzel.
 
 
 
– Dalos
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M2
M3
 
„– Dalos
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
M1
M4
 
Eszti szép
leány
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
leány’
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
volt, de
árva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
árva.
*
Szövegforrás:
M4
 
  Fiatal még a mezei munkára;
  Sanyarú volt
beleszokni,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
 
ahoz szokni:
*
Szövegforrás:
*K1
 
bele szokni:
*
Szövegforrás:
K3
 
beleszokni:
*
Szövegforrás:
M4
 
  Napon égni, pirosodni,
  – Hüvös éj lesz,
fogas a szél! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
hideg a szél –
*
Szövegforrás:
*K2
 
fogas a szél –
*
Szövegforrás:
K3
 
  Derekának hajladozni.
 
 
  Deli karcsú derekában a salló,
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. sarló; „Nyéllel ellátott félkörű vas szerszám, melylyel aratni szoktak”. ( Cz–F )
  Puha
lábán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
bőrén
*
Szövegforrás:
*K1
 
nem teve kárt a
talló:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
talló;
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. tarló; a „lekaszált, learatott, levágott fűnek, nádnak, gabonának stb. földben maradt csonka szára” – Cz–F ; a Cz–F is olyan népdalpéldát idéz, amelyben a sarló és a tarló egymásra rímel: „Ne menj rózsám a tarlóra, / Gyönge vagy még a sarlóra”.
Arany
Arany János
ismerhette, mert a 14. sor is kapcsolatban áll vele (Dalos Eszti „Fiatal még a mezei munkára”).
  Mint a búza, piros,
tellyes
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M1
M2
M3
M4
 
teljes
*
Szövegforrás:
K3
 
tellyes
[törölt]
« , ’ »
*
Szövegforrás:
K4
 
  Kerek
arcza;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
arcza,
*
Szövegforrás:
M4
 
maga
mellyes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« melljes »
mellyes
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
– Jön a hold is fel az égre –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Teli a hold,
[törölt]
« buvik is már »
most buvik fel –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
  Az egész lyány ugyan
hellyes.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
helyes.
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
 
 
 
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Tuba Ferkó juhot őrze
*
Szövegforrás:
*K1
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
*K2
 
a tájon;
  Juha mételyt legel a
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
rossz
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
lapályon,
n
Jegyzet Métely: tkp. mételyfű (Marsilia); több trópusi és mérsékelt égövi vízi/mocsári növény gyűjtőneve. Levelük lóherére emlékeztet. Szárazföldi alakjuk a víz visszahúzódásakor is életben marad. Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Tisza-vidéken, tavak sekély parti vizében, iszapos, tocsogós helyeken nő. ( MN )
  Maga
oly
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
ol
[törölt]
« l »
y
n
Jegyzet ceruzával jav.
*
Szövegforrás:
*K1
 
bús… mi nem éri?
  Furulyája mindég
sí-rí,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
sí-ri,
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
 
– Aha! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
– Aha! rókát hajt a Bodré! –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Csahol a Borz, valamit hajt –
Borz: kutya neve.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Ahá! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A Bodri kutyanév (így szerepel a Cz–F -ban is) nyelvjárási alakja; ebben az alakban fordul elő a Háziuraság című, 1850 tavaszán írt vers 34. és 44. sorában.
  Dalos
Esztert
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Esztit »
Esztert
*
Szövegforrás:
*K2
 
úgy kiséri.
 
 
  Dalos
Eszti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
Eszti
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
a mezőre
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« h »
a mezőre
*
Szövegforrás:
*K2
 
kiment ő,
  Aratókkal
puha fűvön
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
puha
[törölt]
« hant »
füvön
*
Szövegforrás:
*K1
 
pihent ő;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
pihent ő,
*
Szövegforrás:
M1
 
 
De ha álom
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Mikor álom
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
ért reájok,
 
Oda hagyta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
Odahagyta
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
kis tanyájok’
  – Töri a vadkan az
irtást –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
„irtást” –
n
Jegyzet Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be s a közel erdők miatt ki van téve vaddisznók pusztításának.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
„irtást” –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
írtást –
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet „Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be, s a közel erdők miatt ki van téve a vaddisznók pusztításának” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K1, *K2 jegyzetét).
 
Ne tegyétek ti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Ne tegyétek, ti
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
leányok!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
leányok.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
 
 
  Szeder-inda
gyolcs
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyólcs
*
Szövegforrás:
*K2
 
ruháját szakasztja,
n
Jegyzet Szeder-inda gyolcs ruháját szakasztja — A nagyszalontai népi hiedelem szerint a boszorkány „növény, tökinda, szederinda, kóró, korhadt fa alakját veheti fel” ( Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya, Bp., Magvető, 1986, 139.).
n
Jegyzet gyolcs — lásd Kies ősz, Magyarázatok, 12. sor
  Tövis, talló piros
vérit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
vérét
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
fakasztja;
  Hova jár, mint kósza lélek,
 
Ha alusznak más
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ha alusznak
[törölt]
« a »
más
*
Szövegforrás:
*K1
 
cselédek?…
 
– Soha, mennyi csillag húll ma! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
– Soha ennyi csillaghullást! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Soha, mennyi csillag hull ma! –
*
Szövegforrás:
*K1
K3
M4
 
n
Jegyzet A hullócsillag a magyar népi mitológia szerint valakinek a halálát jelenti (a motívum megjelenésének aktuális körülményeiről lásd Honnan és hová? Magyarázatok, 2. sor).
 
Ti leányok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ti, leányok,
*
Szövegforrás:
K3
 
ne
tegyétek.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
tegyétek
[törölt]
« »
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
 
 
 
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K1
 
Csaba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K2
 
a legelőt megúnta,
n
Jegyzet Esetleg a Csökmei sárkányhúzásban szereplő Csuba Ferkével rokonítható (lásd Vargha 1953, 366.).
  Tova hajtott, furulyáját se’ fútta;
  Dalos
Eszter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Eszti »
Eszter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
nem kiséri,
  Maga halvány, dala
sí-rí;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
sír-rí:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
sí-rí:
*
Szövegforrás:
K3
 
  – Nagy a harmat, esik egyre –
  Csak az isten
tudja,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
tudja
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
mér’ rí.
 
 
 
Szomorún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Szomor
[törölt]
« uan »
ún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
*K1
 
Szomoruan tébolyog
*
Szövegforrás:
*K2
 
a mezőben,
  Nem is áll jól semmi dolog kezében;
 
Éje hosszú, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
[törölt]
« Beteg éjjel, – nappal bágyadt, »
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K1
 
Beteg éjjel, – nappal bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K2
 
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
M4
 
  Szive sóhajt – csak egy vágyat:
 
– De suhogjon az a munka! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« De »
Hadd „suhogjon” az a munka! –
n
Jegyzet az aláhúzás lehúzva, az idézőjel utólag besz.
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Haj, az a haj hadd suhogjon! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Te, halál, vess puha ágyat.
 
 
  Ködös őszre vált az idő azonban,
 
Törik is már a tengerit
Adonyban
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
Adonyban
*
Szövegforrás:
M4
 
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Daru, fecske »
Törik is már a tengerit Adonyban
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet
Minden helyi vonatkozás nélkűl.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Egyik ily nevű helyre sincs különös czélzás.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A nevet
Arany
Arany János
, jegyzete tanúsága szerint, használhatta jellegzetes alföldi helységnévként. Valójában négy helység nevében fordul elő: Adony (Fejér vm., a Duna jobb partján, Dunaújvárostól északra 18 km-re), Éradony (Bihar vm., Nagyváradtól 50 km-re északkeletre), Nyíradony (Hajdú vm., Debrecentől 30 km-re északkeletre), Tiszaadony (a Tisza jobb partján, Mátészalkától 30 km-re északra).
  Dalos Eszter csak nem
jött ki,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
jött ki:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
  Temetőbe
költözött ki:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
költözött ki;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Az a Lombár nagy harangja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ez a Lombár nagy
[törölt]
« kolompja »
harangja –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet Lombár: „Ökör neve, melynek szarvai két felé kihajlanak” ( Cz–F ); a nagy harang az ökör nyakába akasztott kolomp (vö. *K2).
  Ne gyalázza érte senki.
 
 
  Tuba Ferkó
haza kerűlt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
visszakerűlt
*
Szövegforrás:
*K2
 
sokára,
  Dalos Esztit hallja
szegényt hogy’ jára;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
szegényt, hogy jára;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
  Ki-kimén a temetőbe
 
Rosz időbe’,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
Rosz időbe’
n
Jegyzet a K3 alapján emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
jó időbe’:
 
Kuvikol már, az ebanyja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Vigye ördög azt a baglyot! »
No, megint ott kuvikol már –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet A kuvik (Athene nocturna) a bagolyalakúak rendjébe tartozó faj; kis termetű (kb. 23 cm), jellemzőek nagy sárga szemei. Az emberi települések közelében él, faodvakban, régi épületek padlásterében költ, kisemlősökkel, madarakkal, rovarokkal táplálkozik. ( MN ) A Cz–F szerint „A babonás nép véleménye szerént, amely házon kiált, abban nem sokára meghal valaki, honnan halálmadár is a neve.”
  »
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
K3
 
fagyos
földbe«.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
földbe”.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M4
 
 
 
 
Maga Ferkó sem
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Tuba Ferkó nem
*
Szövegforrás:
*K2
 
Maga Ferkó nem
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
nyughatik az ágyon,
 
Behunyt szemmel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Aludva »
Álmában is
*
Szövegforrás:
*K2
 
jár-kel a holdvilágon;
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
Muzsikát hall nagy-fenn, messze,
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
Muzsikát
n
Jegyzet s utólag besz.
hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
K4
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze,
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet Mezőn háló emberek sokszor vélnek magasan a
légben felettök áthúzódó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
légben áthúzódó
*
Szövegforrás:
K3
 
kisértetes zenét hallani; a (daemoni) zenészek valami
nagy,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
nagy
*
Szövegforrás:
K3
 
kiterült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
kiterített
*
Szövegforrás:
M1
 
ponyván repűlnek tova.
  Dalos Eszti hangja közte,
 
– Ne aludj, hé!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ne aludj, te,
*
Szövegforrás:
*K2
 
veleálmodsz –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M2
M3
 
vele álmodsz –
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M1
M4
 
  Azt danolja:
»gyere! jöszte!«
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyere! jöszte!
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
 
 
  Nosza, Ferkó felszalad a boglyára,
  Azután a falu hegyes tornyára;
  Kapaszkodnék, de nem éri,
 
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Nagy szélütés utoléri »
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
*K2
 
 
– Tizenkettőt ver Adonyban:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Üti már otthon az éjfélt »
Tizenkettőt ver Adonyban: –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Elég is volt ma
regélni.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
regélni. –”
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
 
  Lohad a tűz; a legények
subába,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
subába –
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Összebúnak a leányok csuhába;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« A leányok elfeküsznek csuhában »
Összebúnak a leányok csuhába;
n
Jegyzet Csuha: a tengeri lehántott haja.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Lefeküsznek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet „Csuha: a tengeri lehántott haja” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K2 jegyzetét).
 
Magasan
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Odafent »
Magasan
*
Szövegforrás:
*K2
 
a levegőben
n
Jegyzet A kép a szalontai néphitből való: „a boszorkányok kedden és pénteken éjjel nagy lepedőn vagy hosszú deszkán úsznak a levegőben, muzsikálva-danolva; ha ilyenkor valaki megszólítja őket, úgy jár, mint nemrégiben bizonyos Jámbor Sándor nevű ember, akit felvettek maguk közé, aztán gyönyörű szallagot akasztottak nyakába, szájába pedig pompás furulyát tettek, melyen – bár sohasem próbálta – nagyszerűen tudott muzsikálni; egyszer aztán hajnalfelé az árpádi erdő kellős közepén találta magát s nyakában lófark, szájában pedig egy lószárcsont volt.” ( Szendrey Zsigmond, Adatok Arany életéhez és költészetéhez, It, 4(1915)/3–4, 146– 151.: 150.) A motívum szerepel Az elveszett alkotmány ötödik énekének elején (56–63. sor): Armída éjfélkor
 
  Indúlót fuvatott, riadalmas tábori marsot.
  Volt pedig a zenekar terepély szőnyegre helyezve,
  Melyet sírlepedők vásznából sanda boszorkák
  Férceltek, szagolat-tompító pápaszemekkel.
  E lepedőszigetet denevérek nagy sokasága
  Fogta körül, magasan szárnyalván azzal a légben.
  Rajta zenész csapat ült. Hegedűsök, szikralövellő
  Fekete macskákból s nyomorék váltott gyerekekből.
 
Feltűnik a Csaba-töredékben is: „mint ha pásztor éjjel az égen hall zenét, – / Hallják el-elcsapódni sípok, dobok neszét” (a Csaba királyfi második dolgozata, Első rész, Második ének, 55. sor), innen került át a Rege a csodaszarvasról szövegébe (Buda halála, Hatodik ének, 125–129. sor):
 
  Puszta földön, sík fenyéren
  Zene hallik sötét éjen,
  Zene, síp, dob, mély vadonban,
  Mintha égből, mint álomban.
 
(E párhuzamokra Riedl Frigyes hívta fel a figyelmet, lásd Riedl 1982 [1887], 238.) Horváth János Berzsenyi Dániel A remete című regéjét (1807 körül) említi a motívum előzményeként; ebben Sándor megszökteti szerelmét, Sárit, de amikor üldözői a nyomukba érnek, leszúrja a lányt („Dobozias vég!” – utal
Horváth
Horváth János
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
balladájára). A
Horváth
Horváth János
által megjelölt hely (a vers utolsó öt sora):
 
  Gyakran látni setét éjjeleken fejér
  Fátyolban lebegő lelköket e helyen:
[szerkesztői feloldás]
a szerelmesek temetőhelyén
  Gyakran hallani itt lassu melódiát
  Éjjel, mint valamely gyenge furuglyaszó
  Messzünnen kihalló gerlicehangjait.
 
( Berzsenyi és íróbarátai [1960] =
H. J
Horváth János
. irodalomtörténeti munkái, szerk. Korompay H. János és Korompay Klára, Bp., Osiris, 2007, III., 321–554.: 376.)
  Repül egy nagy lepedő fenn:
  Azon
űlve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
ülve
*
Szövegforrás:
M4
 
muzsikálnak,
 
Furulyáznak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Furulyálnak, átkelőben.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
*K1
K3
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
K3
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M1
 
(1877)
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
 
Tengeri-hántás
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
A tengeri-fosztók
*
Szövegforrás:
*K1
 
Tengeri-hántás
n
Jegyzet Kukoriczafosztás
*
Szövegforrás:
K3
 
 
Ballada
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
[törölt]
« .................... »
n
Jegyzet lehúzva, kivakarva
*
Szövegforrás:
K3
 
 
n
Jegyzet „Őszi társasmunka a kukoricafosztás. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Nevezték tengerihántónak, a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták”. ( MN8K, 207.) A kukoricafosztás jó időben az udvaron zajlott; „A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére.” ( MNL ) Mivel főleg fiatal lányok és legények vettek részt benne, az időtöltő mulatságoknak gyakran volt erotikus tartalmuk. A fiúk az üszkös kukoricával bemázolják a lányokat, a lányok a tengeri héjában meghengergették egymást, „a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani”. ( MN8K, VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság, 205–207.)
 
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
Irta Arany János
*
Szövegforrás:
M1
 
  Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
  Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
 
Körülállja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
körül állja
*
Szövegforrás:
K3
 
egynehány fa,
  Tova nyúlik rémes árnya;
 
S körülűli a tanyáknak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
S körül űli a szomszédság
*
Szövegforrás:
*K1
 
S körül űli a
[törölt]
« szomszédság »
tanyáknak
*
Szövegforrás:
*K2
 
S
körülűli
[bizonytalan olvasat]
n
Jegyzet körül űli/körülűli[?]
a tanyáknak
*
Szövegforrás:
K3
 
  Szép legénye, szép leánya.
 
 
  „Szaporán, hé! nagy a rakás: mozogni!
  Nem is
illik
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« illő »
illik
*
Szövegforrás:
*K1
 
összebúva susogni.
  Ki először
piros csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
pirosat
*
Szövegforrás:
*K1
 
lel,
n
Jegyzet A szüzesség elvesztésére utaló erotikus szimbólum. „Az a lány, aki három piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is.” ( MNL ) A szalontai néphagyományra nézve lásd Szendrey 1917, 139. (
Greguss
Greguss Ágost
, eufemizálva, úgy magyarázza, hogy „– mint a négylevelű lóher
[szerkesztői feloldás]
e
– szerencsét jelent”, Greguss 1900, 149.)
 
Lakodalma lesz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Lakodalma
[törölt]
« z »
lesz
*
Szövegforrás:
*K1
 
az őszszel.
  – Tegyetek rá! hadd
lobogjon:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
lobogjon,
*
Szövegforrás:
M1
 
  Te gyerek, gondolj a tűzzel.
 
 
 
– Dalos
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M2
M3
 
„– Dalos
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
M1
M4
 
Eszti szép
leány
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
leány’
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
volt, de
árva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
árva.
*
Szövegforrás:
M4
 
  Fiatal még a mezei munkára;
  Sanyarú volt
beleszokni,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
 
ahoz szokni:
*
Szövegforrás:
*K1
 
bele szokni:
*
Szövegforrás:
K3
 
beleszokni:
*
Szövegforrás:
M4
 
  Napon égni, pirosodni,
  – Hüvös éj lesz,
fogas a szél! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
hideg a szél –
*
Szövegforrás:
*K2
 
fogas a szél –
*
Szövegforrás:
K3
 
  Derekának hajladozni.
 
 
  Deli karcsú derekában a salló,
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. sarló; „Nyéllel ellátott félkörű vas szerszám, melylyel aratni szoktak”. ( Cz–F )
  Puha
lábán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
bőrén
*
Szövegforrás:
*K1
 
nem teve kárt a
talló:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
talló;
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. tarló; a „lekaszált, learatott, levágott fűnek, nádnak, gabonának stb. földben maradt csonka szára” – Cz–F ; a Cz–F is olyan népdalpéldát idéz, amelyben a sarló és a tarló egymásra rímel: „Ne menj rózsám a tarlóra, / Gyönge vagy még a sarlóra”.
Arany
Arany János
ismerhette, mert a 14. sor is kapcsolatban áll vele (Dalos Eszti „Fiatal még a mezei munkára”).
  Mint a búza, piros,
tellyes
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M1
M2
M3
M4
 
teljes
*
Szövegforrás:
K3
 
tellyes
[törölt]
« , ’ »
*
Szövegforrás:
K4
 
  Kerek
arcza;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
arcza,
*
Szövegforrás:
M4
 
maga
mellyes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« melljes »
mellyes
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
– Jön a hold is fel az égre –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Teli a hold,
[törölt]
« buvik is már »
most buvik fel –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
  Az egész lyány ugyan
hellyes.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
helyes.
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
 
 
 
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Tuba Ferkó juhot őrze
*
Szövegforrás:
*K1
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
*K2
 
a tájon;
  Juha mételyt legel a
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
rossz
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
lapályon,
n
Jegyzet Métely: tkp. mételyfű (Marsilia); több trópusi és mérsékelt égövi vízi/mocsári növény gyűjtőneve. Levelük lóherére emlékeztet. Szárazföldi alakjuk a víz visszahúzódásakor is életben marad. Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Tisza-vidéken, tavak sekély parti vizében, iszapos, tocsogós helyeken nő. ( MN )
  Maga
oly
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
ol
[törölt]
« l »
y
n
Jegyzet ceruzával jav.
*
Szövegforrás:
*K1
 
bús… mi nem éri?
  Furulyája mindég
sí-rí,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
sí-ri,
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
 
– Aha! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
– Aha! rókát hajt a Bodré! –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Csahol a Borz, valamit hajt –
Borz: kutya neve.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Ahá! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A Bodri kutyanév (így szerepel a Cz–F -ban is) nyelvjárási alakja; ebben az alakban fordul elő a Háziuraság című, 1850 tavaszán írt vers 34. és 44. sorában.
  Dalos
Esztert
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Esztit »
Esztert
*
Szövegforrás:
*K2
 
úgy kiséri.
 
 
  Dalos
Eszti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
Eszti
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
a mezőre
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« h »
a mezőre
*
Szövegforrás:
*K2
 
kiment ő,
  Aratókkal
puha fűvön
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
puha
[törölt]
« hant »
füvön
*
Szövegforrás:
*K1
 
pihent ő;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
pihent ő,
*
Szövegforrás:
M1
 
 
De ha álom
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Mikor álom
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
ért reájok,
 
Oda hagyta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
Odahagyta
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
kis tanyájok’
  – Töri a vadkan az
irtást –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
„irtást” –
n
Jegyzet Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be s a közel erdők miatt ki van téve vaddisznók pusztításának.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
„irtást” –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
írtást –
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet „Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be, s a közel erdők miatt ki van téve a vaddisznók pusztításának” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K1, *K2 jegyzetét).
 
Ne tegyétek ti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Ne tegyétek, ti
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
leányok!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
leányok.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
 
 
  Szeder-inda
gyolcs
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyólcs
*
Szövegforrás:
*K2
 
ruháját szakasztja,
n
Jegyzet Szeder-inda gyolcs ruháját szakasztja — A nagyszalontai népi hiedelem szerint a boszorkány „növény, tökinda, szederinda, kóró, korhadt fa alakját veheti fel” ( Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya, Bp., Magvető, 1986, 139.).
n
Jegyzet gyolcs — lásd Kies ősz, Magyarázatok, 12. sor
  Tövis, talló piros
vérit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
vérét
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
fakasztja;
  Hova jár, mint kósza lélek,
 
Ha alusznak más
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ha alusznak
[törölt]
« a »
más
*
Szövegforrás:
*K1
 
cselédek?…
 
– Soha, mennyi csillag húll ma! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
– Soha ennyi csillaghullást! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Soha, mennyi csillag hull ma! –
*
Szövegforrás:
*K1
K3
M4
 
n
Jegyzet A hullócsillag a magyar népi mitológia szerint valakinek a halálát jelenti (a motívum megjelenésének aktuális körülményeiről lásd Honnan és hová? Magyarázatok, 2. sor).
 
Ti leányok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ti, leányok,
*
Szövegforrás:
K3
 
ne
tegyétek.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
tegyétek
[törölt]
« »
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
 
 
 
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K1
 
Csaba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K2
 
a legelőt megúnta,
n
Jegyzet Esetleg a Csökmei sárkányhúzásban szereplő Csuba Ferkével rokonítható (lásd Vargha 1953, 366.).
  Tova hajtott, furulyáját se’ fútta;
  Dalos
Eszter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Eszti »
Eszter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
nem kiséri,
  Maga halvány, dala
sí-rí;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
sír-rí:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
sí-rí:
*
Szövegforrás:
K3
 
  – Nagy a harmat, esik egyre –
  Csak az isten
tudja,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
tudja
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
mér’ rí.
 
 
 
Szomorún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Szomor
[törölt]
« uan »
ún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
*K1
 
Szomoruan tébolyog
*
Szövegforrás:
*K2
 
a mezőben,
  Nem is áll jól semmi dolog kezében;
 
Éje hosszú, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
[törölt]
« Beteg éjjel, – nappal bágyadt, »
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K1
 
Beteg éjjel, – nappal bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K2
 
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
M4
 
  Szive sóhajt – csak egy vágyat:
 
– De suhogjon az a munka! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« De »
Hadd „suhogjon” az a munka! –
n
Jegyzet az aláhúzás lehúzva, az idézőjel utólag besz.
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Haj, az a haj hadd suhogjon! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Te, halál, vess puha ágyat.
 
 
  Ködös őszre vált az idő azonban,
 
Törik is már a tengerit
Adonyban
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
Adonyban
*
Szövegforrás:
M4
 
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Daru, fecske »
Törik is már a tengerit Adonyban
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet
Minden helyi vonatkozás nélkűl.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Egyik ily nevű helyre sincs különös czélzás.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A nevet
Arany
Arany János
, jegyzete tanúsága szerint, használhatta jellegzetes alföldi helységnévként. Valójában négy helység nevében fordul elő: Adony (Fejér vm., a Duna jobb partján, Dunaújvárostól északra 18 km-re), Éradony (Bihar vm., Nagyváradtól 50 km-re északkeletre), Nyíradony (Hajdú vm., Debrecentől 30 km-re északkeletre), Tiszaadony (a Tisza jobb partján, Mátészalkától 30 km-re északra).
  Dalos Eszter csak nem
jött ki,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
jött ki:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
  Temetőbe
költözött ki:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
költözött ki;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Az a Lombár nagy harangja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ez a Lombár nagy
[törölt]
« kolompja »
harangja –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet Lombár: „Ökör neve, melynek szarvai két felé kihajlanak” ( Cz–F ); a nagy harang az ökör nyakába akasztott kolomp (vö. *K2).
  Ne gyalázza érte senki.
 
 
  Tuba Ferkó
haza kerűlt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
visszakerűlt
*
Szövegforrás:
*K2
 
sokára,
  Dalos Esztit hallja
szegényt hogy’ jára;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
szegényt, hogy jára;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
  Ki-kimén a temetőbe
 
Rosz időbe’,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
Rosz időbe’
n
Jegyzet a K3 alapján emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
jó időbe’:
 
Kuvikol már, az ebanyja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Vigye ördög azt a baglyot! »
No, megint ott kuvikol már –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet A kuvik (Athene nocturna) a bagolyalakúak rendjébe tartozó faj; kis termetű (kb. 23 cm), jellemzőek nagy sárga szemei. Az emberi települések közelében él, faodvakban, régi épületek padlásterében költ, kisemlősökkel, madarakkal, rovarokkal táplálkozik. ( MN ) A Cz–F szerint „A babonás nép véleménye szerént, amely házon kiált, abban nem sokára meghal valaki, honnan halálmadár is a neve.”
  »
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
K3
 
fagyos
földbe«.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
földbe”.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M4
 
 
 
 
Maga Ferkó sem
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Tuba Ferkó nem
*
Szövegforrás:
*K2
 
Maga Ferkó nem
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
nyughatik az ágyon,
 
Behunyt szemmel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Aludva »
Álmában is
*
Szövegforrás:
*K2
 
jár-kel a holdvilágon;
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
Muzsikát hall nagy-fenn, messze,
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
Muzsikát
n
Jegyzet s utólag besz.
hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
K4
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze,
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet Mezőn háló emberek sokszor vélnek magasan a
légben felettök áthúzódó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
légben áthúzódó
*
Szövegforrás:
K3
 
kisértetes zenét hallani; a (daemoni) zenészek valami
nagy,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
nagy
*
Szövegforrás:
K3
 
kiterült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
kiterített
*
Szövegforrás:
M1
 
ponyván repűlnek tova.
  Dalos Eszti hangja közte,
 
– Ne aludj, hé!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ne aludj, te,
*
Szövegforrás:
*K2
 
veleálmodsz –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M2
M3
 
vele álmodsz –
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M1
M4
 
  Azt danolja:
»gyere! jöszte!«
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyere! jöszte!
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
 
 
  Nosza, Ferkó felszalad a boglyára,
  Azután a falu hegyes tornyára;
  Kapaszkodnék, de nem éri,
 
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Nagy szélütés utoléri »
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
*K2
 
 
– Tizenkettőt ver Adonyban:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Üti már otthon az éjfélt »
Tizenkettőt ver Adonyban: –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Elég is volt ma
regélni.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
regélni. –”
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
 
  Lohad a tűz; a legények
subába,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
subába –
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Összebúnak a leányok csuhába;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« A leányok elfeküsznek csuhában »
Összebúnak a leányok csuhába;
n
Jegyzet Csuha: a tengeri lehántott haja.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Lefeküsznek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet „Csuha: a tengeri lehántott haja” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K2 jegyzetét).
 
Magasan
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Odafent »
Magasan
*
Szövegforrás:
*K2
 
a levegőben
n
Jegyzet A kép a szalontai néphitből való: „a boszorkányok kedden és pénteken éjjel nagy lepedőn vagy hosszú deszkán úsznak a levegőben, muzsikálva-danolva; ha ilyenkor valaki megszólítja őket, úgy jár, mint nemrégiben bizonyos Jámbor Sándor nevű ember, akit felvettek maguk közé, aztán gyönyörű szallagot akasztottak nyakába, szájába pedig pompás furulyát tettek, melyen – bár sohasem próbálta – nagyszerűen tudott muzsikálni; egyszer aztán hajnalfelé az árpádi erdő kellős közepén találta magát s nyakában lófark, szájában pedig egy lószárcsont volt.” ( Szendrey Zsigmond, Adatok Arany életéhez és költészetéhez, It, 4(1915)/3–4, 146– 151.: 150.) A motívum szerepel Az elveszett alkotmány ötödik énekének elején (56–63. sor): Armída éjfélkor
 
  Indúlót fuvatott, riadalmas tábori marsot.
  Volt pedig a zenekar terepély szőnyegre helyezve,
  Melyet sírlepedők vásznából sanda boszorkák
  Férceltek, szagolat-tompító pápaszemekkel.
  E lepedőszigetet denevérek nagy sokasága
  Fogta körül, magasan szárnyalván azzal a légben.
  Rajta zenész csapat ült. Hegedűsök, szikralövellő
  Fekete macskákból s nyomorék váltott gyerekekből.
 
Feltűnik a Csaba-töredékben is: „mint ha pásztor éjjel az égen hall zenét, – / Hallják el-elcsapódni sípok, dobok neszét” (a Csaba királyfi második dolgozata, Első rész, Második ének, 55. sor), innen került át a Rege a csodaszarvasról szövegébe (Buda halála, Hatodik ének, 125–129. sor):
 
  Puszta földön, sík fenyéren
  Zene hallik sötét éjen,
  Zene, síp, dob, mély vadonban,
  Mintha égből, mint álomban.
 
(E párhuzamokra Riedl Frigyes hívta fel a figyelmet, lásd Riedl 1982 [1887], 238.) Horváth János Berzsenyi Dániel A remete című regéjét (1807 körül) említi a motívum előzményeként; ebben Sándor megszökteti szerelmét, Sárit, de amikor üldözői a nyomukba érnek, leszúrja a lányt („Dobozias vég!” – utal
Horváth
Horváth János
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
balladájára). A
Horváth
Horváth János
által megjelölt hely (a vers utolsó öt sora):
 
  Gyakran látni setét éjjeleken fejér
  Fátyolban lebegő lelköket e helyen:
[szerkesztői feloldás]
a szerelmesek temetőhelyén
  Gyakran hallani itt lassu melódiát
  Éjjel, mint valamely gyenge furuglyaszó
  Messzünnen kihalló gerlicehangjait.
 
( Berzsenyi és íróbarátai [1960] =
H. J
Horváth János
. irodalomtörténeti munkái, szerk. Korompay H. János és Korompay Klára, Bp., Osiris, 2007, III., 321–554.: 376.)
  Repül egy nagy lepedő fenn:
  Azon
űlve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
ülve
*
Szövegforrás:
M4
 
muzsikálnak,
 
Furulyáznak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Furulyálnak, átkelőben.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
*K1
K3
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
K3
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M1
 
(1877)
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
 
Tengeri-hántás
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
A tengeri-fosztók
*
Szövegforrás:
*K1
 
Tengeri-hántás
n
Jegyzet Kukoriczafosztás
*
Szövegforrás:
K3
 
 
Ballada
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
[törölt]
« .................... »
n
Jegyzet lehúzva, kivakarva
*
Szövegforrás:
K3
 
 
n
Jegyzet „Őszi társasmunka a kukoricafosztás. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Nevezték tengerihántónak, a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták”. ( MN8K, 207.) A kukoricafosztás jó időben az udvaron zajlott; „A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére.” ( MNL ) Mivel főleg fiatal lányok és legények vettek részt benne, az időtöltő mulatságoknak gyakran volt erotikus tartalmuk. A fiúk az üszkös kukoricával bemázolják a lányokat, a lányok a tengeri héjában meghengergették egymást, „a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani”. ( MN8K, VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság, 205–207.)
 
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
Irta Arany János
*
Szövegforrás:
M1
 
  Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
  Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
 
Körülállja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
körül állja
*
Szövegforrás:
K3
 
egynehány fa,
  Tova nyúlik rémes árnya;
 
S körülűli a tanyáknak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
S körül űli a szomszédság
*
Szövegforrás:
*K1
 
S körül űli a
[törölt]
« szomszédság »
tanyáknak
*
Szövegforrás:
*K2
 
S
körülűli
[bizonytalan olvasat]
n
Jegyzet körül űli/körülűli[?]
a tanyáknak
*
Szövegforrás:
K3
 
  Szép legénye, szép leánya.
 
 
  „Szaporán, hé! nagy a rakás: mozogni!
  Nem is
illik
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« illő »
illik
*
Szövegforrás:
*K1
 
összebúva susogni.
  Ki először
piros csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
pirosat
*
Szövegforrás:
*K1
 
lel,
n
Jegyzet A szüzesség elvesztésére utaló erotikus szimbólum. „Az a lány, aki három piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is.” ( MNL ) A szalontai néphagyományra nézve lásd Szendrey 1917, 139. (
Greguss
Greguss Ágost
, eufemizálva, úgy magyarázza, hogy „– mint a négylevelű lóher
[szerkesztői feloldás]
e
– szerencsét jelent”, Greguss 1900, 149.)
 
Lakodalma lesz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Lakodalma
[törölt]
« z »
lesz
*
Szövegforrás:
*K1
 
az őszszel.
  – Tegyetek rá! hadd
lobogjon:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
lobogjon,
*
Szövegforrás:
M1
 
  Te gyerek, gondolj a tűzzel.
 
 
 
– Dalos
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M2
M3
 
„– Dalos
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
M1
M4
 
Eszti szép
leány
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
leány’
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
volt, de
árva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
árva.
*
Szövegforrás:
M4
 
  Fiatal még a mezei munkára;
  Sanyarú volt
beleszokni,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
 
ahoz szokni:
*
Szövegforrás:
*K1
 
bele szokni:
*
Szövegforrás:
K3
 
beleszokni:
*
Szövegforrás:
M4
 
  Napon égni, pirosodni,
  – Hüvös éj lesz,
fogas a szél! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
hideg a szél –
*
Szövegforrás:
*K2
 
fogas a szél –
*
Szövegforrás:
K3
 
  Derekának hajladozni.
 
 
  Deli karcsú derekában a salló,
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. sarló; „Nyéllel ellátott félkörű vas szerszám, melylyel aratni szoktak”. ( Cz–F )
  Puha
lábán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
bőrén
*
Szövegforrás:
*K1
 
nem teve kárt a
talló:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
talló;
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. tarló; a „lekaszált, learatott, levágott fűnek, nádnak, gabonának stb. földben maradt csonka szára” – Cz–F ; a Cz–F is olyan népdalpéldát idéz, amelyben a sarló és a tarló egymásra rímel: „Ne menj rózsám a tarlóra, / Gyönge vagy még a sarlóra”.
Arany
Arany János
ismerhette, mert a 14. sor is kapcsolatban áll vele (Dalos Eszti „Fiatal még a mezei munkára”).
  Mint a búza, piros,
tellyes
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M1
M2
M3
M4
 
teljes
*
Szövegforrás:
K3
 
tellyes
[törölt]
« , ’ »
*
Szövegforrás:
K4
 
  Kerek
arcza;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
arcza,
*
Szövegforrás:
M4
 
maga
mellyes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« melljes »
mellyes
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
– Jön a hold is fel az égre –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Teli a hold,
[törölt]
« buvik is már »
most buvik fel –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
  Az egész lyány ugyan
hellyes.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
helyes.
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
 
 
 
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Tuba Ferkó juhot őrze
*
Szövegforrás:
*K1
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
*K2
 
a tájon;
  Juha mételyt legel a
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
rossz
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
lapályon,
n
Jegyzet Métely: tkp. mételyfű (Marsilia); több trópusi és mérsékelt égövi vízi/mocsári növény gyűjtőneve. Levelük lóherére emlékeztet. Szárazföldi alakjuk a víz visszahúzódásakor is életben marad. Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Tisza-vidéken, tavak sekély parti vizében, iszapos, tocsogós helyeken nő. ( MN )
  Maga
oly
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
ol
[törölt]
« l »
y
n
Jegyzet ceruzával jav.
*
Szövegforrás:
*K1
 
bús… mi nem éri?
  Furulyája mindég
sí-rí,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
sí-ri,
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
 
– Aha! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
– Aha! rókát hajt a Bodré! –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Csahol a Borz, valamit hajt –
Borz: kutya neve.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Ahá! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A Bodri kutyanév (így szerepel a Cz–F -ban is) nyelvjárási alakja; ebben az alakban fordul elő a Háziuraság című, 1850 tavaszán írt vers 34. és 44. sorában.
  Dalos
Esztert
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Esztit »
Esztert
*
Szövegforrás:
*K2
 
úgy kiséri.
 
 
  Dalos
Eszti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
Eszti
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
a mezőre
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« h »
a mezőre
*
Szövegforrás:
*K2
 
kiment ő,
  Aratókkal
puha fűvön
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
puha
[törölt]
« hant »
füvön
*
Szövegforrás:
*K1
 
pihent ő;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
pihent ő,
*
Szövegforrás:
M1
 
 
De ha álom
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Mikor álom
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
ért reájok,
 
Oda hagyta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
Odahagyta
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
kis tanyájok’
  – Töri a vadkan az
irtást –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
„irtást” –
n
Jegyzet Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be s a közel erdők miatt ki van téve vaddisznók pusztításának.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
„irtást” –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
írtást –
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet „Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be, s a közel erdők miatt ki van téve a vaddisznók pusztításának” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K1, *K2 jegyzetét).
 
Ne tegyétek ti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Ne tegyétek, ti
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
leányok!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
leányok.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
 
 
  Szeder-inda
gyolcs
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyólcs
*
Szövegforrás:
*K2
 
ruháját szakasztja,
n
Jegyzet Szeder-inda gyolcs ruháját szakasztja — A nagyszalontai népi hiedelem szerint a boszorkány „növény, tökinda, szederinda, kóró, korhadt fa alakját veheti fel” ( Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya, Bp., Magvető, 1986, 139.).
n
Jegyzet gyolcs — lásd Kies ősz, Magyarázatok, 12. sor
  Tövis, talló piros
vérit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
vérét
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
fakasztja;
  Hova jár, mint kósza lélek,
 
Ha alusznak más
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ha alusznak
[törölt]
« a »
más
*
Szövegforrás:
*K1
 
cselédek?…
 
– Soha, mennyi csillag húll ma! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
– Soha ennyi csillaghullást! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Soha, mennyi csillag hull ma! –
*
Szövegforrás:
*K1
K3
M4
 
n
Jegyzet A hullócsillag a magyar népi mitológia szerint valakinek a halálát jelenti (a motívum megjelenésének aktuális körülményeiről lásd Honnan és hová? Magyarázatok, 2. sor).
 
Ti leányok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ti, leányok,
*
Szövegforrás:
K3
 
ne
tegyétek.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
tegyétek
[törölt]
« »
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
 
 
 
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K1
 
Csaba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K2
 
a legelőt megúnta,
n
Jegyzet Esetleg a Csökmei sárkányhúzásban szereplő Csuba Ferkével rokonítható (lásd Vargha 1953, 366.).
  Tova hajtott, furulyáját se’ fútta;
  Dalos
Eszter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Eszti »
Eszter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
nem kiséri,
  Maga halvány, dala
sí-rí;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
sír-rí:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
sí-rí:
*
Szövegforrás:
K3
 
  – Nagy a harmat, esik egyre –
  Csak az isten
tudja,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
tudja
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
mér’ rí.
 
 
 
Szomorún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Szomor
[törölt]
« uan »
ún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
*K1
 
Szomoruan tébolyog
*
Szövegforrás:
*K2
 
a mezőben,
  Nem is áll jól semmi dolog kezében;
 
Éje hosszú, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
[törölt]
« Beteg éjjel, – nappal bágyadt, »
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K1
 
Beteg éjjel, – nappal bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K2
 
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
M4
 
  Szive sóhajt – csak egy vágyat:
 
– De suhogjon az a munka! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« De »
Hadd „suhogjon” az a munka! –
n
Jegyzet az aláhúzás lehúzva, az idézőjel utólag besz.
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Haj, az a haj hadd suhogjon! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Te, halál, vess puha ágyat.
 
 
  Ködös őszre vált az idő azonban,
 
Törik is már a tengerit
Adonyban
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
Adonyban
*
Szövegforrás:
M4
 
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Daru, fecske »
Törik is már a tengerit Adonyban
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet
Minden helyi vonatkozás nélkűl.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Egyik ily nevű helyre sincs különös czélzás.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A nevet
Arany
Arany János
, jegyzete tanúsága szerint, használhatta jellegzetes alföldi helységnévként. Valójában négy helység nevében fordul elő: Adony (Fejér vm., a Duna jobb partján, Dunaújvárostól északra 18 km-re), Éradony (Bihar vm., Nagyváradtól 50 km-re északkeletre), Nyíradony (Hajdú vm., Debrecentől 30 km-re északkeletre), Tiszaadony (a Tisza jobb partján, Mátészalkától 30 km-re északra).
  Dalos Eszter csak nem
jött ki,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
jött ki:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
  Temetőbe
költözött ki:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
költözött ki;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Az a Lombár nagy harangja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ez a Lombár nagy
[törölt]
« kolompja »
harangja –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet Lombár: „Ökör neve, melynek szarvai két felé kihajlanak” ( Cz–F ); a nagy harang az ökör nyakába akasztott kolomp (vö. *K2).
  Ne gyalázza érte senki.
 
 
  Tuba Ferkó
haza kerűlt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
visszakerűlt
*
Szövegforrás:
*K2
 
sokára,
  Dalos Esztit hallja
szegényt hogy’ jára;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
szegényt, hogy jára;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
  Ki-kimén a temetőbe
 
Rosz időbe’,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
Rosz időbe’
n
Jegyzet a K3 alapján emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
jó időbe’:
 
Kuvikol már, az ebanyja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Vigye ördög azt a baglyot! »
No, megint ott kuvikol már –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet A kuvik (Athene nocturna) a bagolyalakúak rendjébe tartozó faj; kis termetű (kb. 23 cm), jellemzőek nagy sárga szemei. Az emberi települések közelében él, faodvakban, régi épületek padlásterében költ, kisemlősökkel, madarakkal, rovarokkal táplálkozik. ( MN ) A Cz–F szerint „A babonás nép véleménye szerént, amely házon kiált, abban nem sokára meghal valaki, honnan halálmadár is a neve.”
  »
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
K3
 
fagyos
földbe«.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
földbe”.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M4
 
 
 
 
Maga Ferkó sem
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Tuba Ferkó nem
*
Szövegforrás:
*K2
 
Maga Ferkó nem
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
nyughatik az ágyon,
 
Behunyt szemmel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Aludva »
Álmában is
*
Szövegforrás:
*K2
 
jár-kel a holdvilágon;
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
Muzsikát hall nagy-fenn, messze,
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
Muzsikát
n
Jegyzet s utólag besz.
hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
K4
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze,
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet Mezőn háló emberek sokszor vélnek magasan a
légben felettök áthúzódó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
légben áthúzódó
*
Szövegforrás:
K3
 
kisértetes zenét hallani; a (daemoni) zenészek valami
nagy,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
nagy
*
Szövegforrás:
K3
 
kiterült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
kiterített
*
Szövegforrás:
M1
 
ponyván repűlnek tova.
  Dalos Eszti hangja közte,
 
– Ne aludj, hé!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ne aludj, te,
*
Szövegforrás:
*K2
 
veleálmodsz –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M2
M3
 
vele álmodsz –
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M1
M4
 
  Azt danolja:
»gyere! jöszte!«
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyere! jöszte!
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
 
 
  Nosza, Ferkó felszalad a boglyára,
  Azután a falu hegyes tornyára;
  Kapaszkodnék, de nem éri,
 
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Nagy szélütés utoléri »
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
*K2
 
 
– Tizenkettőt ver Adonyban:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Üti már otthon az éjfélt »
Tizenkettőt ver Adonyban: –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Elég is volt ma
regélni.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
regélni. –”
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
 
  Lohad a tűz; a legények
subába,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
subába –
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Összebúnak a leányok csuhába;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« A leányok elfeküsznek csuhában »
Összebúnak a leányok csuhába;
n
Jegyzet Csuha: a tengeri lehántott haja.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Lefeküsznek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet „Csuha: a tengeri lehántott haja” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K2 jegyzetét).
 
Magasan
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Odafent »
Magasan
*
Szövegforrás:
*K2
 
a levegőben
n
Jegyzet A kép a szalontai néphitből való: „a boszorkányok kedden és pénteken éjjel nagy lepedőn vagy hosszú deszkán úsznak a levegőben, muzsikálva-danolva; ha ilyenkor valaki megszólítja őket, úgy jár, mint nemrégiben bizonyos Jámbor Sándor nevű ember, akit felvettek maguk közé, aztán gyönyörű szallagot akasztottak nyakába, szájába pedig pompás furulyát tettek, melyen – bár sohasem próbálta – nagyszerűen tudott muzsikálni; egyszer aztán hajnalfelé az árpádi erdő kellős közepén találta magát s nyakában lófark, szájában pedig egy lószárcsont volt.” ( Szendrey Zsigmond, Adatok Arany életéhez és költészetéhez, It, 4(1915)/3–4, 146– 151.: 150.) A motívum szerepel Az elveszett alkotmány ötödik énekének elején (56–63. sor): Armída éjfélkor
 
  Indúlót fuvatott, riadalmas tábori marsot.
  Volt pedig a zenekar terepély szőnyegre helyezve,
  Melyet sírlepedők vásznából sanda boszorkák
  Férceltek, szagolat-tompító pápaszemekkel.
  E lepedőszigetet denevérek nagy sokasága
  Fogta körül, magasan szárnyalván azzal a légben.
  Rajta zenész csapat ült. Hegedűsök, szikralövellő
  Fekete macskákból s nyomorék váltott gyerekekből.
 
Feltűnik a Csaba-töredékben is: „mint ha pásztor éjjel az égen hall zenét, – / Hallják el-elcsapódni sípok, dobok neszét” (a Csaba királyfi második dolgozata, Első rész, Második ének, 55. sor), innen került át a Rege a csodaszarvasról szövegébe (Buda halála, Hatodik ének, 125–129. sor):
 
  Puszta földön, sík fenyéren
  Zene hallik sötét éjen,
  Zene, síp, dob, mély vadonban,
  Mintha égből, mint álomban.
 
(E párhuzamokra Riedl Frigyes hívta fel a figyelmet, lásd Riedl 1982 [1887], 238.) Horváth János Berzsenyi Dániel A remete című regéjét (1807 körül) említi a motívum előzményeként; ebben Sándor megszökteti szerelmét, Sárit, de amikor üldözői a nyomukba érnek, leszúrja a lányt („Dobozias vég!” – utal
Horváth
Horváth János
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
balladájára). A
Horváth
Horváth János
által megjelölt hely (a vers utolsó öt sora):
 
  Gyakran látni setét éjjeleken fejér
  Fátyolban lebegő lelköket e helyen:
[szerkesztői feloldás]
a szerelmesek temetőhelyén
  Gyakran hallani itt lassu melódiát
  Éjjel, mint valamely gyenge furuglyaszó
  Messzünnen kihalló gerlicehangjait.
 
( Berzsenyi és íróbarátai [1960] =
H. J
Horváth János
. irodalomtörténeti munkái, szerk. Korompay H. János és Korompay Klára, Bp., Osiris, 2007, III., 321–554.: 376.)
  Repül egy nagy lepedő fenn:
  Azon
űlve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
ülve
*
Szövegforrás:
M4
 
muzsikálnak,
 
Furulyáznak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Furulyálnak, átkelőben.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
*K1
K3
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
K3
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M1
 
(1877)
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
 
Tengeri-hántás
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
A tengeri-fosztók
*
Szövegforrás:
*K1
 
Tengeri-hántás
n
Jegyzet Kukoriczafosztás
*
Szövegforrás:
K3
 
 
Ballada
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
[törölt]
« .................... »
n
Jegyzet lehúzva, kivakarva
*
Szövegforrás:
K3
 
 
n
Jegyzet „Őszi társasmunka a kukoricafosztás. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Nevezték tengerihántónak, a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták”. ( MN8K, 207.) A kukoricafosztás jó időben az udvaron zajlott; „A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére.” ( MNL ) Mivel főleg fiatal lányok és legények vettek részt benne, az időtöltő mulatságoknak gyakran volt erotikus tartalmuk. A fiúk az üszkös kukoricával bemázolják a lányokat, a lányok a tengeri héjában meghengergették egymást, „a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani”. ( MN8K, VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság, 205–207.)
 
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
Irta Arany János
*
Szövegforrás:
M1
 
  Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
  Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
 
Körülállja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
körül állja
*
Szövegforrás:
K3
 
egynehány fa,
  Tova nyúlik rémes árnya;
 
S körülűli a tanyáknak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
S körül űli a szomszédság
*
Szövegforrás:
*K1
 
S körül űli a
[törölt]
« szomszédság »
tanyáknak
*
Szövegforrás:
*K2
 
S
körülűli
[bizonytalan olvasat]
n
Jegyzet körül űli/körülűli[?]
a tanyáknak
*
Szövegforrás:
K3
 
  Szép legénye, szép leánya.
 
 
  „Szaporán, hé! nagy a rakás: mozogni!
  Nem is
illik
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« illő »
illik
*
Szövegforrás:
*K1
 
összebúva susogni.
  Ki először
piros csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
pirosat
*
Szövegforrás:
*K1
 
lel,
n
Jegyzet A szüzesség elvesztésére utaló erotikus szimbólum. „Az a lány, aki három piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is.” ( MNL ) A szalontai néphagyományra nézve lásd Szendrey 1917, 139. (
Greguss
Greguss Ágost
, eufemizálva, úgy magyarázza, hogy „– mint a négylevelű lóher
[szerkesztői feloldás]
e
– szerencsét jelent”, Greguss 1900, 149.)
 
Lakodalma lesz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Lakodalma
[törölt]
« z »
lesz
*
Szövegforrás:
*K1
 
az őszszel.
  – Tegyetek rá! hadd
lobogjon:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
lobogjon,
*
Szövegforrás:
M1
 
  Te gyerek, gondolj a tűzzel.
 
 
 
– Dalos
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M2
M3
 
„– Dalos
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
M1
M4
 
Eszti szép
leány
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
leány’
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
volt, de
árva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
árva.
*
Szövegforrás:
M4
 
  Fiatal még a mezei munkára;
  Sanyarú volt
beleszokni,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
 
ahoz szokni:
*
Szövegforrás:
*K1
 
bele szokni:
*
Szövegforrás:
K3
 
beleszokni:
*
Szövegforrás:
M4
 
  Napon égni, pirosodni,
  – Hüvös éj lesz,
fogas a szél! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
hideg a szél –
*
Szövegforrás:
*K2
 
fogas a szél –
*
Szövegforrás:
K3
 
  Derekának hajladozni.
 
 
  Deli karcsú derekában a salló,
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. sarló; „Nyéllel ellátott félkörű vas szerszám, melylyel aratni szoktak”. ( Cz–F )
  Puha
lábán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
bőrén
*
Szövegforrás:
*K1
 
nem teve kárt a
talló:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
talló;
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. tarló; a „lekaszált, learatott, levágott fűnek, nádnak, gabonának stb. földben maradt csonka szára” – Cz–F ; a Cz–F is olyan népdalpéldát idéz, amelyben a sarló és a tarló egymásra rímel: „Ne menj rózsám a tarlóra, / Gyönge vagy még a sarlóra”.
Arany
Arany János
ismerhette, mert a 14. sor is kapcsolatban áll vele (Dalos Eszti „Fiatal még a mezei munkára”).
  Mint a búza, piros,
tellyes
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M1
M2
M3
M4
 
teljes
*
Szövegforrás:
K3
 
tellyes
[törölt]
« , ’ »
*
Szövegforrás:
K4
 
  Kerek
arcza;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
arcza,
*
Szövegforrás:
M4
 
maga
mellyes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« melljes »
mellyes
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
– Jön a hold is fel az égre –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Teli a hold,
[törölt]
« buvik is már »
most buvik fel –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
  Az egész lyány ugyan
hellyes.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
helyes.
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
 
 
 
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Tuba Ferkó juhot őrze
*
Szövegforrás:
*K1
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
*K2
 
a tájon;
  Juha mételyt legel a
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
rossz
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
lapályon,
n
Jegyzet Métely: tkp. mételyfű (Marsilia); több trópusi és mérsékelt égövi vízi/mocsári növény gyűjtőneve. Levelük lóherére emlékeztet. Szárazföldi alakjuk a víz visszahúzódásakor is életben marad. Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Tisza-vidéken, tavak sekély parti vizében, iszapos, tocsogós helyeken nő. ( MN )
  Maga
oly
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
ol
[törölt]
« l »
y
n
Jegyzet ceruzával jav.
*
Szövegforrás:
*K1
 
bús… mi nem éri?
  Furulyája mindég
sí-rí,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
sí-ri,
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
 
– Aha! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
– Aha! rókát hajt a Bodré! –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Csahol a Borz, valamit hajt –
Borz: kutya neve.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Ahá! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A Bodri kutyanév (így szerepel a Cz–F -ban is) nyelvjárási alakja; ebben az alakban fordul elő a Háziuraság című, 1850 tavaszán írt vers 34. és 44. sorában.
  Dalos
Esztert
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Esztit »
Esztert
*
Szövegforrás:
*K2
 
úgy kiséri.
 
 
  Dalos
Eszti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
Eszti
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
a mezőre
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« h »
a mezőre
*
Szövegforrás:
*K2
 
kiment ő,
  Aratókkal
puha fűvön
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
puha
[törölt]
« hant »
füvön
*
Szövegforrás:
*K1
 
pihent ő;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
pihent ő,
*
Szövegforrás:
M1
 
 
De ha álom
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Mikor álom
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
ért reájok,
 
Oda hagyta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
Odahagyta
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
kis tanyájok’
  – Töri a vadkan az
irtást –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
„irtást” –
n
Jegyzet Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be s a közel erdők miatt ki van téve vaddisznók pusztításának.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
„irtást” –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
írtást –
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet „Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be, s a közel erdők miatt ki van téve a vaddisznók pusztításának” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K1, *K2 jegyzetét).
 
Ne tegyétek ti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Ne tegyétek, ti
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
leányok!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
leányok.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
 
 
  Szeder-inda
gyolcs
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyólcs
*
Szövegforrás:
*K2
 
ruháját szakasztja,
n
Jegyzet Szeder-inda gyolcs ruháját szakasztja — A nagyszalontai népi hiedelem szerint a boszorkány „növény, tökinda, szederinda, kóró, korhadt fa alakját veheti fel” ( Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya, Bp., Magvető, 1986, 139.).
n
Jegyzet gyolcs — lásd Kies ősz, Magyarázatok, 12. sor
  Tövis, talló piros
vérit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
vérét
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
fakasztja;
  Hova jár, mint kósza lélek,
 
Ha alusznak más
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ha alusznak
[törölt]
« a »
más
*
Szövegforrás:
*K1
 
cselédek?…
 
– Soha, mennyi csillag húll ma! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
– Soha ennyi csillaghullást! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Soha, mennyi csillag hull ma! –
*
Szövegforrás:
*K1
K3
M4
 
n
Jegyzet A hullócsillag a magyar népi mitológia szerint valakinek a halálát jelenti (a motívum megjelenésének aktuális körülményeiről lásd Honnan és hová? Magyarázatok, 2. sor).
 
Ti leányok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ti, leányok,
*
Szövegforrás:
K3
 
ne
tegyétek.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
tegyétek
[törölt]
« »
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
 
 
 
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K1
 
Csaba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K2
 
a legelőt megúnta,
n
Jegyzet Esetleg a Csökmei sárkányhúzásban szereplő Csuba Ferkével rokonítható (lásd Vargha 1953, 366.).
  Tova hajtott, furulyáját se’ fútta;
  Dalos
Eszter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Eszti »
Eszter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
nem kiséri,
  Maga halvány, dala
sí-rí;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
sír-rí:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
sí-rí:
*
Szövegforrás:
K3
 
  – Nagy a harmat, esik egyre –
  Csak az isten
tudja,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
tudja
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
mér’ rí.
 
 
 
Szomorún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Szomor
[törölt]
« uan »
ún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
*K1
 
Szomoruan tébolyog
*
Szövegforrás:
*K2
 
a mezőben,
  Nem is áll jól semmi dolog kezében;
 
Éje hosszú, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
[törölt]
« Beteg éjjel, – nappal bágyadt, »
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K1
 
Beteg éjjel, – nappal bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K2
 
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
M4
 
  Szive sóhajt – csak egy vágyat:
 
– De suhogjon az a munka! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« De »
Hadd „suhogjon” az a munka! –
n
Jegyzet az aláhúzás lehúzva, az idézőjel utólag besz.
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Haj, az a haj hadd suhogjon! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Te, halál, vess puha ágyat.
 
 
  Ködös őszre vált az idő azonban,
 
Törik is már a tengerit
Adonyban
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
Adonyban
*
Szövegforrás:
M4
 
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Daru, fecske »
Törik is már a tengerit Adonyban
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet
Minden helyi vonatkozás nélkűl.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Egyik ily nevű helyre sincs különös czélzás.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A nevet
Arany
Arany János
, jegyzete tanúsága szerint, használhatta jellegzetes alföldi helységnévként. Valójában négy helység nevében fordul elő: Adony (Fejér vm., a Duna jobb partján, Dunaújvárostól északra 18 km-re), Éradony (Bihar vm., Nagyváradtól 50 km-re északkeletre), Nyíradony (Hajdú vm., Debrecentől 30 km-re északkeletre), Tiszaadony (a Tisza jobb partján, Mátészalkától 30 km-re északra).
  Dalos Eszter csak nem
jött ki,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
jött ki:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
  Temetőbe
költözött ki:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
költözött ki;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Az a Lombár nagy harangja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ez a Lombár nagy
[törölt]
« kolompja »
harangja –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet Lombár: „Ökör neve, melynek szarvai két felé kihajlanak” ( Cz–F ); a nagy harang az ökör nyakába akasztott kolomp (vö. *K2).
  Ne gyalázza érte senki.
 
 
  Tuba Ferkó
haza kerűlt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
visszakerűlt
*
Szövegforrás:
*K2
 
sokára,
  Dalos Esztit hallja
szegényt hogy’ jára;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
szegényt, hogy jára;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
  Ki-kimén a temetőbe
 
Rosz időbe’,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
Rosz időbe’
n
Jegyzet a K3 alapján emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
jó időbe’:
 
Kuvikol már, az ebanyja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Vigye ördög azt a baglyot! »
No, megint ott kuvikol már –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet A kuvik (Athene nocturna) a bagolyalakúak rendjébe tartozó faj; kis termetű (kb. 23 cm), jellemzőek nagy sárga szemei. Az emberi települések közelében él, faodvakban, régi épületek padlásterében költ, kisemlősökkel, madarakkal, rovarokkal táplálkozik. ( MN ) A Cz–F szerint „A babonás nép véleménye szerént, amely házon kiált, abban nem sokára meghal valaki, honnan halálmadár is a neve.”
  »
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
K3
 
fagyos
földbe«.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
földbe”.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M4
 
 
 
 
Maga Ferkó sem
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Tuba Ferkó nem
*
Szövegforrás:
*K2
 
Maga Ferkó nem
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
nyughatik az ágyon,
 
Behunyt szemmel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Aludva »
Álmában is
*
Szövegforrás:
*K2
 
jár-kel a holdvilágon;
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
Muzsikát hall nagy-fenn, messze,
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
Muzsikát
n
Jegyzet s utólag besz.
hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
K4
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze,
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet Mezőn háló emberek sokszor vélnek magasan a
légben felettök áthúzódó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
légben áthúzódó
*
Szövegforrás:
K3
 
kisértetes zenét hallani; a (daemoni) zenészek valami
nagy,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
nagy
*
Szövegforrás:
K3
 
kiterült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
kiterített
*
Szövegforrás:
M1
 
ponyván repűlnek tova.
  Dalos Eszti hangja közte,
 
– Ne aludj, hé!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ne aludj, te,
*
Szövegforrás:
*K2
 
veleálmodsz –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M2
M3
 
vele álmodsz –
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M1
M4
 
  Azt danolja:
»gyere! jöszte!«
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyere! jöszte!
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
 
 
  Nosza, Ferkó felszalad a boglyára,
  Azután a falu hegyes tornyára;
  Kapaszkodnék, de nem éri,
 
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Nagy szélütés utoléri »
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
*K2
 
 
– Tizenkettőt ver Adonyban:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Üti már otthon az éjfélt »
Tizenkettőt ver Adonyban: –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Elég is volt ma
regélni.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
regélni. –”
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
 
  Lohad a tűz; a legények
subába,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
subába –
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Összebúnak a leányok csuhába;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« A leányok elfeküsznek csuhában »
Összebúnak a leányok csuhába;
n
Jegyzet Csuha: a tengeri lehántott haja.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Lefeküsznek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet „Csuha: a tengeri lehántott haja” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K2 jegyzetét).
 
Magasan
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Odafent »
Magasan
*
Szövegforrás:
*K2
 
a levegőben
n
Jegyzet A kép a szalontai néphitből való: „a boszorkányok kedden és pénteken éjjel nagy lepedőn vagy hosszú deszkán úsznak a levegőben, muzsikálva-danolva; ha ilyenkor valaki megszólítja őket, úgy jár, mint nemrégiben bizonyos Jámbor Sándor nevű ember, akit felvettek maguk közé, aztán gyönyörű szallagot akasztottak nyakába, szájába pedig pompás furulyát tettek, melyen – bár sohasem próbálta – nagyszerűen tudott muzsikálni; egyszer aztán hajnalfelé az árpádi erdő kellős közepén találta magát s nyakában lófark, szájában pedig egy lószárcsont volt.” ( Szendrey Zsigmond, Adatok Arany életéhez és költészetéhez, It, 4(1915)/3–4, 146– 151.: 150.) A motívum szerepel Az elveszett alkotmány ötödik énekének elején (56–63. sor): Armída éjfélkor
 
  Indúlót fuvatott, riadalmas tábori marsot.
  Volt pedig a zenekar terepély szőnyegre helyezve,
  Melyet sírlepedők vásznából sanda boszorkák
  Férceltek, szagolat-tompító pápaszemekkel.
  E lepedőszigetet denevérek nagy sokasága
  Fogta körül, magasan szárnyalván azzal a légben.
  Rajta zenész csapat ült. Hegedűsök, szikralövellő
  Fekete macskákból s nyomorék váltott gyerekekből.
 
Feltűnik a Csaba-töredékben is: „mint ha pásztor éjjel az égen hall zenét, – / Hallják el-elcsapódni sípok, dobok neszét” (a Csaba királyfi második dolgozata, Első rész, Második ének, 55. sor), innen került át a Rege a csodaszarvasról szövegébe (Buda halála, Hatodik ének, 125–129. sor):
 
  Puszta földön, sík fenyéren
  Zene hallik sötét éjen,
  Zene, síp, dob, mély vadonban,
  Mintha égből, mint álomban.
 
(E párhuzamokra Riedl Frigyes hívta fel a figyelmet, lásd Riedl 1982 [1887], 238.) Horváth János Berzsenyi Dániel A remete című regéjét (1807 körül) említi a motívum előzményeként; ebben Sándor megszökteti szerelmét, Sárit, de amikor üldözői a nyomukba érnek, leszúrja a lányt („Dobozias vég!” – utal
Horváth
Horváth János
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
balladájára). A
Horváth
Horváth János
által megjelölt hely (a vers utolsó öt sora):
 
  Gyakran látni setét éjjeleken fejér
  Fátyolban lebegő lelköket e helyen:
[szerkesztői feloldás]
a szerelmesek temetőhelyén
  Gyakran hallani itt lassu melódiát
  Éjjel, mint valamely gyenge furuglyaszó
  Messzünnen kihalló gerlicehangjait.
 
( Berzsenyi és íróbarátai [1960] =
H. J
Horváth János
. irodalomtörténeti munkái, szerk. Korompay H. János és Korompay Klára, Bp., Osiris, 2007, III., 321–554.: 376.)
  Repül egy nagy lepedő fenn:
  Azon
űlve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
ülve
*
Szövegforrás:
M4
 
muzsikálnak,
 
Furulyáznak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Furulyálnak, átkelőben.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
*K1
K3
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
K3
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M1
 
(1877)
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
 
Tengeri-hántás
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
A tengeri-fosztók
*
Szövegforrás:
*K1
 
Tengeri-hántás
n
Jegyzet Kukoriczafosztás
*
Szövegforrás:
K3
 
 
Ballada
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
[törölt]
« .................... »
n
Jegyzet lehúzva, kivakarva
*
Szövegforrás:
K3
 
 
n
Jegyzet „Őszi társasmunka a kukoricafosztás. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Nevezték tengerihántónak, a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták”. ( MN8K, 207.) A kukoricafosztás jó időben az udvaron zajlott; „A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére.” ( MNL ) Mivel főleg fiatal lányok és legények vettek részt benne, az időtöltő mulatságoknak gyakran volt erotikus tartalmuk. A fiúk az üszkös kukoricával bemázolják a lányokat, a lányok a tengeri héjában meghengergették egymást, „a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani”. ( MN8K, VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság, 205–207.)
 
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
Irta Arany János
*
Szövegforrás:
M1
 
  Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
  Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
 
Körülállja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
körül állja
*
Szövegforrás:
K3
 
egynehány fa,
  Tova nyúlik rémes árnya;
 
S körülűli a tanyáknak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
S körül űli a szomszédság
*
Szövegforrás:
*K1
 
S körül űli a
[törölt]
« szomszédság »
tanyáknak
*
Szövegforrás:
*K2
 
S
körülűli
[bizonytalan olvasat]
n
Jegyzet körül űli/körülűli[?]
a tanyáknak
*
Szövegforrás:
K3
 
  Szép legénye, szép leánya.
 
 
  „Szaporán, hé! nagy a rakás: mozogni!
  Nem is
illik
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« illő »
illik
*
Szövegforrás:
*K1
 
összebúva susogni.
  Ki először
piros csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
pirosat
*
Szövegforrás:
*K1
 
lel,
n
Jegyzet A szüzesség elvesztésére utaló erotikus szimbólum. „Az a lány, aki három piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is.” ( MNL ) A szalontai néphagyományra nézve lásd Szendrey 1917, 139. (
Greguss
Greguss Ágost
, eufemizálva, úgy magyarázza, hogy „– mint a négylevelű lóher
[szerkesztői feloldás]
e
– szerencsét jelent”, Greguss 1900, 149.)
 
Lakodalma lesz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Lakodalma
[törölt]
« z »
lesz
*
Szövegforrás:
*K1
 
az őszszel.
  – Tegyetek rá! hadd
lobogjon:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
lobogjon,
*
Szövegforrás:
M1
 
  Te gyerek, gondolj a tűzzel.
 
 
 
– Dalos
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M2
M3
 
„– Dalos
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
M1
M4
 
Eszti szép
leány
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
leány’
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
volt, de
árva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
árva.
*
Szövegforrás:
M4
 
  Fiatal még a mezei munkára;
  Sanyarú volt
beleszokni,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
 
ahoz szokni:
*
Szövegforrás:
*K1
 
bele szokni:
*
Szövegforrás:
K3
 
beleszokni:
*
Szövegforrás:
M4
 
  Napon égni, pirosodni,
  – Hüvös éj lesz,
fogas a szél! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
hideg a szél –
*
Szövegforrás:
*K2
 
fogas a szél –
*
Szövegforrás:
K3
 
  Derekának hajladozni.
 
 
  Deli karcsú derekában a salló,
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. sarló; „Nyéllel ellátott félkörű vas szerszám, melylyel aratni szoktak”. ( Cz–F )
  Puha
lábán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
bőrén
*
Szövegforrás:
*K1
 
nem teve kárt a
talló:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
talló;
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. tarló; a „lekaszált, learatott, levágott fűnek, nádnak, gabonának stb. földben maradt csonka szára” – Cz–F ; a Cz–F is olyan népdalpéldát idéz, amelyben a sarló és a tarló egymásra rímel: „Ne menj rózsám a tarlóra, / Gyönge vagy még a sarlóra”.
Arany
Arany János
ismerhette, mert a 14. sor is kapcsolatban áll vele (Dalos Eszti „Fiatal még a mezei munkára”).
  Mint a búza, piros,
tellyes
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M1
M2
M3
M4
 
teljes
*
Szövegforrás:
K3
 
tellyes
[törölt]
« , ’ »
*
Szövegforrás:
K4
 
  Kerek
arcza;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
arcza,
*
Szövegforrás:
M4
 
maga
mellyes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« melljes »
mellyes
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
– Jön a hold is fel az égre –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Teli a hold,
[törölt]
« buvik is már »
most buvik fel –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
  Az egész lyány ugyan
hellyes.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
helyes.
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
 
 
 
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Tuba Ferkó juhot őrze
*
Szövegforrás:
*K1
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
*K2
 
a tájon;
  Juha mételyt legel a
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
rossz
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
lapályon,
n
Jegyzet Métely: tkp. mételyfű (Marsilia); több trópusi és mérsékelt égövi vízi/mocsári növény gyűjtőneve. Levelük lóherére emlékeztet. Szárazföldi alakjuk a víz visszahúzódásakor is életben marad. Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Tisza-vidéken, tavak sekély parti vizében, iszapos, tocsogós helyeken nő. ( MN )
  Maga
oly
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
ol
[törölt]
« l »
y
n
Jegyzet ceruzával jav.
*
Szövegforrás:
*K1
 
bús… mi nem éri?
  Furulyája mindég
sí-rí,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
sí-ri,
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
 
– Aha! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
– Aha! rókát hajt a Bodré! –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Csahol a Borz, valamit hajt –
Borz: kutya neve.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Ahá! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A Bodri kutyanév (így szerepel a Cz–F -ban is) nyelvjárási alakja; ebben az alakban fordul elő a Háziuraság című, 1850 tavaszán írt vers 34. és 44. sorában.
  Dalos
Esztert
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Esztit »
Esztert
*
Szövegforrás:
*K2
 
úgy kiséri.
 
 
  Dalos
Eszti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
Eszti
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
a mezőre
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« h »
a mezőre
*
Szövegforrás:
*K2
 
kiment ő,
  Aratókkal
puha fűvön
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
puha
[törölt]
« hant »
füvön
*
Szövegforrás:
*K1
 
pihent ő;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
pihent ő,
*
Szövegforrás:
M1
 
 
De ha álom
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Mikor álom
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
ért reájok,
 
Oda hagyta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
Odahagyta
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
kis tanyájok’
  – Töri a vadkan az
irtást –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
„irtást” –
n
Jegyzet Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be s a közel erdők miatt ki van téve vaddisznók pusztításának.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
„irtást” –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
írtást –
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet „Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be, s a közel erdők miatt ki van téve a vaddisznók pusztításának” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K1, *K2 jegyzetét).
 
Ne tegyétek ti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Ne tegyétek, ti
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
leányok!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
leányok.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
 
 
  Szeder-inda
gyolcs
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyólcs
*
Szövegforrás:
*K2
 
ruháját szakasztja,
n
Jegyzet Szeder-inda gyolcs ruháját szakasztja — A nagyszalontai népi hiedelem szerint a boszorkány „növény, tökinda, szederinda, kóró, korhadt fa alakját veheti fel” ( Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya, Bp., Magvető, 1986, 139.).
n
Jegyzet gyolcs — lásd Kies ősz, Magyarázatok, 12. sor
  Tövis, talló piros
vérit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
vérét
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
fakasztja;
  Hova jár, mint kósza lélek,
 
Ha alusznak más
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ha alusznak
[törölt]
« a »
más
*
Szövegforrás:
*K1
 
cselédek?…
 
– Soha, mennyi csillag húll ma! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
– Soha ennyi csillaghullást! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Soha, mennyi csillag hull ma! –
*
Szövegforrás:
*K1
K3
M4
 
n
Jegyzet A hullócsillag a magyar népi mitológia szerint valakinek a halálát jelenti (a motívum megjelenésének aktuális körülményeiről lásd Honnan és hová? Magyarázatok, 2. sor).
 
Ti leányok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ti, leányok,
*
Szövegforrás:
K3
 
ne
tegyétek.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
tegyétek
[törölt]
« »
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
 
 
 
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K1
 
Csaba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K2
 
a legelőt megúnta,
n
Jegyzet Esetleg a Csökmei sárkányhúzásban szereplő Csuba Ferkével rokonítható (lásd Vargha 1953, 366.).
  Tova hajtott, furulyáját se’ fútta;
  Dalos
Eszter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Eszti »
Eszter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
nem kiséri,
  Maga halvány, dala
sí-rí;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
sír-rí:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
sí-rí:
*
Szövegforrás:
K3
 
  – Nagy a harmat, esik egyre –
  Csak az isten
tudja,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
tudja
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
mér’ rí.
 
 
 
Szomorún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Szomor
[törölt]
« uan »
ún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
*K1
 
Szomoruan tébolyog
*
Szövegforrás:
*K2
 
a mezőben,
  Nem is áll jól semmi dolog kezében;
 
Éje hosszú, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
[törölt]
« Beteg éjjel, – nappal bágyadt, »
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K1
 
Beteg éjjel, – nappal bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K2
 
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
M4
 
  Szive sóhajt – csak egy vágyat:
 
– De suhogjon az a munka! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« De »
Hadd „suhogjon” az a munka! –
n
Jegyzet az aláhúzás lehúzva, az idézőjel utólag besz.
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Haj, az a haj hadd suhogjon! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Te, halál, vess puha ágyat.
 
 
  Ködös őszre vált az idő azonban,
 
Törik is már a tengerit
Adonyban
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
Adonyban
*
Szövegforrás:
M4
 
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Daru, fecske »
Törik is már a tengerit Adonyban
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet
Minden helyi vonatkozás nélkűl.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Egyik ily nevű helyre sincs különös czélzás.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A nevet
Arany
Arany János
, jegyzete tanúsága szerint, használhatta jellegzetes alföldi helységnévként. Valójában négy helység nevében fordul elő: Adony (Fejér vm., a Duna jobb partján, Dunaújvárostól északra 18 km-re), Éradony (Bihar vm., Nagyváradtól 50 km-re északkeletre), Nyíradony (Hajdú vm., Debrecentől 30 km-re északkeletre), Tiszaadony (a Tisza jobb partján, Mátészalkától 30 km-re északra).
  Dalos Eszter csak nem
jött ki,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
jött ki:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
  Temetőbe
költözött ki:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
költözött ki;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Az a Lombár nagy harangja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ez a Lombár nagy
[törölt]
« kolompja »
harangja –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet Lombár: „Ökör neve, melynek szarvai két felé kihajlanak” ( Cz–F ); a nagy harang az ökör nyakába akasztott kolomp (vö. *K2).
  Ne gyalázza érte senki.
 
 
  Tuba Ferkó
haza kerűlt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
visszakerűlt
*
Szövegforrás:
*K2
 
sokára,
  Dalos Esztit hallja
szegényt hogy’ jára;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
szegényt, hogy jára;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
  Ki-kimén a temetőbe
 
Rosz időbe’,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
Rosz időbe’
n
Jegyzet a K3 alapján emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
jó időbe’:
 
Kuvikol már, az ebanyja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Vigye ördög azt a baglyot! »
No, megint ott kuvikol már –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet A kuvik (Athene nocturna) a bagolyalakúak rendjébe tartozó faj; kis termetű (kb. 23 cm), jellemzőek nagy sárga szemei. Az emberi települések közelében él, faodvakban, régi épületek padlásterében költ, kisemlősökkel, madarakkal, rovarokkal táplálkozik. ( MN ) A Cz–F szerint „A babonás nép véleménye szerént, amely házon kiált, abban nem sokára meghal valaki, honnan halálmadár is a neve.”
  »
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
K3
 
fagyos
földbe«.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
földbe”.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M4
 
 
 
 
Maga Ferkó sem
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Tuba Ferkó nem
*
Szövegforrás:
*K2
 
Maga Ferkó nem
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
nyughatik az ágyon,
 
Behunyt szemmel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Aludva »
Álmában is
*
Szövegforrás:
*K2
 
jár-kel a holdvilágon;
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
Muzsikát hall nagy-fenn, messze,
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
Muzsikát
n
Jegyzet s utólag besz.
hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
K4
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze,
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet Mezőn háló emberek sokszor vélnek magasan a
légben felettök áthúzódó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
légben áthúzódó
*
Szövegforrás:
K3
 
kisértetes zenét hallani; a (daemoni) zenészek valami
nagy,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
nagy
*
Szövegforrás:
K3
 
kiterült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
kiterített
*
Szövegforrás:
M1
 
ponyván repűlnek tova.
  Dalos Eszti hangja közte,
 
– Ne aludj, hé!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ne aludj, te,
*
Szövegforrás:
*K2
 
veleálmodsz –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M2
M3
 
vele álmodsz –
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M1
M4
 
  Azt danolja:
»gyere! jöszte!«
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyere! jöszte!
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
 
 
  Nosza, Ferkó felszalad a boglyára,
  Azután a falu hegyes tornyára;
  Kapaszkodnék, de nem éri,
 
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Nagy szélütés utoléri »
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
*K2
 
 
– Tizenkettőt ver Adonyban:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Üti már otthon az éjfélt »
Tizenkettőt ver Adonyban: –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Elég is volt ma
regélni.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
regélni. –”
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
 
  Lohad a tűz; a legények
subába,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
subába –
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Összebúnak a leányok csuhába;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« A leányok elfeküsznek csuhában »
Összebúnak a leányok csuhába;
n
Jegyzet Csuha: a tengeri lehántott haja.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Lefeküsznek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet „Csuha: a tengeri lehántott haja” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K2 jegyzetét).
 
Magasan
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Odafent »
Magasan
*
Szövegforrás:
*K2
 
a levegőben
n
Jegyzet A kép a szalontai néphitből való: „a boszorkányok kedden és pénteken éjjel nagy lepedőn vagy hosszú deszkán úsznak a levegőben, muzsikálva-danolva; ha ilyenkor valaki megszólítja őket, úgy jár, mint nemrégiben bizonyos Jámbor Sándor nevű ember, akit felvettek maguk közé, aztán gyönyörű szallagot akasztottak nyakába, szájába pedig pompás furulyát tettek, melyen – bár sohasem próbálta – nagyszerűen tudott muzsikálni; egyszer aztán hajnalfelé az árpádi erdő kellős közepén találta magát s nyakában lófark, szájában pedig egy lószárcsont volt.” ( Szendrey Zsigmond, Adatok Arany életéhez és költészetéhez, It, 4(1915)/3–4, 146– 151.: 150.) A motívum szerepel Az elveszett alkotmány ötödik énekének elején (56–63. sor): Armída éjfélkor
 
  Indúlót fuvatott, riadalmas tábori marsot.
  Volt pedig a zenekar terepély szőnyegre helyezve,
  Melyet sírlepedők vásznából sanda boszorkák
  Férceltek, szagolat-tompító pápaszemekkel.
  E lepedőszigetet denevérek nagy sokasága
  Fogta körül, magasan szárnyalván azzal a légben.
  Rajta zenész csapat ült. Hegedűsök, szikralövellő
  Fekete macskákból s nyomorék váltott gyerekekből.
 
Feltűnik a Csaba-töredékben is: „mint ha pásztor éjjel az égen hall zenét, – / Hallják el-elcsapódni sípok, dobok neszét” (a Csaba királyfi második dolgozata, Első rész, Második ének, 55. sor), innen került át a Rege a csodaszarvasról szövegébe (Buda halála, Hatodik ének, 125–129. sor):
 
  Puszta földön, sík fenyéren
  Zene hallik sötét éjen,
  Zene, síp, dob, mély vadonban,
  Mintha égből, mint álomban.
 
(E párhuzamokra Riedl Frigyes hívta fel a figyelmet, lásd Riedl 1982 [1887], 238.) Horváth János Berzsenyi Dániel A remete című regéjét (1807 körül) említi a motívum előzményeként; ebben Sándor megszökteti szerelmét, Sárit, de amikor üldözői a nyomukba érnek, leszúrja a lányt („Dobozias vég!” – utal
Horváth
Horváth János
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
balladájára). A
Horváth
Horváth János
által megjelölt hely (a vers utolsó öt sora):
 
  Gyakran látni setét éjjeleken fejér
  Fátyolban lebegő lelköket e helyen:
[szerkesztői feloldás]
a szerelmesek temetőhelyén
  Gyakran hallani itt lassu melódiát
  Éjjel, mint valamely gyenge furuglyaszó
  Messzünnen kihalló gerlicehangjait.
 
( Berzsenyi és íróbarátai [1960] =
H. J
Horváth János
. irodalomtörténeti munkái, szerk. Korompay H. János és Korompay Klára, Bp., Osiris, 2007, III., 321–554.: 376.)
  Repül egy nagy lepedő fenn:
  Azon
űlve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
ülve
*
Szövegforrás:
M4
 
muzsikálnak,
 
Furulyáznak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Furulyálnak, átkelőben.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
*K1
K3
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
K3
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M1
 
(1877)
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
 
Tengeri-hántás
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
A tengeri-fosztók
*
Szövegforrás:
*K1
 
Tengeri-hántás
n
Jegyzet Kukoriczafosztás
*
Szövegforrás:
K3
 
 
Ballada
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
[törölt]
« .................... »
n
Jegyzet lehúzva, kivakarva
*
Szövegforrás:
K3
 
 
n
Jegyzet „Őszi társasmunka a kukoricafosztás. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Nevezték tengerihántónak, a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták”. ( MN8K, 207.) A kukoricafosztás jó időben az udvaron zajlott; „A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére.” ( MNL ) Mivel főleg fiatal lányok és legények vettek részt benne, az időtöltő mulatságoknak gyakran volt erotikus tartalmuk. A fiúk az üszkös kukoricával bemázolják a lányokat, a lányok a tengeri héjában meghengergették egymást, „a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani”. ( MN8K, VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság, 205–207.)
 
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
Irta Arany János
*
Szövegforrás:
M1
 
  Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
  Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
 
Körülállja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
körül állja
*
Szövegforrás:
K3
 
egynehány fa,
  Tova nyúlik rémes árnya;
 
S körülűli a tanyáknak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
S körül űli a szomszédság
*
Szövegforrás:
*K1
 
S körül űli a
[törölt]
« szomszédság »
tanyáknak
*
Szövegforrás:
*K2
 
S
körülűli
[bizonytalan olvasat]
n
Jegyzet körül űli/körülűli[?]
a tanyáknak
*
Szövegforrás:
K3
 
  Szép legénye, szép leánya.
 
 
  „Szaporán, hé! nagy a rakás: mozogni!
  Nem is
illik
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« illő »
illik
*
Szövegforrás:
*K1
 
összebúva susogni.
  Ki először
piros csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
pirosat
*
Szövegforrás:
*K1
 
lel,
n
Jegyzet A szüzesség elvesztésére utaló erotikus szimbólum. „Az a lány, aki három piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is.” ( MNL ) A szalontai néphagyományra nézve lásd Szendrey 1917, 139. (
Greguss
Greguss Ágost
, eufemizálva, úgy magyarázza, hogy „– mint a négylevelű lóher
[szerkesztői feloldás]
e
– szerencsét jelent”, Greguss 1900, 149.)
 
Lakodalma lesz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Lakodalma
[törölt]
« z »
lesz
*
Szövegforrás:
*K1
 
az őszszel.
  – Tegyetek rá! hadd
lobogjon:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
lobogjon,
*
Szövegforrás:
M1
 
  Te gyerek, gondolj a tűzzel.
 
 
 
– Dalos
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M2
M3
 
„– Dalos
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
M1
M4
 
Eszti szép
leány
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
leány’
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
volt, de
árva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
árva.
*
Szövegforrás:
M4
 
  Fiatal még a mezei munkára;
  Sanyarú volt
beleszokni,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
 
ahoz szokni:
*
Szövegforrás:
*K1
 
bele szokni:
*
Szövegforrás:
K3
 
beleszokni:
*
Szövegforrás:
M4
 
  Napon égni, pirosodni,
  – Hüvös éj lesz,
fogas a szél! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
hideg a szél –
*
Szövegforrás:
*K2
 
fogas a szél –
*
Szövegforrás:
K3
 
  Derekának hajladozni.
 
 
  Deli karcsú derekában a salló,
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. sarló; „Nyéllel ellátott félkörű vas szerszám, melylyel aratni szoktak”. ( Cz–F )
  Puha
lábán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
bőrén
*
Szövegforrás:
*K1
 
nem teve kárt a
talló:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
talló;
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. tarló; a „lekaszált, learatott, levágott fűnek, nádnak, gabonának stb. földben maradt csonka szára” – Cz–F ; a Cz–F is olyan népdalpéldát idéz, amelyben a sarló és a tarló egymásra rímel: „Ne menj rózsám a tarlóra, / Gyönge vagy még a sarlóra”.
Arany
Arany János
ismerhette, mert a 14. sor is kapcsolatban áll vele (Dalos Eszti „Fiatal még a mezei munkára”).
  Mint a búza, piros,
tellyes
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M1
M2
M3
M4
 
teljes
*
Szövegforrás:
K3
 
tellyes
[törölt]
« , ’ »
*
Szövegforrás:
K4
 
  Kerek
arcza;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
arcza,
*
Szövegforrás:
M4
 
maga
mellyes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« melljes »
mellyes
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
– Jön a hold is fel az égre –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Teli a hold,
[törölt]
« buvik is már »
most buvik fel –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
  Az egész lyány ugyan
hellyes.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
helyes.
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
 
 
 
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Tuba Ferkó juhot őrze
*
Szövegforrás:
*K1
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
*K2
 
a tájon;
  Juha mételyt legel a
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
rossz
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
lapályon,
n
Jegyzet Métely: tkp. mételyfű (Marsilia); több trópusi és mérsékelt égövi vízi/mocsári növény gyűjtőneve. Levelük lóherére emlékeztet. Szárazföldi alakjuk a víz visszahúzódásakor is életben marad. Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Tisza-vidéken, tavak sekély parti vizében, iszapos, tocsogós helyeken nő. ( MN )
  Maga
oly
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
ol
[törölt]
« l »
y
n
Jegyzet ceruzával jav.
*
Szövegforrás:
*K1
 
bús… mi nem éri?
  Furulyája mindég
sí-rí,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
sí-ri,
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
 
– Aha! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
– Aha! rókát hajt a Bodré! –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Csahol a Borz, valamit hajt –
Borz: kutya neve.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Ahá! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A Bodri kutyanév (így szerepel a Cz–F -ban is) nyelvjárási alakja; ebben az alakban fordul elő a Háziuraság című, 1850 tavaszán írt vers 34. és 44. sorában.
  Dalos
Esztert
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Esztit »
Esztert
*
Szövegforrás:
*K2
 
úgy kiséri.
 
 
  Dalos
Eszti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
Eszti
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
a mezőre
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« h »
a mezőre
*
Szövegforrás:
*K2
 
kiment ő,
  Aratókkal
puha fűvön
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
puha
[törölt]
« hant »
füvön
*
Szövegforrás:
*K1
 
pihent ő;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
pihent ő,
*
Szövegforrás:
M1
 
 
De ha álom
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Mikor álom
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
ért reájok,
 
Oda hagyta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
Odahagyta
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
kis tanyájok’
  – Töri a vadkan az
irtást –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
„irtást” –
n
Jegyzet Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be s a közel erdők miatt ki van téve vaddisznók pusztításának.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
„irtást” –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
írtást –
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet „Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be, s a közel erdők miatt ki van téve a vaddisznók pusztításának” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K1, *K2 jegyzetét).
 
Ne tegyétek ti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Ne tegyétek, ti
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
leányok!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
leányok.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
 
 
  Szeder-inda
gyolcs
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyólcs
*
Szövegforrás:
*K2
 
ruháját szakasztja,
n
Jegyzet Szeder-inda gyolcs ruháját szakasztja — A nagyszalontai népi hiedelem szerint a boszorkány „növény, tökinda, szederinda, kóró, korhadt fa alakját veheti fel” ( Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya, Bp., Magvető, 1986, 139.).
n
Jegyzet gyolcs — lásd Kies ősz, Magyarázatok, 12. sor
  Tövis, talló piros
vérit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
vérét
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
fakasztja;
  Hova jár, mint kósza lélek,
 
Ha alusznak más
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ha alusznak
[törölt]
« a »
más
*
Szövegforrás:
*K1
 
cselédek?…
 
– Soha, mennyi csillag húll ma! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
– Soha ennyi csillaghullást! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Soha, mennyi csillag hull ma! –
*
Szövegforrás:
*K1
K3
M4
 
n
Jegyzet A hullócsillag a magyar népi mitológia szerint valakinek a halálát jelenti (a motívum megjelenésének aktuális körülményeiről lásd Honnan és hová? Magyarázatok, 2. sor).
 
Ti leányok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ti, leányok,
*
Szövegforrás:
K3
 
ne
tegyétek.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
tegyétek
[törölt]
« »
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
 
 
 
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K1
 
Csaba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K2
 
a legelőt megúnta,
n
Jegyzet Esetleg a Csökmei sárkányhúzásban szereplő Csuba Ferkével rokonítható (lásd Vargha 1953, 366.).
  Tova hajtott, furulyáját se’ fútta;
  Dalos
Eszter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Eszti »
Eszter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
nem kiséri,
  Maga halvány, dala
sí-rí;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
sír-rí:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
sí-rí:
*
Szövegforrás:
K3
 
  – Nagy a harmat, esik egyre –
  Csak az isten
tudja,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
tudja
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
mér’ rí.
 
 
 
Szomorún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Szomor
[törölt]
« uan »
ún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
*K1
 
Szomoruan tébolyog
*
Szövegforrás:
*K2
 
a mezőben,
  Nem is áll jól semmi dolog kezében;
 
Éje hosszú, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
[törölt]
« Beteg éjjel, – nappal bágyadt, »
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K1
 
Beteg éjjel, – nappal bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K2
 
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
M4
 
  Szive sóhajt – csak egy vágyat:
 
– De suhogjon az a munka! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« De »
Hadd „suhogjon” az a munka! –
n
Jegyzet az aláhúzás lehúzva, az idézőjel utólag besz.
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Haj, az a haj hadd suhogjon! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Te, halál, vess puha ágyat.
 
 
  Ködös őszre vált az idő azonban,
 
Törik is már a tengerit
Adonyban
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
Adonyban
*
Szövegforrás:
M4
 
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Daru, fecske »
Törik is már a tengerit Adonyban
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet
Minden helyi vonatkozás nélkűl.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Egyik ily nevű helyre sincs különös czélzás.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A nevet
Arany
Arany János
, jegyzete tanúsága szerint, használhatta jellegzetes alföldi helységnévként. Valójában négy helység nevében fordul elő: Adony (Fejér vm., a Duna jobb partján, Dunaújvárostól északra 18 km-re), Éradony (Bihar vm., Nagyváradtól 50 km-re északkeletre), Nyíradony (Hajdú vm., Debrecentől 30 km-re északkeletre), Tiszaadony (a Tisza jobb partján, Mátészalkától 30 km-re északra).
  Dalos Eszter csak nem
jött ki,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
jött ki:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
  Temetőbe
költözött ki:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
költözött ki;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Az a Lombár nagy harangja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ez a Lombár nagy
[törölt]
« kolompja »
harangja –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet Lombár: „Ökör neve, melynek szarvai két felé kihajlanak” ( Cz–F ); a nagy harang az ökör nyakába akasztott kolomp (vö. *K2).
  Ne gyalázza érte senki.
 
 
  Tuba Ferkó
haza kerűlt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
visszakerűlt
*
Szövegforrás:
*K2
 
sokára,
  Dalos Esztit hallja
szegényt hogy’ jára;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
szegényt, hogy jára;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
  Ki-kimén a temetőbe
 
Rosz időbe’,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
Rosz időbe’
n
Jegyzet a K3 alapján emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
jó időbe’:
 
Kuvikol már, az ebanyja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Vigye ördög azt a baglyot! »
No, megint ott kuvikol már –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet A kuvik (Athene nocturna) a bagolyalakúak rendjébe tartozó faj; kis termetű (kb. 23 cm), jellemzőek nagy sárga szemei. Az emberi települések közelében él, faodvakban, régi épületek padlásterében költ, kisemlősökkel, madarakkal, rovarokkal táplálkozik. ( MN ) A Cz–F szerint „A babonás nép véleménye szerént, amely házon kiált, abban nem sokára meghal valaki, honnan halálmadár is a neve.”
  »
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
K3
 
fagyos
földbe«.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
földbe”.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M4
 
 
 
 
Maga Ferkó sem
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Tuba Ferkó nem
*
Szövegforrás:
*K2
 
Maga Ferkó nem
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
nyughatik az ágyon,
 
Behunyt szemmel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Aludva »
Álmában is
*
Szövegforrás:
*K2
 
jár-kel a holdvilágon;
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
Muzsikát hall nagy-fenn, messze,
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
Muzsikát
n
Jegyzet s utólag besz.
hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
K4
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze,
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet Mezőn háló emberek sokszor vélnek magasan a
légben felettök áthúzódó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
légben áthúzódó
*
Szövegforrás:
K3
 
kisértetes zenét hallani; a (daemoni) zenészek valami
nagy,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
nagy
*
Szövegforrás:
K3
 
kiterült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
kiterített
*
Szövegforrás:
M1
 
ponyván repűlnek tova.
  Dalos Eszti hangja közte,
 
– Ne aludj, hé!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ne aludj, te,
*
Szövegforrás:
*K2
 
veleálmodsz –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M2
M3
 
vele álmodsz –
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M1
M4
 
  Azt danolja:
»gyere! jöszte!«
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyere! jöszte!
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
 
 
  Nosza, Ferkó felszalad a boglyára,
  Azután a falu hegyes tornyára;
  Kapaszkodnék, de nem éri,
 
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Nagy szélütés utoléri »
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
*K2
 
 
– Tizenkettőt ver Adonyban:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Üti már otthon az éjfélt »
Tizenkettőt ver Adonyban: –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Elég is volt ma
regélni.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
regélni. –”
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
 
  Lohad a tűz; a legények
subába,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
subába –
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Összebúnak a leányok csuhába;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« A leányok elfeküsznek csuhában »
Összebúnak a leányok csuhába;
n
Jegyzet Csuha: a tengeri lehántott haja.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Lefeküsznek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet „Csuha: a tengeri lehántott haja” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K2 jegyzetét).
 
Magasan
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Odafent »
Magasan
*
Szövegforrás:
*K2
 
a levegőben
n
Jegyzet A kép a szalontai néphitből való: „a boszorkányok kedden és pénteken éjjel nagy lepedőn vagy hosszú deszkán úsznak a levegőben, muzsikálva-danolva; ha ilyenkor valaki megszólítja őket, úgy jár, mint nemrégiben bizonyos Jámbor Sándor nevű ember, akit felvettek maguk közé, aztán gyönyörű szallagot akasztottak nyakába, szájába pedig pompás furulyát tettek, melyen – bár sohasem próbálta – nagyszerűen tudott muzsikálni; egyszer aztán hajnalfelé az árpádi erdő kellős közepén találta magát s nyakában lófark, szájában pedig egy lószárcsont volt.” ( Szendrey Zsigmond, Adatok Arany életéhez és költészetéhez, It, 4(1915)/3–4, 146– 151.: 150.) A motívum szerepel Az elveszett alkotmány ötödik énekének elején (56–63. sor): Armída éjfélkor
 
  Indúlót fuvatott, riadalmas tábori marsot.
  Volt pedig a zenekar terepély szőnyegre helyezve,
  Melyet sírlepedők vásznából sanda boszorkák
  Férceltek, szagolat-tompító pápaszemekkel.
  E lepedőszigetet denevérek nagy sokasága
  Fogta körül, magasan szárnyalván azzal a légben.
  Rajta zenész csapat ült. Hegedűsök, szikralövellő
  Fekete macskákból s nyomorék váltott gyerekekből.
 
Feltűnik a Csaba-töredékben is: „mint ha pásztor éjjel az égen hall zenét, – / Hallják el-elcsapódni sípok, dobok neszét” (a Csaba királyfi második dolgozata, Első rész, Második ének, 55. sor), innen került át a Rege a csodaszarvasról szövegébe (Buda halála, Hatodik ének, 125–129. sor):
 
  Puszta földön, sík fenyéren
  Zene hallik sötét éjen,
  Zene, síp, dob, mély vadonban,
  Mintha égből, mint álomban.
 
(E párhuzamokra Riedl Frigyes hívta fel a figyelmet, lásd Riedl 1982 [1887], 238.) Horváth János Berzsenyi Dániel A remete című regéjét (1807 körül) említi a motívum előzményeként; ebben Sándor megszökteti szerelmét, Sárit, de amikor üldözői a nyomukba érnek, leszúrja a lányt („Dobozias vég!” – utal
Horváth
Horváth János
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
balladájára). A
Horváth
Horváth János
által megjelölt hely (a vers utolsó öt sora):
 
  Gyakran látni setét éjjeleken fejér
  Fátyolban lebegő lelköket e helyen:
[szerkesztői feloldás]
a szerelmesek temetőhelyén
  Gyakran hallani itt lassu melódiát
  Éjjel, mint valamely gyenge furuglyaszó
  Messzünnen kihalló gerlicehangjait.
 
( Berzsenyi és íróbarátai [1960] =
H. J
Horváth János
. irodalomtörténeti munkái, szerk. Korompay H. János és Korompay Klára, Bp., Osiris, 2007, III., 321–554.: 376.)
  Repül egy nagy lepedő fenn:
  Azon
űlve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
ülve
*
Szövegforrás:
M4
 
muzsikálnak,
 
Furulyáznak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Furulyálnak, átkelőben.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
*K1
K3
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
K3
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M1
 
(1877)
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
 
Tengeri-hántás
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
A tengeri-fosztók
*
Szövegforrás:
*K1
 
Tengeri-hántás
n
Jegyzet Kukoriczafosztás
*
Szövegforrás:
K3
 
 
Ballada
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
[törölt]
« .................... »
n
Jegyzet lehúzva, kivakarva
*
Szövegforrás:
K3
 
 
n
Jegyzet „Őszi társasmunka a kukoricafosztás. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Nevezték tengerihántónak, a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták”. ( MN8K, 207.) A kukoricafosztás jó időben az udvaron zajlott; „A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére.” ( MNL ) Mivel főleg fiatal lányok és legények vettek részt benne, az időtöltő mulatságoknak gyakran volt erotikus tartalmuk. A fiúk az üszkös kukoricával bemázolják a lányokat, a lányok a tengeri héjában meghengergették egymást, „a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani”. ( MN8K, VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság, 205–207.)
 
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
Irta Arany János
*
Szövegforrás:
M1
 
  Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
  Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
 
Körülállja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
körül állja
*
Szövegforrás:
K3
 
egynehány fa,
  Tova nyúlik rémes árnya;
 
S körülűli a tanyáknak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
S körül űli a szomszédság
*
Szövegforrás:
*K1
 
S körül űli a
[törölt]
« szomszédság »
tanyáknak
*
Szövegforrás:
*K2
 
S
körülűli
[bizonytalan olvasat]
n
Jegyzet körül űli/körülűli[?]
a tanyáknak
*
Szövegforrás:
K3
 
  Szép legénye, szép leánya.
 
 
  „Szaporán, hé! nagy a rakás: mozogni!
  Nem is
illik
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« illő »
illik
*
Szövegforrás:
*K1
 
összebúva susogni.
  Ki először
piros csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
pirosat
*
Szövegforrás:
*K1
 
lel,
n
Jegyzet A szüzesség elvesztésére utaló erotikus szimbólum. „Az a lány, aki három piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is.” ( MNL ) A szalontai néphagyományra nézve lásd Szendrey 1917, 139. (
Greguss
Greguss Ágost
, eufemizálva, úgy magyarázza, hogy „– mint a négylevelű lóher
[szerkesztői feloldás]
e
– szerencsét jelent”, Greguss 1900, 149.)
 
Lakodalma lesz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Lakodalma
[törölt]
« z »
lesz
*
Szövegforrás:
*K1
 
az őszszel.
  – Tegyetek rá! hadd
lobogjon:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
lobogjon,
*
Szövegforrás:
M1
 
  Te gyerek, gondolj a tűzzel.
 
 
 
– Dalos
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M2
M3
 
„– Dalos
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
M1
M4
 
Eszti szép
leány
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
leány’
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
volt, de
árva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
árva.
*
Szövegforrás:
M4
 
  Fiatal még a mezei munkára;
  Sanyarú volt
beleszokni,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
 
ahoz szokni:
*
Szövegforrás:
*K1
 
bele szokni:
*
Szövegforrás:
K3
 
beleszokni:
*
Szövegforrás:
M4
 
  Napon égni, pirosodni,
  – Hüvös éj lesz,
fogas a szél! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
hideg a szél –
*
Szövegforrás:
*K2
 
fogas a szél –
*
Szövegforrás:
K3
 
  Derekának hajladozni.
 
 
  Deli karcsú derekában a salló,
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. sarló; „Nyéllel ellátott félkörű vas szerszám, melylyel aratni szoktak”. ( Cz–F )
  Puha
lábán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
bőrén
*
Szövegforrás:
*K1
 
nem teve kárt a
talló:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
talló;
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. tarló; a „lekaszált, learatott, levágott fűnek, nádnak, gabonának stb. földben maradt csonka szára” – Cz–F ; a Cz–F is olyan népdalpéldát idéz, amelyben a sarló és a tarló egymásra rímel: „Ne menj rózsám a tarlóra, / Gyönge vagy még a sarlóra”.
Arany
Arany János
ismerhette, mert a 14. sor is kapcsolatban áll vele (Dalos Eszti „Fiatal még a mezei munkára”).
  Mint a búza, piros,
tellyes
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M1
M2
M3
M4
 
teljes
*
Szövegforrás:
K3
 
tellyes
[törölt]
« , ’ »
*
Szövegforrás:
K4
 
  Kerek
arcza;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
arcza,
*
Szövegforrás:
M4
 
maga
mellyes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« melljes »
mellyes
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
– Jön a hold is fel az égre –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Teli a hold,
[törölt]
« buvik is már »
most buvik fel –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
  Az egész lyány ugyan
hellyes.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
helyes.
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
 
 
 
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Tuba Ferkó juhot őrze
*
Szövegforrás:
*K1
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
*K2
 
a tájon;
  Juha mételyt legel a
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
rossz
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
lapályon,
n
Jegyzet Métely: tkp. mételyfű (Marsilia); több trópusi és mérsékelt égövi vízi/mocsári növény gyűjtőneve. Levelük lóherére emlékeztet. Szárazföldi alakjuk a víz visszahúzódásakor is életben marad. Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Tisza-vidéken, tavak sekély parti vizében, iszapos, tocsogós helyeken nő. ( MN )
  Maga
oly
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
ol
[törölt]
« l »
y
n
Jegyzet ceruzával jav.
*
Szövegforrás:
*K1
 
bús… mi nem éri?
  Furulyája mindég
sí-rí,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
sí-ri,
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
 
– Aha! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
– Aha! rókát hajt a Bodré! –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Csahol a Borz, valamit hajt –
Borz: kutya neve.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Ahá! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A Bodri kutyanév (így szerepel a Cz–F -ban is) nyelvjárási alakja; ebben az alakban fordul elő a Háziuraság című, 1850 tavaszán írt vers 34. és 44. sorában.
  Dalos
Esztert
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Esztit »
Esztert
*
Szövegforrás:
*K2
 
úgy kiséri.
 
 
  Dalos
Eszti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
Eszti
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
a mezőre
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« h »
a mezőre
*
Szövegforrás:
*K2
 
kiment ő,
  Aratókkal
puha fűvön
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
puha
[törölt]
« hant »
füvön
*
Szövegforrás:
*K1
 
pihent ő;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
pihent ő,
*
Szövegforrás:
M1
 
 
De ha álom
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Mikor álom
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
ért reájok,
 
Oda hagyta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
Odahagyta
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
kis tanyájok’
  – Töri a vadkan az
irtást –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
„irtást” –
n
Jegyzet Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be s a közel erdők miatt ki van téve vaddisznók pusztításának.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
„irtást” –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
írtást –
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet „Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be, s a közel erdők miatt ki van téve a vaddisznók pusztításának” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K1, *K2 jegyzetét).
 
Ne tegyétek ti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Ne tegyétek, ti
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
leányok!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
leányok.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
 
 
  Szeder-inda
gyolcs
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyólcs
*
Szövegforrás:
*K2
 
ruháját szakasztja,
n
Jegyzet Szeder-inda gyolcs ruháját szakasztja — A nagyszalontai népi hiedelem szerint a boszorkány „növény, tökinda, szederinda, kóró, korhadt fa alakját veheti fel” ( Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya, Bp., Magvető, 1986, 139.).
n
Jegyzet gyolcs — lásd Kies ősz, Magyarázatok, 12. sor
  Tövis, talló piros
vérit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
vérét
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
fakasztja;
  Hova jár, mint kósza lélek,
 
Ha alusznak más
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ha alusznak
[törölt]
« a »
más
*
Szövegforrás:
*K1
 
cselédek?…
 
– Soha, mennyi csillag húll ma! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
– Soha ennyi csillaghullást! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Soha, mennyi csillag hull ma! –
*
Szövegforrás:
*K1
K3
M4
 
n
Jegyzet A hullócsillag a magyar népi mitológia szerint valakinek a halálát jelenti (a motívum megjelenésének aktuális körülményeiről lásd Honnan és hová? Magyarázatok, 2. sor).
 
Ti leányok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ti, leányok,
*
Szövegforrás:
K3
 
ne
tegyétek.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
tegyétek
[törölt]
« »
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
 
 
 
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K1
 
Csaba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K2
 
a legelőt megúnta,
n
Jegyzet Esetleg a Csökmei sárkányhúzásban szereplő Csuba Ferkével rokonítható (lásd Vargha 1953, 366.).
  Tova hajtott, furulyáját se’ fútta;
  Dalos
Eszter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Eszti »
Eszter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
nem kiséri,
  Maga halvány, dala
sí-rí;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
sír-rí:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
sí-rí:
*
Szövegforrás:
K3
 
  – Nagy a harmat, esik egyre –
  Csak az isten
tudja,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
tudja
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
mér’ rí.
 
 
 
Szomorún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Szomor
[törölt]
« uan »
ún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
*K1
 
Szomoruan tébolyog
*
Szövegforrás:
*K2
 
a mezőben,
  Nem is áll jól semmi dolog kezében;
 
Éje hosszú, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
[törölt]
« Beteg éjjel, – nappal bágyadt, »
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K1
 
Beteg éjjel, – nappal bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K2
 
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
M4
 
  Szive sóhajt – csak egy vágyat:
 
– De suhogjon az a munka! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« De »
Hadd „suhogjon” az a munka! –
n
Jegyzet az aláhúzás lehúzva, az idézőjel utólag besz.
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Haj, az a haj hadd suhogjon! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Te, halál, vess puha ágyat.
 
 
  Ködös őszre vált az idő azonban,
 
Törik is már a tengerit
Adonyban
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
Adonyban
*
Szövegforrás:
M4
 
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Daru, fecske »
Törik is már a tengerit Adonyban
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet
Minden helyi vonatkozás nélkűl.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Egyik ily nevű helyre sincs különös czélzás.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A nevet
Arany
Arany János
, jegyzete tanúsága szerint, használhatta jellegzetes alföldi helységnévként. Valójában négy helység nevében fordul elő: Adony (Fejér vm., a Duna jobb partján, Dunaújvárostól északra 18 km-re), Éradony (Bihar vm., Nagyváradtól 50 km-re északkeletre), Nyíradony (Hajdú vm., Debrecentől 30 km-re északkeletre), Tiszaadony (a Tisza jobb partján, Mátészalkától 30 km-re északra).
  Dalos Eszter csak nem
jött ki,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
jött ki:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
  Temetőbe
költözött ki:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
költözött ki;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Az a Lombár nagy harangja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ez a Lombár nagy
[törölt]
« kolompja »
harangja –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet Lombár: „Ökör neve, melynek szarvai két felé kihajlanak” ( Cz–F ); a nagy harang az ökör nyakába akasztott kolomp (vö. *K2).
  Ne gyalázza érte senki.
 
 
  Tuba Ferkó
haza kerűlt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
visszakerűlt
*
Szövegforrás:
*K2
 
sokára,
  Dalos Esztit hallja
szegényt hogy’ jára;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
szegényt, hogy jára;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
  Ki-kimén a temetőbe
 
Rosz időbe’,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
Rosz időbe’
n
Jegyzet a K3 alapján emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
jó időbe’:
 
Kuvikol már, az ebanyja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Vigye ördög azt a baglyot! »
No, megint ott kuvikol már –
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet A kuvik (Athene nocturna) a bagolyalakúak rendjébe tartozó faj; kis termetű (kb. 23 cm), jellemzőek nagy sárga szemei. Az emberi települések közelében él, faodvakban, régi épületek padlásterében költ, kisemlősökkel, madarakkal, rovarokkal táplálkozik. ( MN ) A Cz–F szerint „A babonás nép véleménye szerént, amely házon kiált, abban nem sokára meghal valaki, honnan halálmadár is a neve.”
  »
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Itt nyugosznak,
*
Szövegforrás:
K3
 
fagyos
földbe«.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
földbe”.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M4
 
 
 
 
Maga Ferkó sem
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Tuba Ferkó nem
*
Szövegforrás:
*K2
 
Maga Ferkó nem
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
nyughatik az ágyon,
 
Behunyt szemmel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Aludva »
Álmában is
*
Szövegforrás:
*K2
 
jár-kel a holdvilágon;
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
Muzsikát hall nagy-fenn, messze,
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
Muzsikát
n
Jegyzet s utólag besz.
hall, nagy-fel, messze
*
Szövegforrás:
K4
 
Muzsikát hall, nagy-fel, messze,
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet Mezőn háló emberek sokszor vélnek magasan a
légben felettök áthúzódó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
légben áthúzódó
*
Szövegforrás:
K3
 
kisértetes zenét hallani; a (daemoni) zenészek valami
nagy,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
nagy
*
Szövegforrás:
K3
 
kiterült
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
kiterített
*
Szövegforrás:
M1
 
ponyván repűlnek tova.
  Dalos Eszti hangja közte,
 
– Ne aludj, hé!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ne aludj, te,
*
Szövegforrás:
*K2
 
veleálmodsz –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M2
M3
 
vele álmodsz –
*
Szövegforrás:
*K2
K3
M1
M4
 
  Azt danolja:
»gyere! jöszte!«
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyere! jöszte!
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
 
 
  Nosza, Ferkó felszalad a boglyára,
  Azután a falu hegyes tornyára;
  Kapaszkodnék, de nem éri,
 
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Nagy szélütés utoléri »
Feje szédűl: mi nem éri?…
*
Szövegforrás:
*K2
 
 
– Tizenkettőt ver Adonyban:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Üti már otthon az éjfélt »
Tizenkettőt ver Adonyban: –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Elég is volt ma
regélni.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
regélni. –”
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
 
  Lohad a tűz; a legények
subába,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
subába –
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Összebúnak a leányok csuhába;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« A leányok elfeküsznek csuhában »
Összebúnak a leányok csuhába;
n
Jegyzet Csuha: a tengeri lehántott haja.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Lefeküsznek
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet „Csuha: a tengeri lehántott haja” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K2 jegyzetét).
 
Magasan
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Odafent »
Magasan
*
Szövegforrás:
*K2
 
a levegőben
n
Jegyzet A kép a szalontai néphitből való: „a boszorkányok kedden és pénteken éjjel nagy lepedőn vagy hosszú deszkán úsznak a levegőben, muzsikálva-danolva; ha ilyenkor valaki megszólítja őket, úgy jár, mint nemrégiben bizonyos Jámbor Sándor nevű ember, akit felvettek maguk közé, aztán gyönyörű szallagot akasztottak nyakába, szájába pedig pompás furulyát tettek, melyen – bár sohasem próbálta – nagyszerűen tudott muzsikálni; egyszer aztán hajnalfelé az árpádi erdő kellős közepén találta magát s nyakában lófark, szájában pedig egy lószárcsont volt.” ( Szendrey Zsigmond, Adatok Arany életéhez és költészetéhez, It, 4(1915)/3–4, 146– 151.: 150.) A motívum szerepel Az elveszett alkotmány ötödik énekének elején (56–63. sor): Armída éjfélkor
 
  Indúlót fuvatott, riadalmas tábori marsot.
  Volt pedig a zenekar terepély szőnyegre helyezve,
  Melyet sírlepedők vásznából sanda boszorkák
  Férceltek, szagolat-tompító pápaszemekkel.
  E lepedőszigetet denevérek nagy sokasága
  Fogta körül, magasan szárnyalván azzal a légben.
  Rajta zenész csapat ült. Hegedűsök, szikralövellő
  Fekete macskákból s nyomorék váltott gyerekekből.
 
Feltűnik a Csaba-töredékben is: „mint ha pásztor éjjel az égen hall zenét, – / Hallják el-elcsapódni sípok, dobok neszét” (a Csaba királyfi második dolgozata, Első rész, Második ének, 55. sor), innen került át a Rege a csodaszarvasról szövegébe (Buda halála, Hatodik ének, 125–129. sor):
 
  Puszta földön, sík fenyéren
  Zene hallik sötét éjen,
  Zene, síp, dob, mély vadonban,
  Mintha égből, mint álomban.
 
(E párhuzamokra Riedl Frigyes hívta fel a figyelmet, lásd Riedl 1982 [1887], 238.) Horváth János Berzsenyi Dániel A remete című regéjét (1807 körül) említi a motívum előzményeként; ebben Sándor megszökteti szerelmét, Sárit, de amikor üldözői a nyomukba érnek, leszúrja a lányt („Dobozias vég!” – utal
Horváth
Horváth János
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
balladájára). A
Horváth
Horváth János
által megjelölt hely (a vers utolsó öt sora):
 
  Gyakran látni setét éjjeleken fejér
  Fátyolban lebegő lelköket e helyen:
[szerkesztői feloldás]
a szerelmesek temetőhelyén
  Gyakran hallani itt lassu melódiát
  Éjjel, mint valamely gyenge furuglyaszó
  Messzünnen kihalló gerlicehangjait.
 
( Berzsenyi és íróbarátai [1960] =
H. J
Horváth János
. irodalomtörténeti munkái, szerk. Korompay H. János és Korompay Klára, Bp., Osiris, 2007, III., 321–554.: 376.)
  Repül egy nagy lepedő fenn:
  Azon
űlve
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
ülve
*
Szövegforrás:
M4
 
muzsikálnak,
 
Furulyáznak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Furulyálnak, átkelőben.
*
Szövegforrás:
*K2
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
*K1
K3
 
Furulyálnak, eltünőben.
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M2
M3
 
(1877. júl. 15.)
*
Szövegforrás:
K3
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M1
 
(1877)
*
Szövegforrás:
M4
 
 
 
 
Tengeri-hántás
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
A tengeri-fosztók
*
Szövegforrás:
*K1
 
Tengeri-hántás
n
Jegyzet Kukoriczafosztás
*
Szövegforrás:
K3
 
 
Ballada
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
[törölt]
« .................... »
n
Jegyzet lehúzva, kivakarva
*
Szövegforrás:
K3
 
 
n
Jegyzet „Őszi társasmunka a kukoricafosztás. A kukoricafosztó elnevezései a magyar nyelvterületen változatosak. Nevezték tengerihántónak, a nyelvterület keleti részén máléfejtőnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket általában meghívták”. ( MN8K, 207.) A kukoricafosztás jó időben az udvaron zajlott; „A közösen végzett munka jó alkalom az elbeszélgetésre, mesemondásra, játékos évődésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére.” ( MNL ) Mivel főleg fiatal lányok és legények vettek részt benne, az időtöltő mulatságoknak gyakran volt erotikus tartalmuk. A fiúk az üszkös kukoricával bemázolják a lányokat, a lányok a tengeri héjában meghengergették egymást, „a piros csöveket pedig elkapkodták a legények, s azt csókkal kellett kiváltani”. ( MN8K, VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság, 205–207.)
 
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
Irta Arany János
*
Szövegforrás:
M1
 
  Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
  Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
 
Körülállja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
körül állja
*
Szövegforrás:
K3
 
egynehány fa,
  Tova nyúlik rémes árnya;
 
S körülűli a tanyáknak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
S körül űli a szomszédság
*
Szövegforrás:
*K1
 
S körül űli a
[törölt]
« szomszédság »
tanyáknak
*
Szövegforrás:
*K2
 
S
körülűli
[bizonytalan olvasat]
n
Jegyzet körül űli/körülűli[?]
a tanyáknak
*
Szövegforrás:
K3
 
  Szép legénye, szép leánya.
 
 
  „Szaporán, hé! nagy a rakás: mozogni!
  Nem is
illik
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« illő »
illik
*
Szövegforrás:
*K1
 
összebúva susogni.
  Ki először
piros csőt
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
pirosat
*
Szövegforrás:
*K1
 
lel,
n
Jegyzet A szüzesség elvesztésére utaló erotikus szimbólum. „Az a lány, aki három piros csövet talált, abban az évben férjhez megy, de a piros csövekből tréfásan jósolnak a születendő gyermek számára, sőt jó szerencsére és a jó termésre is.” ( MNL ) A szalontai néphagyományra nézve lásd Szendrey 1917, 139. (
Greguss
Greguss Ágost
, eufemizálva, úgy magyarázza, hogy „– mint a négylevelű lóher
[szerkesztői feloldás]
e
– szerencsét jelent”, Greguss 1900, 149.)
 
Lakodalma lesz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Lakodalma
[törölt]
« z »
lesz
*
Szövegforrás:
*K1
 
az őszszel.
  – Tegyetek rá! hadd
lobogjon:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
lobogjon,
*
Szövegforrás:
M1
 
  Te gyerek, gondolj a tűzzel.
 
 
 
– Dalos
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M2
M3
 
„– Dalos
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
M1
M4
 
Eszti szép
leány
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
leány’
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
volt, de
árva,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
árva.
*
Szövegforrás:
M4
 
  Fiatal még a mezei munkára;
  Sanyarú volt
beleszokni,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K4
M1
M2
M3
 
ahoz szokni:
*
Szövegforrás:
*K1
 
bele szokni:
*
Szövegforrás:
K3
 
beleszokni:
*
Szövegforrás:
M4
 
  Napon égni, pirosodni,
  – Hüvös éj lesz,
fogas a szél! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
M4
 
hideg a szél –
*
Szövegforrás:
*K2
 
fogas a szél –
*
Szövegforrás:
K3
 
  Derekának hajladozni.
 
 
  Deli karcsú derekában a salló,
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. sarló; „Nyéllel ellátott félkörű vas szerszám, melylyel aratni szoktak”. ( Cz–F )
  Puha
lábán
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
bőrén
*
Szövegforrás:
*K1
 
nem teve kárt a
talló:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
talló;
*
Szövegforrás:
K3
 
n
Jegyzet Tájnyelvi változat, tkp. tarló; a „lekaszált, learatott, levágott fűnek, nádnak, gabonának stb. földben maradt csonka szára” – Cz–F ; a Cz–F is olyan népdalpéldát idéz, amelyben a sarló és a tarló egymásra rímel: „Ne menj rózsám a tarlóra, / Gyönge vagy még a sarlóra”.
Arany
Arany János
ismerhette, mert a 14. sor is kapcsolatban áll vele (Dalos Eszti „Fiatal még a mezei munkára”).
  Mint a búza, piros,
tellyes
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
M1
M2
M3
M4
 
teljes
*
Szövegforrás:
K3
 
tellyes
[törölt]
« , ’ »
*
Szövegforrás:
K4
 
  Kerek
arcza;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
arcza,
*
Szövegforrás:
M4
 
maga
mellyes,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« melljes »
mellyes
*
Szövegforrás:
*K1
 
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
– Jön a hold is fel az égre –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Teli a hold,
[törölt]
« buvik is már »
most buvik fel –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Teli a hold, most buvik fel –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
  Az egész lyány ugyan
hellyes.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
helyes.
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
 
 
 
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Tuba Ferkó juhot őrze
*
Szövegforrás:
*K1
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó juhot őriz
*
Szövegforrás:
*K2
 
a tájon;
  Juha mételyt legel a
rosz
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
rossz
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
lapályon,
n
Jegyzet Métely: tkp. mételyfű (Marsilia); több trópusi és mérsékelt égövi vízi/mocsári növény gyűjtőneve. Levelük lóherére emlékeztet. Szárazföldi alakjuk a víz visszahúzódásakor is életben marad. Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Tisza-vidéken, tavak sekély parti vizében, iszapos, tocsogós helyeken nő. ( MN )
  Maga
oly
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
ol
[törölt]
« l »
y
n
Jegyzet ceruzával jav.
*
Szövegforrás:
*K1
 
bús… mi nem éri?
  Furulyája mindég
sí-rí,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
 
sí-ri,
*
Szövegforrás:
M1
M4
 
 
– Aha! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
– Aha! rókát hajt a Bodré! –
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Csahol a Borz, valamit hajt –
Borz: kutya neve.
Beszúrás
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Ahá! rókát hajt a Bodré –
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A Bodri kutyanév (így szerepel a Cz–F -ban is) nyelvjárási alakja; ebben az alakban fordul elő a Háziuraság című, 1850 tavaszán írt vers 34. és 44. sorában.
  Dalos
Esztert
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Esztit »
Esztert
*
Szövegforrás:
*K2
 
úgy kiséri.
 
 
  Dalos
Eszti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
 
Eszti
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
a mezőre
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« h »
a mezőre
*
Szövegforrás:
*K2
 
kiment ő,
  Aratókkal
puha fűvön
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
puha
[törölt]
« hant »
füvön
*
Szövegforrás:
*K1
 
pihent ő;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M2
M3
M4
 
pihent ő,
*
Szövegforrás:
M1
 
 
De ha álom
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Mikor álom
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
ért reájok,
 
Oda hagyta
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
Odahagyta
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
kis tanyájok’
  – Töri a vadkan az
irtást –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
„irtást” –
n
Jegyzet Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be s a közel erdők miatt ki van téve vaddisznók pusztításának.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
„irtást” –
*
Szövegforrás:
K3
M4
 
írtást –
*
Szövegforrás:
M1
 
n
Jegyzet „Irtvány föld, mely kukoriczával vettetik be, s a közel erdők miatt ki van téve a vaddisznók pusztításának” (
AJ
Arany János
magyarázata, lásd a *K1, *K2 jegyzetét).
 
Ne tegyétek ti,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
Ne tegyétek, ti
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
leányok!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
leányok.
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
 
 
  Szeder-inda
gyolcs
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
gyólcs
*
Szövegforrás:
*K2
 
ruháját szakasztja,
n
Jegyzet Szeder-inda gyolcs ruháját szakasztja — A nagyszalontai népi hiedelem szerint a boszorkány „növény, tökinda, szederinda, kóró, korhadt fa alakját veheti fel” ( Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya, Bp., Magvető, 1986, 139.).
n
Jegyzet gyolcs — lásd Kies ősz, Magyarázatok, 12. sor
  Tövis, talló piros
vérit
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
vérét
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
fakasztja;
  Hova jár, mint kósza lélek,
 
Ha alusznak más
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ha alusznak
[törölt]
« a »
más
*
Szövegforrás:
*K1
 
cselédek?…
 
– Soha, mennyi csillag húll ma! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
– Soha ennyi csillaghullást! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
– Soha, mennyi csillag hull ma! –
*
Szövegforrás:
*K1
K3
M4
 
n
Jegyzet A hullócsillag a magyar népi mitológia szerint valakinek a halálát jelenti (a motívum megjelenésének aktuális körülményeiről lásd Honnan és hová? Magyarázatok, 2. sor).
 
Ti leányok,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ti, leányok,
*
Szövegforrás:
K3
 
ne
tegyétek.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
M1
M2
M3
M4
 
tegyétek
[törölt]
« »
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
K4
 
 
 
 
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« Csaba »
Tuba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K1
 
Csaba Ferkó
*
Szövegforrás:
*K2
 
a legelőt megúnta,
n
Jegyzet Esetleg a Csökmei sárkányhúzásban szereplő Csuba Ferkével rokonítható (lásd Vargha 1953, 366.).
  Tova hajtott, furulyáját se’ fútta;
  Dalos
Eszter
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Eszti »
Eszter
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
nem kiséri,
  Maga halvány, dala
sí-rí;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
sír-rí:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
 
sí-rí:
*
Szövegforrás:
K3
 
  – Nagy a harmat, esik egyre –
  Csak az isten
tudja,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
M4
 
tudja
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
 
mér’ rí.
 
 
 
Szomorún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Szomor
[törölt]
« uan »
ún jár, tébolyog
*
Szövegforrás:
*K1
 
Szomoruan tébolyog
*
Szövegforrás:
*K2
 
a mezőben,
  Nem is áll jól semmi dolog kezében;
 
Éje hosszú, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
 
[törölt]
« Beteg éjjel, – nappal bágyadt, »
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K1
 
Beteg éjjel, – nappal bágyadt,
*
Szövegforrás:
*K2
 
Éje hosszu, napja bágyadt,
*
Szövegforrás:
M4
 
  Szive sóhajt – csak egy vágyat:
 
– De suhogjon az a munka! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
[törölt]
« De »
Hadd „suhogjon” az a munka! –
n
Jegyzet az aláhúzás lehúzva, az idézőjel utólag besz.
*
Szövegforrás:
*K1
 
– Haj, az a haj hadd suhogjon! –
*
Szövegforrás:
*K2
 
  Te, halál, vess puha ágyat.
 
 
  Ködös őszre vált az idő azonban,
 
Törik is már a tengerit
Adonyban
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
K3
K4
M1
M2
M3
 
Adonyban
*
Szövegforrás:
M4
 
;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
[törölt]
« Daru, fecske »
Törik is már a tengerit Adonyban
*
Szövegforrás:
*K2
 
n
Jegyzet
Minden helyi vonatkozás nélkűl.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K4
M1
M2
M3
 
Egyik ily nevű helyre sincs különös czélzás.
*
Szövegforrás:
*K2
K3
 
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
*
Szövegforrás:
M4
 
n
Jegyzet A nevet
Arany
Arany János
, jegyzete tanúsága szerint, használhatta jellegzetes alföldi helységnévként. Valójában négy helység nevében fordul elő: Adony (Fejér vm., a Duna jobb partján, Dunaújvárostól északra 18 km-re), Éradony (Bihar vm., Nagyváradtól 50 km-re északkeletre), Nyíradony (Hajdú vm., Debrecentől 30 km-re északkeletre), Tiszaadony (a Tisza jobb partján, Mátészalkától 30 km-re északra).
  Dalos Eszter csak nem
jött ki,
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
jött ki:
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
  Temetőbe
költözött ki:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
K4
M1
M2
M3
 
költözött ki;
*
Szövegforrás:
*K1
*K2
K3
M4
 
 
Az a Lombár nagy harangja! –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K3
K4
M1
M2
M3
M4
 
Ez a Lombár nagy