Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 Autográf [?V1945] Megjegyzés *K1 Adata az AJÖM VI. (251.) alapján Keletkezés A HV 1888 datálása szerint 1877 után, . Az AJÖM VI . jegyzete (251.) szerint a kéziraton szerepelt az „1877 után” datálás. szülőházát, amely a Nagy Kölesér utcán állt (lásd Dánielisz Endre, Nagyszalonta jeles szülöttei, Gyula, 2001,² 13., sorszáma a régi telekkönyv szerint 486., az új szerint 560., ma Arany János utca 46.), Gyöngyösy László, birtokában lévő adatokra hivatkozva, így írja le: „A régi ház, a hol született, két ablakával az utczára nézett és az udvaron, az utcza felé fordulva, a baloldalon hosszában nyúlt el. Régi módú parasztház volt egy szobával, pitvarral, éléskamarával, a mit nyáron szobának is használtak. Azontúl sorban következett az istálló három-négy darab jószág részére. Ez a ház paticsfalú volt, vagyis hasított fával fonták falát, rá sárt tapasztottak.” ( Gyöngyösy 1904b, 768.; az utca neve itt hibásan: Kölcsér.) A ház 1823. ápr. 4-én leégett az ún. „Bajó-tűz”-ben. A telekre épült újabb ház további sorsáról unokaöccse, Jámbor Sándor számol be: a házat „én, édes atyámmal együtt 1837-ben, mikor Arany János az ő nénjével (édes anyámmal) ugy egyezett ki, hogy anyám nagyapámat: Arany Györgyöt eltartani köteles, hogy az szükséget semmibe se lásson, s ennek fejében a földdel együtt azt a kis házat is megkapta: saját kezeimmel bontottam le s igy mint puszta telket adtuk el 1844-ben nek, a mostani tulajdonos atyjának, ki azon 1847-ben, a nagy tűzvész után uj házat és istállót épitett.” [lásd Szalontai Lapok 14(1902)/27, idézve: Olti Mózes, Szalonta nevezetességei = Nagyszalonta 1606–1906, szerk. Móczár József, Nagyszalonta, Székely J. Jenő könyvnyomdája, 1906, 248–262.: 252–253.] A visszaemlékezésben említett „mostani tulajdonos” Arany Sándor [lásd VU, 49(1902)/27. (júl. 6.), 440.]; halála (1908) után özvegye és az örökösök az Arany-Emlékegyesületnek adták el az ingatlant, amelyet az egyesület 1909-ben, a tulajdonjog megtartása mellett, a városnak engedett át, kisdedóvó működtetése céljából. Ekkor helyezték el az – ideiglenesnek szánt – emléktáblát is, a következő felirattal: Ezen a telken állott „a bogár hátu öreg ház,” melyben ARANY JÁNOS született 1817. márczius 2-án. ( Debreczeni István, A nagyszalontai Arany Emlékegyesület története 1882–1912, Nagyszalonta, Kálmán László könyvnyomdája, 1913, 72–73.) Az ingatlant a 2. világháború után államosították; 2004-ben kapta vissza az Arany-Emlékegyesület. A háromosztatú parasztházat (amely a harmadik ingatlan a telken) 2010-ben úgy alakították át, hogy hasonlítson szülőházára. A nádfedeles épület ma tájházként üzemel, homlokzatán ma is a fent említett emléktábla látható. A telken megmaradt az eredeti kút, s ma is áll rajta egy eperfa. A 20. század elején készült képeslap, felirata szerint, szülőházát ábrázolja (Sárai fényképsokszorosító, Budapest, VIII., Vajdahunyad utca 16.; Zempléni Múzeum, Szerencs, 0158127), ez azonban az elpusztult szülőház helyén emelt nagyobb, cseréptetős épület.