Bibliográfiai adatok
Semmi természet!
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: K1
- Szövegforrás III: HV 1888, 43–45
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 HV 1888, 43–45. [ AJÖM I., 353.]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők K1 MTAK Kt K 510/25r (1–26. sor), 25v (27–38. sor) (alapszöveg) MegjegyzésekAJ
nem törölt a szövegben, ezért ezeket csak a szövegváltozatok közt
tüntettük fel.
Arany János
Bp
., Margitsziget. Arany László írja a
HV 1888
előszavában, hogy Budapest
AJ
a
KKv
-et „hóna alá fogva, elindult vele a sziget néptelenebb útain s
háborítatlanul mélázgatott, írva, ha jött az ihlet percze, vagy gyönyörködve a
szorgalmas kertész munkálkodásában, a kivel szívesen el-elbeszélgetett. (Ennek
emléke a .»
Semmi Természet
« Arany János
[!]
czímű költemény.)” (
HV 1888, Bevezetés, XX.)
A vers zárlatában levont „tanulság” iróniája mögött a Grimm-testvérek –
[sic!]
AJ
által is ismert – kategóriái húzódnak meg; szóhasználatukban a
népköltészet mint „Naturpoesie” (természetköltészet) szerepel, míg a vele
szembeállított Kunstpoesie egyaránt jelent műköltészetet és mesterséges
költészetet. A magyar költészetben Petőfi Sándornak A természet vadvirága című versének
alapeszméje rokonítható e poétikai felfogással, míg a gúny tárgyává tett szemlélet
mögött Toldy Ferenc felfogása sejlik fel. Arany János
Toldy
azzal bírálta a magyar verselést, hogy a költő „érzékére,
belösztönére, a’ szerencsés véletlenre, ’s mint mondogatni szeretik, a’
természetre támaszkodva” alkot, így a magyar versritmus nem művészet, „mert ez a’
szépnek törvényeit eszmélve követi” (
Schedel [Toldy] 1844, 251.).
Toldy Ferenc
Arany
ra a kertmotívum szentimentális értékelése. A természeti egyszerűséghez
való visszanyúlás programja együttjárt azzal, hogy a kertet »szabad természet«-nek
fogták fel: »olyan legyen – mondja Arany János
Addison
–, mintha magától nőtt volna«. Addison, Joseph
Arany
is a természet munkáját félti a »kontár kertész kezek«-től (Egykori tanítványom emlékkönyvébe) vagy a minősítést
megfordítva, a „kertész urat” ironizálja, amikor belehelyezkedik annak
mesterkélt-művi szemleletébe (Semmi természet!):” –
itt idézi az utolsó vsz.-ot. (
Veres 1972, 142.)
Arany János
Semmi természet!
Mint egy
opál-paizs
n
;Jegyzet
opál-paizsopál: szilicium-oxid–víz összetételű ásvány, drágakő-féldrágakő; a benne lévő mikroásvány-szemcsék és víz mennyiségétől függően áttetsző, átlátszó v. színjátszó ( MN )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
┬ opál-paizs;
n
Jegyzet ceruzával jobb m. í.:
┬ kristály
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Te Janó, te
Mihál
n
!Jegyzet
Te Janó, te MihálJános, Mihály: a népi megfigyelés úgy tartja, hogy ha Keresztelő Szent János napján (jún. 12-én) esik az eső, négy napig esni fog. A másik megfigyelés a meteorológiai ősz kezdőnapjához (Egyed napja, szept. 1.) kapcsolódik: ha ezen a napon esik, az esős idő Mihály napjáig (szept. 29.) fog tartani.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
Mihál!
[törölt]
« j »n
Jegyzet j kivakarva, l ráírva
*
Szövegforrás:
K1
K1
Semmi természet!
Mint egy
opál-paizs
n
;Jegyzet
opál-paizsopál: szilicium-oxid–víz összetételű ásvány, drágakő-féldrágakő; a benne lévő mikroásvány-szemcsék és víz mennyiségétől függően áttetsző, átlátszó v. színjátszó ( MN )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
┬ opál-paizs;
n
Jegyzet ceruzával jobb m. í.:
┬ kristály
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Te Janó, te
Mihál
n
!Jegyzet
Te Janó, te MihálJános, Mihály: a népi megfigyelés úgy tartja, hogy ha Keresztelő Szent János napján (jún. 12-én) esik az eső, négy napig esni fog. A másik megfigyelés a meteorológiai ősz kezdőnapjához (Egyed napja, szept. 1.) kapcsolódik: ha ezen a napon esik, az esős idő Mihály napjáig (szept. 29.) fog tartani.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
Mihál!
[törölt]
« j »n
Jegyzet j kivakarva, l ráírva
*
Szövegforrás:
K1
K1
Semmi természet!
Mint egy
opál-paizs
n
;Jegyzet
opál-paizsopál: szilicium-oxid–víz összetételű ásvány, drágakő-féldrágakő; a benne lévő mikroásvány-szemcsék és víz mennyiségétől függően áttetsző, átlátszó v. színjátszó ( MN )
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
┬ opál-paizs;
n
Jegyzet ceruzával jobb m. í.:
┬ kristály
Beszúrás
*
Szövegforrás:
K1
K1
Te Janó, te
Mihál
n
!Jegyzet
Te Janó, te MihálJános, Mihály: a népi megfigyelés úgy tartja, hogy ha Keresztelő Szent János napján (jún. 12-én) esik az eső, négy napig esni fog. A másik megfigyelés a meteorológiai ősz kezdőnapjához (Egyed napja, szept. 1.) kapcsolódik: ha ezen a napon esik, az esős idő Mihály napjáig (szept. 29.) fog tartani.
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
A kritikai kiadás szövege
HV 1888, 43–45
Mihál!
[törölt]
« j »n
Jegyzet j kivakarva, l ráírva
*
Szövegforrás:
K1
K1