X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Az „öreg” házról

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: *K1
  • Szövegforrás III: HV 1888, 514

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 HV 1888, 514. (Forgácsok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 165.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 Autográf [?V1945]
 
Megjegyzés
 
*K1 Adata az AJÖM VI. (251.) alapján
 
Keletkezés
 
A HV 1888 datálása szerint 1877 után,
Bp
Budapest
. Az AJÖM VI . jegyzete (251.) szerint a kéziraton szerepelt az „1877 után” datálás.
AJ
Arany János
szülőházát, amely a Nagy Kölesér utcán állt (lásd Dánielisz Endre, Nagyszalonta jeles szülöttei, Gyula, 2001,2 13., sorszáma a régi telekkönyv szerint 486., az új szerint 560., ma Arany János utca 46.), Gyöngyösy László, birtokában lévő adatokra hivatkozva, így írja le: „A régi ház, a hol
Arany
Arany János
született, két ablakával az utczára nézett és az udvaron, az utcza felé fordulva, a baloldalon hosszában nyúlt el. Régi módú parasztház volt egy szobával, pitvarral, éléskamarával, a mit nyáron szobának is használtak. Azontúl sorban következett az istálló három-négy darab jószág részére. Ez a ház paticsfalú volt, vagyis hasított fával fonták falát, rá sárt tapasztottak.” ( Gyöngyösy 1904b, 768.; az utca neve itt hibásan: Kölcsér.) A ház 1823. ápr. 4-én leégett az ún. „Bajó-tűz”-ben. A telekre épült újabb ház további sorsáról
AJ
Arany János
unokaöccse, Jámbor Sándor számol be: a házat „én, édes atyámmal együtt 1837-ben, mikor Arany János az ő nénjével (édes anyámmal) ugy egyezett ki, hogy anyám nagyapámat: Arany Györgyöt eltartani köteles, hogy az szükséget semmibe se lásson, s ennek fejében a földdel együtt azt a kis házat is megkapta: saját kezeimmel bontottam le s igy mint puszta telket adtuk el 1844-ben
Arany Ferencz
Arany Ferenc
nek, a mostani tulajdonos atyjának, ki azon 1847-ben, a nagy tűzvész után uj házat és istállót épitett.” [lásd Szalontai Lapok 14(1902)/27, idézve: Olti Mózes, Szalonta nevezetességei = Nagyszalonta 1606–1906, szerk. Móczár József, Nagyszalonta, Székely J. Jenő könyvnyomdája, 1906, 248–262.: 252–253.] A visszaemlékezésben említett „mostani tulajdonos” Arany Sándor [lásd VU, 49(1902)/27. (júl. 6.), 440.]; halála (1908) után özvegye és az örökösök az Arany-Emlékegyesületnek adták el az ingatlant, amelyet az egyesület 1909-ben, a tulajdonjog megtartása mellett, a városnak engedett át, kisdedóvó működtetése céljából. Ekkor helyezték el az – ideiglenesnek szánt – emléktáblát is, a következő felirattal:
 
Ezen a telken állott „a bogár hátu öreg ház,” melyben ARANY JÁNOS született 1817. márczius 2-án.
 
( Debreczeni István, A nagyszalontai Arany Emlékegyesület története 1882–1912, Nagyszalonta, Kálmán László könyvnyomdája, 1913, 72–73.) Az ingatlant a 2. világháború után államosították; 2004-ben kapta vissza az Arany-Emlékegyesület. A háromosztatú parasztházat (amely a harmadik ingatlan a telken) 2010-ben úgy alakították át, hogy hasonlítson
AJ
Arany János
szülőházára. A nádfedeles épület ma tájházként üzemel, homlokzatán ma is a fent említett emléktábla látható. A telken megmaradt az eredeti kút, s ma is áll rajta egy eperfa. A 20. század elején készült képeslap, felirata szerint,
AJ
Arany János
szülőházát ábrázolja (Sárai fényképsokszorosító, Budapest, VIII., Vajdahunyad utca 16.; Zempléni Múzeum, Szerencs, 0158127), ez azonban az elpusztult szülőház helyén emelt nagyobb, cseréptetős épület.
 
Az „öreg” házról  
  Illa vetus
n
Jegyzet
Illa vetus
„s ím az a kettőjüknek is oly kicsi ócska lakocska templommá válik”. (
Ovidius
Ovidius, Publius, Naso
, Átváltozások, Nyolcadik könyv, Philemon és Baucisz, 701–702. sor = Ovidius 1982, 233.) Vö.: „az ének és a szentirás vonzóbb helyei lettek első tápja gyönge lelkemnek, s a kis bogárhátu viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott” (
AJ
Arany János
levele Gyulai Pálnak, 1855. jún. 7., AJÖM XVI., 555.).
, dominis etiam casa parva duobus,  
  Vertitur in templum.  
 
  Híre pora sincsen már az öreg háznak
n
Jegyzet
Híre pora sincsen már az öreg háznak
lásd Keletkezés
,
  Honnan elindultam földi útazásnak,
  Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljon
n
Jegyzet
Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljon
Vö. a Bolond Istók Első énekének 17–18. vsz.-ával: a csősz düledező kunyhóját „Nem úgy csinálták, hogy örökös légyen. / Palotát épit a dús, kéjekint […]. Oh mért örökíted / A halandóság emlékezetét / Halandó ember?”
,
  Csak rövid tanyául, mint a fecske fészek.
  Mig ideje eljön a…
n
Jegyzet
Mig ideje eljön a…
A rímszó és a kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a sor végén a „költözködésnek” szó állt volna. (Vö.: „Vándor-madár lelkem: jól érzi magába’, / Hogy ma-holnap indul melegebb hazába”, Toldi estéje, I/31.)
 
 
[szerkesztői feloldás]
1877 után
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
(1877 után)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 514
 
 
 
 
Az „öreg” házról  
  Illa vetus
n
Jegyzet
Illa vetus
„s ím az a kettőjüknek is oly kicsi ócska lakocska templommá válik”. (
Ovidius
Ovidius, Publius, Naso
, Átváltozások, Nyolcadik könyv, Philemon és Baucisz, 701–702. sor = Ovidius 1982, 233.) Vö.: „az ének és a szentirás vonzóbb helyei lettek első tápja gyönge lelkemnek, s a kis bogárhátu viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott” (
AJ
Arany János
levele Gyulai Pálnak, 1855. jún. 7., AJÖM XVI., 555.).
, dominis etiam casa parva duobus,  
  Vertitur in templum.  
 
  Híre pora sincsen már az öreg háznak
n
Jegyzet
Híre pora sincsen már az öreg háznak
lásd Keletkezés
,
  Honnan elindultam földi útazásnak,
  Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljon
n
Jegyzet
Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljon
Vö. a Bolond Istók Első énekének 17–18. vsz.-ával: a csősz düledező kunyhóját „Nem úgy csinálták, hogy örökös légyen. / Palotát épit a dús, kéjekint […]. Oh mért örökíted / A halandóság emlékezetét / Halandó ember?”
,
  Csak rövid tanyául, mint a fecske fészek.
  Mig ideje eljön a…
n
Jegyzet
Mig ideje eljön a…
A rímszó és a kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a sor végén a „költözködésnek” szó állt volna. (Vö.: „Vándor-madár lelkem: jól érzi magába’, / Hogy ma-holnap indul melegebb hazába”, Toldi estéje, I/31.)
 
 
[szerkesztői feloldás]
1877 után
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
(1877 után)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 514
 
 
 
 
Az „öreg” házról  
  Illa vetus
n
Jegyzet
Illa vetus
„s ím az a kettőjüknek is oly kicsi ócska lakocska templommá válik”. (
Ovidius
Ovidius, Publius, Naso
, Átváltozások, Nyolcadik könyv, Philemon és Baucisz, 701–702. sor = Ovidius 1982, 233.) Vö.: „az ének és a szentirás vonzóbb helyei lettek első tápja gyönge lelkemnek, s a kis bogárhátu viskó szentegyház vala, hol fülem soha egy trágár szót nem hallott” (
AJ
Arany János
levele Gyulai Pálnak, 1855. jún. 7., AJÖM XVI., 555.).
, dominis etiam casa parva duobus,  
  Vertitur in templum.  
 
  Híre pora sincsen már az öreg háznak
n
Jegyzet
Híre pora sincsen már az öreg háznak
lásd Keletkezés
,
  Honnan elindultam földi útazásnak,
  Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljon
n
Jegyzet
Nem is ugy épűlt, hogy századokig álljon
Vö. a Bolond Istók Első énekének 17–18. vsz.-ával: a csősz düledező kunyhóját „Nem úgy csinálták, hogy örökös légyen. / Palotát épit a dús, kéjekint […]. Oh mért örökíted / A halandóság emlékezetét / Halandó ember?”
,
  Csak rövid tanyául, mint a fecske fészek.
  Mig ideje eljön a…
n
Jegyzet
Mig ideje eljön a…
A rímszó és a kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a sor végén a „költözködésnek” szó állt volna. (Vö.: „Vándor-madár lelkem: jól érzi magába’, / Hogy ma-holnap indul melegebb hazába”, Toldi estéje, I/31.)
 
 
[szerkesztői feloldás]
1877 után
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K1
 
(1877 után)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 514