X (Close panel)Bibliográfiai adatok

„Őszikék”

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: *K1
  • Szövegforrás III: K2
  • Szövegforrás IV: AJÖM I., 352

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 AJÖM I., 352. [az „Őszikék” I. darabjaként]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 A Kortársam R. A. halálán *K1 vagy *K2 másik oldalán, autográf (?V1945) K2 MTAK Kt K 510/25r (alapszöveg)
 
Megjegyzések
 
*K1 Adatai az AJÖM VI. (542.) alapján K2 A cím sorában, a bal margón fekete ceruzával: 23) A margóra írt variánsok kedvéért
AJ
Arany János
nem törölt a szövegben, ezért ezeket csak a jegyzetek közt tüntettük fel. M1
Voinovich
Voinovich Géza
, a közös tematika és az azonos versforma alapján, az „Őszikék” cím alá az általa „1877 után”-ra datált [A mit én a zugba jegyzék…] című verset is besorolta, II. számmal. A két vers szétválasztásáról lásd [A mit én a zugba jegyzék…], Keletkezés, Kritikatörténet.
 
Keletkezés
 
1877. aug. 13.,
Bp
Budapest
., Margitsziget
 
Hangfelvétel
 
Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Hegedüs D. Géza, 0’ 42”
 
„Őszikék
n
Jegyzet
Őszikék
Őszike: őszi kikerics (colchium autumnale), a liliomvirágúak rendjének kikericsfélék családjába tartozó, augusztustól október végéig virágzó évelő növény, sűrű, apró, feltűnő, fehér, halványlila vagy rózsaszín virágot hoz. Görög neve ἐφήμερον (ephémeron, gyorsan múló). Nedves réteken, ligeterdőkben, hegyi legelőkön honos; levele, termése mérgező (latin nevét a méregkeverők országáról, Kolkhiszról kapta). Őszike elnevezése Székelyföldön használatos. (A növényt már Arany László azonosította, lásd a HV 1888 Bevezetés ének lábj.-ét, XXI.)
 
(Ez új gyűjtemény szándéklott czíme)  
 
  Olvasó, ha fennakadsz, hogy
  Könyvem czíme
„Őszikék”:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K2
 
„Őszikék”,
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
  Tudd meg: e néven virágok
  Vannak őszszel, és – csibék
n
Jegyzet
csibék
A parlagi (nem tenyésztett) tyúkok peteérésének időszaki eloszlása és hossza (a kotlás) évszaktól függ. A házityúk újévtől szeptemberig többször kotlik, a kotlási időszakok közül kiemelkedik a tavaszi (ápr.) és a „két Boldogasszony közötti” (aug. 15.–szept. 8.). ( Magyar Néprajz, főszerk. Paládi Kovács Attila, II., Gazdálkodás, Bp., Akadémiai, 2001, 780.) Az ősszel kikelt csirkéket, mivel kevésbé voltak életképesek, általában hamar levágták.
.
 
 
  Ha virágok: a deres fű
  Hantját szépen színezik;
  Ha csibék: ez is
megjárja, –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K2
 
megjárja,
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
  Ki olyanra éhezik.
 
 
  A virágnak nincs illatja,
  Ha
meglepte
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
meglepte
csapta
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K2
 
megcsapta
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
őszi dér;
 
A csibének
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
╕ A csibének
╕ De csibének
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K2
 
De csibének
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
húsa, vére –
  S a konyhában többet ér.
 
  (1877. aug. 13.)  
 
 
„Őszikék
n
Jegyzet
Őszikék
Őszike: őszi kikerics (colchium autumnale), a liliomvirágúak rendjének kikericsfélék családjába tartozó, augusztustól október végéig virágzó évelő növény, sűrű, apró, feltűnő, fehér, halványlila vagy rózsaszín virágot hoz. Görög neve ἐφήμερον (ephémeron, gyorsan múló). Nedves réteken, ligeterdőkben, hegyi legelőkön honos; levele, termése mérgező (latin nevét a méregkeverők országáról, Kolkhiszról kapta). Őszike elnevezése Székelyföldön használatos. (A növényt már Arany László azonosította, lásd a HV 1888 Bevezetés ének lábj.-ét, XXI.)
 
(Ez új gyűjtemény szándéklott czíme)  
 
  Olvasó, ha fennakadsz, hogy
  Könyvem czíme
„Őszikék”:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K2
 
„Őszikék”,
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
  Tudd meg: e néven virágok
  Vannak őszszel, és – csibék
n
Jegyzet
csibék
A parlagi (nem tenyésztett) tyúkok peteérésének időszaki eloszlása és hossza (a kotlás) évszaktól függ. A házityúk újévtől szeptemberig többször kotlik, a kotlási időszakok közül kiemelkedik a tavaszi (ápr.) és a „két Boldogasszony közötti” (aug. 15.–szept. 8.). ( Magyar Néprajz, főszerk. Paládi Kovács Attila, II., Gazdálkodás, Bp., Akadémiai, 2001, 780.) Az ősszel kikelt csirkéket, mivel kevésbé voltak életképesek, általában hamar levágták.
.
 
 
  Ha virágok: a deres fű
  Hantját szépen színezik;
  Ha csibék: ez is
megjárja, –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K2
 
megjárja,
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
  Ki olyanra éhezik.
 
 
  A virágnak nincs illatja,
  Ha
meglepte
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
meglepte
csapta
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K2
 
megcsapta
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
őszi dér;
 
A csibének
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
╕ A csibének
╕ De csibének
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K2
 
De csibének
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
húsa, vére –
  S a konyhában többet ér.
 
  (1877. aug. 13.)  
 
 
„Őszikék
n
Jegyzet
Őszikék
Őszike: őszi kikerics (colchium autumnale), a liliomvirágúak rendjének kikericsfélék családjába tartozó, augusztustól október végéig virágzó évelő növény, sűrű, apró, feltűnő, fehér, halványlila vagy rózsaszín virágot hoz. Görög neve ἐφήμερον (ephémeron, gyorsan múló). Nedves réteken, ligeterdőkben, hegyi legelőkön honos; levele, termése mérgező (latin nevét a méregkeverők országáról, Kolkhiszról kapta). Őszike elnevezése Székelyföldön használatos. (A növényt már Arany László azonosította, lásd a HV 1888 Bevezetés ének lábj.-ét, XXI.)
 
(Ez új gyűjtemény szándéklott czíme)  
 
  Olvasó, ha fennakadsz, hogy
  Könyvem czíme
„Őszikék”:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K2
 
„Őszikék”,
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
  Tudd meg: e néven virágok
  Vannak őszszel, és – csibék
n
Jegyzet
csibék
A parlagi (nem tenyésztett) tyúkok peteérésének időszaki eloszlása és hossza (a kotlás) évszaktól függ. A házityúk újévtől szeptemberig többször kotlik, a kotlási időszakok közül kiemelkedik a tavaszi (ápr.) és a „két Boldogasszony közötti” (aug. 15.–szept. 8.). ( Magyar Néprajz, főszerk. Paládi Kovács Attila, II., Gazdálkodás, Bp., Akadémiai, 2001, 780.) Az ősszel kikelt csirkéket, mivel kevésbé voltak életképesek, általában hamar levágták.
.
 
 
  Ha virágok: a deres fű
  Hantját szépen színezik;
  Ha csibék: ez is
megjárja, –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K2
 
megjárja,
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
  Ki olyanra éhezik.
 
 
  A virágnak nincs illatja,
  Ha
meglepte
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
meglepte
csapta
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K2
 
megcsapta
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
őszi dér;
 
A csibének
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
╕ A csibének
╕ De csibének
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K2
 
De csibének
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
húsa, vére –
  S a konyhában többet ér.
 
  (1877. aug. 13.)  
 
 
„Őszikék
n
Jegyzet
Őszikék
Őszike: őszi kikerics (colchium autumnale), a liliomvirágúak rendjének kikericsfélék családjába tartozó, augusztustól október végéig virágzó évelő növény, sűrű, apró, feltűnő, fehér, halványlila vagy rózsaszín virágot hoz. Görög neve ἐφήμερον (ephémeron, gyorsan múló). Nedves réteken, ligeterdőkben, hegyi legelőkön honos; levele, termése mérgező (latin nevét a méregkeverők országáról, Kolkhiszról kapta). Őszike elnevezése Székelyföldön használatos. (A növényt már Arany László azonosította, lásd a HV 1888 Bevezetés ének lábj.-ét, XXI.)
 
(Ez új gyűjtemény szándéklott czíme)  
 
  Olvasó, ha fennakadsz, hogy
  Könyvem czíme
„Őszikék”:
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K2
 
„Őszikék”,
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
  Tudd meg: e néven virágok
  Vannak őszszel, és – csibék
n
Jegyzet
csibék
A parlagi (nem tenyésztett) tyúkok peteérésének időszaki eloszlása és hossza (a kotlás) évszaktól függ. A házityúk újévtől szeptemberig többször kotlik, a kotlási időszakok közül kiemelkedik a tavaszi (ápr.) és a „két Boldogasszony közötti” (aug. 15.–szept. 8.). ( Magyar Néprajz, főszerk. Paládi Kovács Attila, II., Gazdálkodás, Bp., Akadémiai, 2001, 780.) Az ősszel kikelt csirkéket, mivel kevésbé voltak életképesek, általában hamar levágták.
.
 
 
  Ha virágok: a deres fű
  Hantját szépen színezik;
  Ha csibék: ez is
megjárja, –
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
K2
 
megjárja,
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
  Ki olyanra éhezik.
 
 
  A virágnak nincs illatja,
  Ha
meglepte
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
meglepte
csapta
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K2
 
megcsapta
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
őszi dér;
 
A csibének
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
╕ A csibének
╕ De csibének
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K2
 
De csibének
*
Szövegforrás:
AJÖM I., 352
 
húsa, vére –
  S a konyhában többet ér.
 
  (1877. aug. 13.)