Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 A 45–50. sor az 1877. évi orosz–török háború térképén [A Hon, 15(1877)/190. (júl. 25.)]; autográf (közölve: Debreczeni 1923, 89.; lappang vagy megsemmisült) K2 MTAK Kt K 510/21v (1–24. sor), 22r (25–52. sor); autográf tisztázat, javításokkal *K3 (Az M1 alapjául szolgáló autográf kézirat; lappang vagy megsemmisült) Megjegyzések *K1 Adatai Debreczeni 1923 alapján K2 A cím sorában, a bal margón fekete ceruzával: 18.); a szöveg kopott tollal van írva, számos tintafolyás, kivakart folt tarkítja. Az Őszikék-ciklus – által is kifejezésre juttatott – egysége érdekében a vers szövege alá a KKv (K2) dátumát iktattuk; az alapszöveg (M1) alatt szereplő változat a szövegkritikai jegyzetekbe került. Az alapszöveg kiválasztása A K2 és az M1 szövege nem egyezik; ez csak úgy lehetséges, hogy Arany László másik kéziratot vett alapul. A 22. sor javítása (a sor a K2 szövegében egy szótaggal rövidebb) azt valószínűsíti, hogy az M1 alapjául szolgáló kézirat (*K3) javított szöveg a K2-éhez képest, ezért az M1 az alapszöveg; nyilvánvaló hibái a K2 alapján emendálva. Keletkezés 1877. aug. 2., ., Margitsziget. Debreczeni Ferenc szerint e versében „Megörökíti az öreg pincért, aki az ebédet szolgálja fel állandó asztalánál a Nagyvendéglő (a későbbi Casino) teraszának szélvédett sarkában. Azt hiszem, legelső fogalmazását találtam meg az Öreg pincér két utolsó szakaszának a Hon mellékleteként készült orosz-török csatatér térképén. E háború első évében, 1877-ben, járt utoljára Karlsbadban. Ezt a költeményét is ott írta a magyarul alig tudó szegény, öreg pincérről. Vagy, ha a mai teljes formában nem is ott, de magvát, melyet legelőbb vetett papirra – a háborús térképre – minden bizonnyal igen. Az említett rész itt így van: E fogalmazás eredetiségét bizonyítja a benne levő javítás is. Először u. i. ezt írja: »semmibe vesznek«. S hogy e hat sort írta meg legelőször, következtethetjük abból, hogy itt ez áll: »hadd üljön előbb, a ki kényes.«, míg mai alakjában így van: »hadd üljön elöl, a ki kényes.« Az előbb-nek elöl-re való javítása bizonyítja egyúttal alaposságát, meggondoltságát, hiszen a szegelet annyira félreeső hely, hogy más annál nem előbb, hanem annak előtte, tehát elöl ül. Az írásjelek felrakásán kívül különben a mai szövegben csak ez az egy sor tér el az ittenitől: »Társaid így is annyiba néztek,« ez viszont szintén fenti szövegünk első fogalmazása mellett bizonyít, mert a vesznek helyett a néztek teljesebb rím.” ( Debreczeni 1923, 89.) tévesen írja, hogy „1877-ben járt utoljára Karlsbadban” (a helyes adat 1876), vagyis a karlsbadi vonatkozás elesik; az 5. sor („Töri bár húsz éve a nyelvet”) nyilván a margitszigeti pincér német származására vonatkozik. magyarázatának valószínűségét az is gyengíti, hogy a *K1 első négy sora utólag van betoldva – utolsó előtti vsz.-ként – a KKv (K2) szövegébe, míg 5–6. sora az utolsó vsz. első két soraként eleve benne van. Az is ellentmond feltevésének, hogy a „Hogy nekem a főtt rost is” szövegrész a K2-ben kivakart szavak helyébe került, míg a *K1 szövegében már eleve így szerepel. Kritikatörténet Tarjányi Eszter a Bolond Istók kapcsán több verset említ, amelyekben a költői én „mutathatja az életrajzi térben űzött szerepjátékok költészettörténeti jelentőségét. A metaforikus identitás ezekben a hagyományos, az őszinteségen alapuló, a fennköltebb költői alakmásokat szinte paródiaként átíró, az olvasói képzelet aktivitását feltételező, azaz önironikus biografémát felkínáló hangként jut szóhoz.” A leírás leginkább az Öreg pinczérre illik a felsorolt versek közül. ( Tarjányi 2013, 211.) Ellentétes lejtésű sorok keveredését figyeli meg J. Soltész Katalin, ill. az idegen szavak rímben való szerepeltetésére hozza példaként. ( J. Soltész 1987, 116., 160.) Lásd még: R. Vozáry 1903, 7–10. Megyer 1958, 41. Hangfelvétel Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Szarvas József, 3’ 03”