Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők K1 MTAK Kt K 510/33v (1–40. sor), 34r (41–84. sor), 34v (85–128. sor), 35r (129– 170. sor), 35v (171–192. sor) (alapszöveg) Megjegyzések K1 A cím sorában, a bal margón fekete ceruzával: 37. (javítva ebből: 36.) – a 34r-n őrszó: Igy foly szerint Arany László „nyilván apja szándékát követve” hagyta ki a HV 1888 anyagából ( Voinovich 1951, 64.), erre azonban nincs bizonyíték; valószínű ugyanakkor, hogy az által a KKv -ből eltávolított Bonczék című verssel sorolta egy kategóriába. A kihagyást esetleg a vers keletkezésének háttere is indokolhatta (lásd Keletkezés). Keletkezés 1877. okt. 4., . A vers keletkezésének hátterében az a párbaj áll, amelyről a VU 1877. szept. 30-án számolt be. „Halálos párbaj. E hó 26-án nagy izgatottságot keltett a fővárosban az a hír, hogy Perczel Aurél, Perczel Béla igazságügy-miniszter 27 éves fia párbaj áldozata lett. A gyászos esethez mindenféle magyarázat fűződik, melyből nem lehet tudni, mi volt a valódi ok, mely e katasztrófát előidézte. Az ellenfél köztiszteletü jelleme, komoly természete és társadalmi állása után ítélve, az oknak igen mélynek kell lenni. – A mélyen sújtott atya miniszter dél körül, 11 óra tájban tudta meg a borzasztó hirt s hallatára eszméletét vesztette. A rendőrségnél 10 óra körül jelent meg dr. Antal Géza egyetemi magántanár, előadva, hogy hozzá reggeli 6 órakor egy idegen ifjú jött s barátja, Perczel Aurél nevében kérte, hogy menjen ki hozzá a rákospalotai erdőbe. Dr. már az erdő szélén találta dr. Klempát, s alig váltott vele néhány szót, midőn pisztolylövés hallatszott, s arra jajkiáltás. Az erdőbe sietve, vérében és nyakán átlőve, végvonaglásban találták Perczel Aurélt, ki pár pillanat múlva meghalt. A lövés után 4–6 ismeretlen ifjút láttak kocsira ülni, kik azonnal elhajtottak. A szerencsétlen ifjú holttestét a Rókus-kórházba szállították, s a rendőrség meg indította a nyomozást az ellenfél után. A nyomok dr. Wagner László műegyetemi tanárig vezettek, kit utrakészen találtak, s ki néhány kitérő válasz után be is vallotta, hogy az ifjú t ő lőtte le párbajban, s erre becsületből volt kényszerítve. t azonnal letartóztatták, s a pestvidéki törvényszékhez, a megyeházba vitték. kiváló képzettségű és tanítványai által nagyrabecsült tanár a mezőgazdaság terén előkelő tekintély; körülbelől 36–40 éves, nős, s neje igen szép asszony, néhai leánya. Perczel Aurél a társaskörökben kedvelt fiatal ember volt, s keresett ügyvéd. Mint mondják, csak előtte való nap tért vissza a fővárosba, s itt kihívása várt rá, élet-halálra. A párbajozók a segédek jeladására egyszerre lőttek s halálosan találva omlott össze. a segédek nevét vonakodott bevallani. két segédje Leővey Sándor miniszteri titkár és Szüry Dénes miniszteri fogalmazó e hó 27-én reggel azonban önkényt jelentkeztek Tuschner Ágost királyi ügyésznél, a hol kihallgattatván, egyelőre szabadon hagyattak. A szerencsétlen segédeit is kifürkészték; ezek: Szitányi Ödön és Ivánka Oszkár. Ez utóbbi az, ki két hó előtt Ipolyságon párbajban agyonlőtte Weiszbergert. Mint a lapok írják, először Kiss Aladár ügyvédet kérte föl segédül, de az nem fogadta el. a párbaj után elutazott. Mint orvosok dr. Antal Géza egyetemi magántanár és dr. Klempa voltak fölkérve. A párbaj 20 lépésről történt. golyója nek lövésre emelt karján a kabátot is horzsolva ment jobb oldalon a nyakába s a csigolyában akadt meg. Az orvosi hivatalos vizsgálat föltétlenül halálosnak jelentette ki a lövést. a bíróság előtt igen nyugodtan tette vallomásait, de a párbaj okára nézve kijelentette, hogy hallgatni fog. segédjei is azt mondják, hogy az okot nem ismerik. még 25-én este szülőivel vacsorált, s komoly volt, de ez nem tünt föl, mert rendesen így viselte magát. Azután a nemzeti színházba ment, s éjfél után 1 órakor rendelte meg a 69. számú bérkocsit, hogy reggel fél 6 órakor uri-utczai szállása előtt legyen. még előtte való nap megtartotta előadási óráit a műegyetemen és este végrendeletet irt. Tanítványait mélyen meghatotta a szeretett tanár esete, s küldöttségileg akarnak megkegyelmezést kérni a királynál. neje 27-én este érkezett meg Aussee-ből, hol a nyarat töltötte; csak ekkor értesült a történtekről. Az áldozatot e hó 28-án temették el. A részvét kölcsönösen megoszlik a Perczel és Wagner család közt. miniszternek az országgyűlési szabadelvű párt s a miniszterek is kifejezték részvétüket a megrendítő eset fölött.” [ VU, 24(1977)/39. (szept. 30.), 620.] Kritikatörténet Megjelenése előtt Babits Mihály említette, Paris címen, Arany-életrajzáról írt kritikájában. [ Babits Mihály, Új Arany-életrajz, Nyug, 25(1932)/20. (okt. 16.), 368–370.: 370.; ua.: . Arany Jánosról, szerk. Pienták Attila, Bp., ELTE Eötvös, 2003, 160–164.: 164.] Bori Imre „operettballadá”-nak nevezi ( Bori 1985, 98.). Csűrös Miklós a Pázmán lovag című vígballadával hasonlítja össze; „A komikum alapja mindkét jelenetben a párbajozók közötti erőkülönbség és az egyik fél inkognitója. De akár ebből az egyetlen idézetpárból is kitűnik a hangnem, az előadásmód, végső fokon a műfaj eltérése: a Pázmán lovag megjeleníti, a Párviadal elbeszéli az összecsapást. Drámaisága az előbbit inkább a balladához közelíti, elbeszélő alaptermészete az utóbbit kisepikájával rokonítja.” Miután ( megállapítását nem idézve) az operettparódia lehetőségét is számba veszi, Szili József nyomán (aki Az elhagyott lak című versben látta egy verses novella csíráját, lásd Szili 1996, 247.), legtalálóbbnak a verses novella műfaji fogalmát tartja – „inkább a verses regény oldalági rokonát értve rajta, mint a költői beszélyét”. A verses regénnyel – Imre László műfaj-monográfiája nyomán – világképének pesszimizmusában és dezillúziójában, a társadalmi és lélektani regény deformációjában, az „irodalmiasság”-ban, a szubjektív elbeszélő modorban látja rokonnak a verset. Végül megállapítja: „A Párviadal formateremtő elve az eposzi előadásmódot nevetségessé tevő paródia”, s kitér a vers Homérosz-párhuzamaira. ( Csűrös Miklós, Arany János: Párviadal, Irodalomismeret, 2013/2, 67–72.) Hangfelvétel Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Bányai Kelemen Barna, 8’ 46”