Bibliográfiai adatok
Az „öreg” házról
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: *K1
- Szövegforrás III: HV 1888, 514
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 HV 1888, 514. (Forgácsok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 165.]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők *K1 Autográf [?V1945]Bp
. Az
AJÖM VI
. jegyzete (251.) szerint a kéziraton szerepelt az „1877 után” datálás. Budapest
AJ
szülőházát, amely a Nagy Kölesér utcán állt (lásd
Dánielisz Endre, Nagyszalonta jeles szülöttei, Gyula,
2001,2 13., sorszáma a régi telekkönyv szerint
486., az új szerint 560., ma Arany János utca 46.), Gyöngyösy László, birtokában lévő adatokra hivatkozva, így írja le: „A régi ház, a hol
Arany János
Arany
született, két ablakával az utczára nézett és az udvaron, az utcza
felé fordulva, a baloldalon hosszában nyúlt el. Régi módú parasztház volt egy
szobával, pitvarral, éléskamarával, a mit nyáron szobának is használtak. Azontúl
sorban következett az istálló három-négy darab jószág részére. Ez a ház paticsfalú
volt, vagyis hasított fával fonták falát, rá sárt tapasztottak.” (
Gyöngyösy 1904b, 768.; az utca neve itt hibásan: Kölcsér.)
A ház 1823. ápr. 4-én leégett az ún.
„Bajó-tűz”-ben. A telekre épült újabb ház további sorsáról Arany János
AJ
unokaöccse, Jámbor Sándor számol be: a házat „én, édes atyámmal együtt 1837-ben, mikor Arany János az ő nénjével (édes anyámmal) ugy egyezett ki, hogy anyám nagyapámat:
Arany Györgyöt eltartani köteles, hogy az szükséget semmibe se lásson, s ennek
fejében a földdel együtt azt a kis házat is megkapta: saját kezeimmel bontottam le
s igy mint puszta telket adtuk el 1844-ben
Arany János
Arany Ferencz
nek, a mostani tulajdonos atyjának, ki azon 1847-ben, a nagy tűzvész után uj házat és istállót épitett.” [lásd
Szalontai Lapok 14(1902)/27, idézve:
Olti Mózes, Szalonta nevezetességei = Nagyszalonta 1606–1906, szerk. Móczár József, Nagyszalonta, Székely J. Jenő könyvnyomdája, 1906, 248–262.:
252–253.] A visszaemlékezésben említett „mostani tulajdonos”
Arany Sándor [lásd
VU, 49(1902)/27. (júl. 6.), 440.]; halála (1908) után özvegye és az örökösök az Arany-Emlékegyesületnek
adták el az ingatlant, amelyet az egyesület 1909-ben, a
tulajdonjog megtartása mellett, a városnak engedett át, kisdedóvó működtetése
céljából. Ekkor helyezték el az – ideiglenesnek szánt – emléktáblát is, a
következő felirattal:
Arany Ferenc
AJ
szülőházára. A nádfedeles épület ma tájházként üzemel, homlokzatán ma
is a fent említett emléktábla látható. A telken megmaradt az eredeti kút, s ma is
áll rajta egy eperfa. A 20. század elején
készült képeslap, felirata szerint, Arany János
AJ
szülőházát ábrázolja (Sárai fényképsokszorosító, Budapest, VIII.,
Vajdahunyad utca 16.; Zempléni Múzeum, Szerencs, 0158127), ez azonban az
elpusztult szülőház helyén emelt nagyobb, cseréptetős épület.
Arany János
Az „öreg” házról
Illa vetus
n
, dominis etiam casa parva
duobus,
Jegyzet
Illa vetus„s ím az a kettőjüknek is oly kicsi ócska lakocska templommá válik”. (
Ovidius
, Átváltozások, Nyolcadik könyv, Philemon és
Baucisz, 701–702. sor = Ovidius 1982, 233.) Vö.:
„az ének és a szentirás vonzóbb helyei lettek első tápja gyönge lelkemnek, s a kis
bogárhátu viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott”
(Ovidius, Publius, Naso
AJ
levele Gyulai Pálnak, 1855. jún. 7.,
AJÖM XVI., 555.).Arany János
Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljon
n
,Jegyzet
Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljonVö. a Bolond Istók Első énekének 17–18. vsz.-ával: a csősz düledező kunyhóját „Nem úgy csinálták, hogy örökös légyen. / Palotát épit a dús, kéjekint […]. Oh mért örökíted / A halandóság emlékezetét / Halandó ember?”
Az „öreg” házról
Illa vetus
n
, dominis etiam casa parva
duobus,
Jegyzet
Illa vetus„s ím az a kettőjüknek is oly kicsi ócska lakocska templommá válik”. (
Ovidius
, Átváltozások, Nyolcadik könyv, Philemon és
Baucisz, 701–702. sor = Ovidius 1982, 233.) Vö.:
„az ének és a szentirás vonzóbb helyei lettek első tápja gyönge lelkemnek, s a kis
bogárhátu viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott”
(Ovidius, Publius, Naso
AJ
levele Gyulai Pálnak, 1855. jún. 7.,
AJÖM XVI., 555.).Arany János
Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljon
n
,Jegyzet
Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljonVö. a Bolond Istók Első énekének 17–18. vsz.-ával: a csősz düledező kunyhóját „Nem úgy csinálták, hogy örökös légyen. / Palotát épit a dús, kéjekint […]. Oh mért örökíted / A halandóság emlékezetét / Halandó ember?”
Az „öreg” házról
Illa vetus
n
, dominis etiam casa parva
duobus,
Jegyzet
Illa vetus„s ím az a kettőjüknek is oly kicsi ócska lakocska templommá válik”. (
Ovidius
, Átváltozások, Nyolcadik könyv, Philemon és
Baucisz, 701–702. sor = Ovidius 1982, 233.) Vö.:
„az ének és a szentirás vonzóbb helyei lettek első tápja gyönge lelkemnek, s a kis
bogárhátu viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott”
(Ovidius, Publius, Naso
AJ
levele Gyulai Pálnak, 1855. jún. 7.,
AJÖM XVI., 555.).Arany János
Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljon
n
,Jegyzet
Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljonVö. a Bolond Istók Első énekének 17–18. vsz.-ával: a csősz düledező kunyhóját „Nem úgy csinálták, hogy örökös légyen. / Palotát épit a dús, kéjekint […]. Oh mért örökíted / A halandóság emlékezetét / Halandó ember?”