Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 Papírszeleten, a Formai nyűg c. verssel együtt; autográf (V1945) Megjegyzés A cím nyilván nem -tól származik, ezért szögletes zárójelbe tettük; helyreállítottuk a vonatkozó névmás elemeinek különírását. Keletkezés Valószínűleg a Formai nyűg című vershez közeli időben (lásd Kézirat, *K1), vagyis 1877. dec., . nak pesti tartózkodása során volt alkalma megtapasztalni a háziurak anyagiasságát. A Három pipa utcai házban „a háziak betűszedőnek tartották, s ez ellen ő annál kevésbbé tartotta szükségesnek tiltakozni, mert adóját is ehhez mérten szabták ki.” ( AJLÍ II., 208., lásd A három pipa utcza, Keletkezés). Az Üllői út 7. szám alatti lakás kapcsán írja Ercsey Sándornak 1867-ben (ide 1864-ben költöztek, lásd Ártatlan dacz, Keletkezés): „a titoknoki lakás Sz. Györgyre megürűlvén, oda fogunk költözni. Több ok öszszehatása birt erre. Itt új házi úr van: s természetesen szöktetni akarja a lakbért.” (1867. ápr. 9.; AJÖM XIX., 87.) Egy évvel később (nem tudván még, hogy az akadémiai lakást a titkári hivatalból való visszavonulása után is használhatja majd), házvásárlási tervek foglalkoztatták – ebben is szerepet játszott a háziurak önkényeskedése: „Ha az ember e nagy városban egy kis hajlékot tudna szerezni, hol vénségére meghúzhassa magát, s nem lenne kitéve a házi urak üldözésének: a bizony nem volna rosz.” (Ercsey Sándornak, 1868. febr. 25, AJÖM XIX., 165.) A töredék tanúsága szerint a vers a nagyvárosi élet szatirikus ábrázolásai közé tartozott volna, vö. Rangos koldús, Bonczék, Párviadal.