X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Bonczék

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: *K1
  • Szövegforrás III: *K2
  • Szövegforrás IV: Voinovich 1951, 59–60

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 Voinovich 1951, 59–60. (alapszöveg) [ AJÖM VI., 161–162.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 MTAK Kt K 510/28v (kivágott lap; a helyére beragasztott lapon a Népdal [Duna vizén…] c. vers, K2; lásd mindkét vers, Megjegyzések) *K2 Papírlapon; autográf (?V1945)
 
Megjegyzések
 
*K1 Eredetileg a KKv 28. lapja volt. Kiiktatásának körülményeit Keresztury Dezső rekonstruálta; eszerint a 27. lap után „egy lapot kivágott
Arany
Arany János
, de úgy, hogy helyére másikat ragasztott be. A beragasztott lapon fönt a Hírlap-áruló utolsó strófája olvasható; majd szorosan utána a 28-as sorszámmal jelölt Népdal. Észrevehető, hogy a vers tisztázata nyugtalan; a betűk nagyobbak a megszokottnál
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
. Mintha arra törekedett volna, hogy ha már egészen be nem töltheti is a következő üres oldalt, legalább a Népdal utolsó strófáját átvihesse, azt éreztetvén, hogy a bejegyzések szoros egymásutánja nem szűnt meg. A háromnegyed rész üres lapra ti. már régebben beírt lapok következnek: az elsőn a Végpont, a következőn a Még egy c. vers. A Népdal 28-as sorszáma után a Végpont eredetileg 30-as jelzését 29-re, a Még egy-ét 31-ről 30-ra javította
Arany
Arany János
. De nem dolgozott elég következetesen, mert az ezután következő Ének a pesti ligetről megtartotta eredeti 32-es sorszámát.” ( Keresztury 1977, [18–19.]) *K2
Voinovich
Voinovich Géza
az első közléshez fűzött jegyzetben említi, hogy „egy kis papírlapon maradt meg”; a papírlap sorsáról, a kézirat jellegéről nem szól. [ Arany János kiadatlan versei, It, 39(1951)/1, 59–64.: 64.] Helyreállítottuk a cz-s írásmódot és a vonatkozó névmás elemeinek különírását; a keletkezés dátumának formátumát a KKv datálási gyakorlatát követve adtuk meg.
 
Keletkezés
 
1877. aug. 30.,
Bp
Budapest
., Margitsziget. A dátum a *K2-n szerepelt.
 
Hangfelvétel
 
Arany János estéje, Hungaroton, SLPX 13836, 1981, Sinkovits Imre, 1’ 45”; ua.: Őszikék és más költemények, Hungaroton, HCD 14284, 2000
 
Bonczék
n
Jegyzet
Bonczék
Az AJÖM VI . szerint a cím „
[szerkesztői feloldás]
n
em vonatkozik személyre, csak a típusra, a »Fenn az ernyő, nincsen kas«-féle nagyzolásra”. (250.) Keresztury Dezső szerint viszont a verset
Arany
Arany János
„egy akkor közismert család gyilkos torzképeként” írhatta, meg; a verset hasonló okból hagyta ki a kiadandók közül, mint az Ártatlan dacz címűt. (lásd ott, Megjegyzések). ( Keresztury 1990, 488.)
 
 
  Boncz urat, én dalom, el ne feledd!
  Verebet fog, ha megénekeled,
  Mert hiu a fiu rettenetes:
  Hírre ha kap neve, szíve repes.
 
 
  Nem fiu már ugyan Boncz, az öreg,
  Sőt fia, Náczi se mái gyerek,
  De kifog ősz hajon, ócska koron
  A pamacs, a kefe, bécsi korom
n
Jegyzet
bécsi korom
„Festőanyag, melyet úgy készítenek, hogy gyanta-tartalmú fát égetnek el s az elszálló kormot e célra berendezett kamrákban felfogják. Ebből hevítés utján a finomabb, párolt kormot nyerik.” (Pallas Nagylexikon) Vö. A nagyidai cigányok (1851) első énekének 10. sorával: „Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal” (ti. a parlagok pirospozsgás múzsája).
.
 
 
  Szép ösi birtokon él a család:
  Kapja örökbe a hivatalát:
  Napdijon kezdte az impetrátor
n
Jegyzet
impetrátor
(Latin impetro: ’elnyer vkitől vmit’); impetratio nobilitatis: ’nemesség- nyerés’, impetrator: ’jószág-nyerő’ ( Honni törvény-szótár, szerk. Bizaki Puky Károly, Posonyban, Fűskúti Landerer Lajos’ betüjivel, 18312, 102.). A család azon sarja, aki nemesi rangra emelkedett.
,
  Nyugdijon végzi a többi fráter.
 
 
  S merje tagadni akárki fia,
  Hogy nem a fő aristokratia!…
  Fiai, lányai mind csupa Boncz,
  Kit csak az új divat ingere vonz
n
Jegyzet
Kit csak az új divat ingere vonz
vö. „Kinek világát csak divat teszi”, Rendületlenűl, 14. sor
.
 
 
  Játszik evésben-ivásban urast,
  Félre dehogy tesz egy árva garast.
  Volna hat annyi a jövedelem,
  Jelszava: „a kiadást emelem!”
 
 
  „Piszkos” az őneki, nem „zsenerőz”
n
Jegyzet
„zsenerőz”
genereux (francia): ’nagylelkű’
,
  A ki – talán fukar és maga főz?…
  Nem, hanem aki, – ha elveri mind, –
  Ad neki ál-ökonómia-szint
n
Jegyzet
Ad neki ál-ökonómia-szint
Úgy állítja be, mintha takarékoskodna.
.
 
 
  Már neki mindene drága legyen!
  Hármat igér, ha te tartod egyen
n
Jegyzet
Hármat igér, ha te tartod egyen
Felfelé alkuszik; többet ígér, mint amen�- nyit az eladó kér.
;
  Tán nem is étel az, a mit eszik,
  Hanem az ár, ha magasra teszik.
 
 
  Látszani, játszani vágy szerepet,
  Otthon elég neki barna retek,
  Mert mikor ingadoz a sulyegyen,
  Tud takaritni, hogy – páholyt vegyen
n
Jegyzet
Tud takaritni, hogy – páholyt vegyen
Nem hív takarítónőt, így spórol pénzt a legdrágább színházi ülőhelyre.
.
 
 
  Élj „urasan”, apa és fia Boncz,
  S hogy ki ne essék szádbul a koncz,
  Soh’se köszöntsd a lenyugvó napot,
  A mi kel, annak emelj kalapot.
 
 
(1877. aug. 30.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
 
1877. augusztus 30.
*
Szövegforrás:
Voinovich 1951, 59–60
 
 
 
 
Bonczék
n
Jegyzet
Bonczék
Az AJÖM VI . szerint a cím „
[szerkesztői feloldás]
n
em vonatkozik személyre, csak a típusra, a »Fenn az ernyő, nincsen kas«-féle nagyzolásra”. (250.) Keresztury Dezső szerint viszont a verset
Arany
Arany János
„egy akkor közismert család gyilkos torzképeként” írhatta, meg; a verset hasonló okból hagyta ki a kiadandók közül, mint az Ártatlan dacz címűt. (lásd ott, Megjegyzések). ( Keresztury 1990, 488.)
 
 
  Boncz urat, én dalom, el ne feledd!
  Verebet fog, ha megénekeled,
  Mert hiu a fiu rettenetes:
  Hírre ha kap neve, szíve repes.
 
 
  Nem fiu már ugyan Boncz, az öreg,
  Sőt fia, Náczi se mái gyerek,
  De kifog ősz hajon, ócska koron
  A pamacs, a kefe, bécsi korom
n
Jegyzet
bécsi korom
„Festőanyag, melyet úgy készítenek, hogy gyanta-tartalmú fát égetnek el s az elszálló kormot e célra berendezett kamrákban felfogják. Ebből hevítés utján a finomabb, párolt kormot nyerik.” (Pallas Nagylexikon) Vö. A nagyidai cigányok (1851) első énekének 10. sorával: „Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal” (ti. a parlagok pirospozsgás múzsája).
.
 
 
  Szép ösi birtokon él a család:
  Kapja örökbe a hivatalát:
  Napdijon kezdte az impetrátor
n
Jegyzet
impetrátor
(Latin impetro: ’elnyer vkitől vmit’); impetratio nobilitatis: ’nemesség- nyerés’, impetrator: ’jószág-nyerő’ ( Honni törvény-szótár, szerk. Bizaki Puky Károly, Posonyban, Fűskúti Landerer Lajos’ betüjivel, 18312, 102.). A család azon sarja, aki nemesi rangra emelkedett.
,
  Nyugdijon végzi a többi fráter.
 
 
  S merje tagadni akárki fia,
  Hogy nem a fő aristokratia!…
  Fiai, lányai mind csupa Boncz,
  Kit csak az új divat ingere vonz
n
Jegyzet
Kit csak az új divat ingere vonz
vö. „Kinek világát csak divat teszi”, Rendületlenűl, 14. sor
.
 
 
  Játszik evésben-ivásban urast,
  Félre dehogy tesz egy árva garast.
  Volna hat annyi a jövedelem,
  Jelszava: „a kiadást emelem!”
 
 
  „Piszkos” az őneki, nem „zsenerőz”
n
Jegyzet
„zsenerőz”
genereux (francia): ’nagylelkű’
,
  A ki – talán fukar és maga főz?…
  Nem, hanem aki, – ha elveri mind, –
  Ad neki ál-ökonómia-szint
n
Jegyzet
Ad neki ál-ökonómia-szint
Úgy állítja be, mintha takarékoskodna.
.
 
 
  Már neki mindene drága legyen!
  Hármat igér, ha te tartod egyen
n
Jegyzet
Hármat igér, ha te tartod egyen
Felfelé alkuszik; többet ígér, mint amen�- nyit az eladó kér.
;
  Tán nem is étel az, a mit eszik,
  Hanem az ár, ha magasra teszik.
 
 
  Látszani, játszani vágy szerepet,
  Otthon elég neki barna retek,
  Mert mikor ingadoz a sulyegyen,
  Tud takaritni, hogy – páholyt vegyen
n
Jegyzet
Tud takaritni, hogy – páholyt vegyen
Nem hív takarítónőt, így spórol pénzt a legdrágább színházi ülőhelyre.
.
 
 
  Élj „urasan”, apa és fia Boncz,
  S hogy ki ne essék szádbul a koncz,
  Soh’se köszöntsd a lenyugvó napot,
  A mi kel, annak emelj kalapot.
 
 
(1877. aug. 30.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
 
1877. augusztus 30.
*
Szövegforrás:
Voinovich 1951, 59–60
 
 
 
 
Bonczék
n
Jegyzet
Bonczék
Az AJÖM VI . szerint a cím „
[szerkesztői feloldás]
n
em vonatkozik személyre, csak a típusra, a »Fenn az ernyő, nincsen kas«-féle nagyzolásra”. (250.) Keresztury Dezső szerint viszont a verset
Arany
Arany János
„egy akkor közismert család gyilkos torzképeként” írhatta, meg; a verset hasonló okból hagyta ki a kiadandók közül, mint az Ártatlan dacz címűt. (lásd ott, Megjegyzések). ( Keresztury 1990, 488.)
 
 
  Boncz urat, én dalom, el ne feledd!
  Verebet fog, ha megénekeled,
  Mert hiu a fiu rettenetes:
  Hírre ha kap neve, szíve repes.
 
 
  Nem fiu már ugyan Boncz, az öreg,
  Sőt fia, Náczi se mái gyerek,
  De kifog ősz hajon, ócska koron
  A pamacs, a kefe, bécsi korom
n
Jegyzet
bécsi korom
„Festőanyag, melyet úgy készítenek, hogy gyanta-tartalmú fát égetnek el s az elszálló kormot e célra berendezett kamrákban felfogják. Ebből hevítés utján a finomabb, párolt kormot nyerik.” (Pallas Nagylexikon) Vö. A nagyidai cigányok (1851) első énekének 10. sorával: „Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal” (ti. a parlagok pirospozsgás múzsája).
.
 
 
  Szép ösi birtokon él a család:
  Kapja örökbe a hivatalát:
  Napdijon kezdte az impetrátor
n
Jegyzet
impetrátor
(Latin impetro: ’elnyer vkitől vmit’); impetratio nobilitatis: ’nemesség- nyerés’, impetrator: ’jószág-nyerő’ ( Honni törvény-szótár, szerk. Bizaki Puky Károly, Posonyban, Fűskúti Landerer Lajos’ betüjivel, 18312, 102.). A család azon sarja, aki nemesi rangra emelkedett.
,
  Nyugdijon végzi a többi fráter.
 
 
  S merje tagadni akárki fia,
  Hogy nem a fő aristokratia!…
  Fiai, lányai mind csupa Boncz,
  Kit csak az új divat ingere vonz
n
Jegyzet
Kit csak az új divat ingere vonz
vö. „Kinek világát csak divat teszi”, Rendületlenűl, 14. sor
.
 
 
  Játszik evésben-ivásban urast,
  Félre dehogy tesz egy árva garast.
  Volna hat annyi a jövedelem,
  Jelszava: „a kiadást emelem!”
 
 
  „Piszkos” az őneki, nem „zsenerőz”
n
Jegyzet
„zsenerőz”
genereux (francia): ’nagylelkű’
,
  A ki – talán fukar és maga főz?…
  Nem, hanem aki, – ha elveri mind, –
  Ad neki ál-ökonómia-szint
n
Jegyzet
Ad neki ál-ökonómia-szint
Úgy állítja be, mintha takarékoskodna.
.
 
 
  Már neki mindene drága legyen!
  Hármat igér, ha te tartod egyen
n
Jegyzet
Hármat igér, ha te tartod egyen
Felfelé alkuszik; többet ígér, mint amen�- nyit az eladó kér.
;
  Tán nem is étel az, a mit eszik,
  Hanem az ár, ha magasra teszik.
 
 
  Látszani, játszani vágy szerepet,
  Otthon elég neki barna retek,
  Mert mikor ingadoz a sulyegyen,
  Tud takaritni, hogy – páholyt vegyen
n
Jegyzet
Tud takaritni, hogy – páholyt vegyen
Nem hív takarítónőt, így spórol pénzt a legdrágább színházi ülőhelyre.
.
 
 
  Élj „urasan”, apa és fia Boncz,
  S hogy ki ne essék szádbul a koncz,
  Soh’se köszöntsd a lenyugvó napot,
  A mi kel, annak emelj kalapot.
 
 
(1877. aug. 30.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
 
1877. augusztus 30.
*
Szövegforrás:
Voinovich 1951, 59–60
 
 
 
 
Bonczék
n
Jegyzet
Bonczék
Az AJÖM VI . szerint a cím „
[szerkesztői feloldás]
n
em vonatkozik személyre, csak a típusra, a »Fenn az ernyő, nincsen kas«-féle nagyzolásra”. (250.) Keresztury Dezső szerint viszont a verset
Arany
Arany János
„egy akkor közismert család gyilkos torzképeként” írhatta, meg; a verset hasonló okból hagyta ki a kiadandók közül, mint az Ártatlan dacz címűt. (lásd ott, Megjegyzések). ( Keresztury 1990, 488.)
 
 
  Boncz urat, én dalom, el ne feledd!
  Verebet fog, ha megénekeled,
  Mert hiu a fiu rettenetes:
  Hírre ha kap neve, szíve repes.
 
 
  Nem fiu már ugyan Boncz, az öreg,
  Sőt fia, Náczi se mái gyerek,
  De kifog ősz hajon, ócska koron
  A pamacs, a kefe, bécsi korom
n
Jegyzet
bécsi korom
„Festőanyag, melyet úgy készítenek, hogy gyanta-tartalmú fát égetnek el s az elszálló kormot e célra berendezett kamrákban felfogják. Ebből hevítés utján a finomabb, párolt kormot nyerik.” (Pallas Nagylexikon) Vö. A nagyidai cigányok (1851) első énekének 10. sorával: „Vézna bőrödet sem fested bécsironggyal” (ti. a parlagok pirospozsgás múzsája).
.
 
 
  Szép ösi birtokon él a család:
  Kapja örökbe a hivatalát:
  Napdijon kezdte az impetrátor
n
Jegyzet
impetrátor
(Latin impetro: ’elnyer vkitől vmit’); impetratio nobilitatis: ’nemesség- nyerés’, impetrator: ’jószág-nyerő’ ( Honni törvény-szótár, szerk. Bizaki Puky Károly, Posonyban, Fűskúti Landerer Lajos’ betüjivel, 18312, 102.). A család azon sarja, aki nemesi rangra emelkedett.
,
  Nyugdijon végzi a többi fráter.
 
 
  S merje tagadni akárki fia,
  Hogy nem a fő aristokratia!…
  Fiai, lányai mind csupa Boncz,
  Kit csak az új divat ingere vonz
n
Jegyzet
Kit csak az új divat ingere vonz
vö. „Kinek világát csak divat teszi”, Rendületlenűl, 14. sor
.
 
 
  Játszik evésben-ivásban urast,
  Félre dehogy tesz egy árva garast.
  Volna hat annyi a jövedelem,
  Jelszava: „a kiadást emelem!”
 
 
  „Piszkos” az őneki, nem „zsenerőz”
n
Jegyzet
„zsenerőz”
genereux (francia): ’nagylelkű’
,
  A ki – talán fukar és maga főz?…
  Nem, hanem aki, – ha elveri mind, –
  Ad neki ál-ökonómia-szint
n
Jegyzet
Ad neki ál-ökonómia-szint
Úgy állítja be, mintha takarékoskodna.
.
 
 
  Már neki mindene drága legyen!
  Hármat igér, ha te tartod egyen
n
Jegyzet
Hármat igér, ha te tartod egyen
Felfelé alkuszik; többet ígér, mint amen�- nyit az eladó kér.
;
  Tán nem is étel az, a mit eszik,
  Hanem az ár, ha magasra teszik.
 
 
  Látszani, játszani vágy szerepet,
  Otthon elég neki barna retek,
  Mert mikor ingadoz a sulyegyen,
  Tud takaritni, hogy – páholyt vegyen
n
Jegyzet
Tud takaritni, hogy – páholyt vegyen
Nem hív takarítónőt, így spórol pénzt a legdrágább színházi ülőhelyre.
.
 
 
  Élj „urasan”, apa és fia Boncz,
  S hogy ki ne essék szádbul a koncz,
  Soh’se köszöntsd a lenyugvó napot,
  A mi kel, annak emelj kalapot.
 
 
(1877. aug. 30.)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
*K2
 
1877. augusztus 30.
*
Szövegforrás:
Voinovich 1951, 59–60