X (Close panel)Bibliográfiai adatok

[Válasz Sárvárynak]

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: K1
  • Szövegforrás III: AJÖM I., 539

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 AJÖM I., 539. [A tölgyek alatt jegyzetei közt] [ AJÖM XIX., 400–401.; az egész levél: 399–401.] [Versként először: Arany 1955, 735., a Verses bírálatok, széljegyzetek között, cím nélkül]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők K1 MTA Kt K 513/1331 (2 fol.), Sárváry Antal verses levele AJ-nak, AJ ceruzával és tintával írt megjegyzéseivel; 1r (1–4. sor), 1v (5–12. sor; a 2r–v üres) (alapszöveg)
 
Megjegyzések
 
A vers címét
AJ
Arany János
jegyzete nyomán állapítottuk meg, a Válasz Petőfinek cím mintájára. A három versszak
Sárváry
Sárváry Antal
verses levelének egy-egy szakaszához kapcsolódik, ezeket
Arany
Arany János
csillaggal jelölte (lásd Keletkezés). A könnyebb áttekinthetőség kedvéért szögletes zárójelben megadtuk
Sárváry
Sárváry Antal
szövegének azon sorait, amelyekre az egyes vsz.-ok vonatkoznak. A jegyzet
AJ
Arany János
verse alatt áll. A szövegkritikai jegyzetek az AJÖM XIX . jegyzetein alapulnak.
 
Keletkezés
 
1878. jan. 2.,
Bp
Budapest
. Az első vers, amely az Őszikék-ciklusból nyomtatásban megjelent, A tölgyek alatt volt (A Hon 1877. karácsonyi száma – lásd A tölgyek alatt, Megjelenés, Megjegyzések). A [Válasz Sárvárynak] három, egy-egy vsz.-nyi kommentár annak a verses levélnek a 12., 23. és 32. sorához, amelyet Sárváry Antal névtelenül küldött
AJ
Arany János
-nak A tölgyek alatt megjelenése alkalmából; a kommentárokat a Sárváry-szöveg illető sorainak végére
AJ
Arany János
által iktatott csillagok jelzik. A vers 15. és 23. sora mellé írt megjegyzés
AJ
Arany János
-tól származik (előbbi fekete ceruzával, utóbbi tintával); utóbbi a [Válasz Sárvárynak] 2. vsz.-ára vonatkozik. A verses levél a következő: Levél t. cz. Arany János Urhoz. 1877. December 31 kén A tölgyek alatt ” költeménye’ átolvasása után. /:Margit sziget”:/ (: Ennek jelzetes bírálatával :/. :) ——–
Jó Arany Jánosunk! koszorúzott Költőnk!
Mi jutott eszedbe tisztes vén korodba?
Hogy leereszd ’s felhuzd jól hangolt hurjaid,
Hogy egy nagy lyukat üss dicső kobozodba. –
Inkább ne lett volna soha Margit sziget!
Vagy Te ki ne mentél volna nyárra oda!
Vagy ne ültél volna ott a tölgyek alatt!
Ugy létre nem jöhet versed – – ez a csoda. –
Mert hogy ez létre jött, nagyon fáj az nekem,
’S fájhat mindennek, ki Téged méltán tisztel;
E költemény csak árny foltja a többinek,
Korpát vegyítettél össze a láng-liszttel. –*
Kegyetlen sorsunk – e földön soká bolygván –
Testben és lélekben, ifjúból öreggé,
Fürge pillangóból lassú bús hernyóvá tán megforditva szokott?
Visszásan változni, mint sima út röggé.
’S ha már magunk mondjuk, hogy gyermekké lettünk:
Ne akarjunk ifju módra hadonázni,
/: Se sok megszokásból, se vak hiuságból :/ –
’S reszkető inakkal hegy tetőkre mászni. –
Ha már a nyári est hűsétől is tartva,
Félénken sietünk a meleg szobába:
Hagyjunk fel a Pindusz meredek ormával; –** Lásd erre a jegyzetet
Más irjon már verset, mi irjunk – – prózába.
Ugy is vén költőnél, eszmék helyett, hüvely
Marad csak, ’s van kínnal keresett rím elég! –
Léghajó Ő, mely bár ég felé törekszik,
Nincs benne, éltető, – tán egy szemernyi – lég. –
Neked rég kijutott már a dicsőségből; –
Most hát, babéridon pihenve, élj tovább. –
Nagy múltad’ – hallgatva – őrzöd meg legjobban.
Vén költő nem csillag többé, csak déli báb. –***
 
————— A verset a KK 1894 közölte először, A tölgyek alatt / Nro 2. [Még egyszer „A tölgyek alatt” címmel] jegyzetében (II., 411–412.). A levél mellékletként tartalmazza A tölgyek alatt című versnek A Hon 1877. karácsonyi számából kivágott szövegét (lásd A tölgyek alatt, M1, ill. Megjegyzések), kék ceruzás jelölésekkel:
 
„Irodalom, müvészet és tudomány. Arany Jánosnak általunk legelsőbben jelzett gyönyörü versét, mely a »Budapesti Szemle« január havi füzetében jelenend meg, már most közölhetjük. Koszorus költőnk pihentetett lantjának legujabb terméke igy hangzik:
n
Jegyzet
A tölgyek alatt.  
(Margitsziget.)  
A tölgyek alatt
Szeretek pihenni.
Hova el nem hat
Város zaja semmi.
Zöld lomb közein
Áttörve” az égbolt
S a rét mezein
Vegyül árny- és fényfolt.
 
A tölgyek alatt
Oly otthonos itten!
Évem leapadt:
Ime, gyermek lettem, !
Mint mikor a tölgy
Sudarát megmásztam,
Hol seregély költ
S vigan madarásztam.
 
A tölgyek alatt
Több egykoru társsal
Madárfiakat
Kifesziténk nyárssal. !
Jó tüz lobog ott,
Zizeg a kis bogrács ?
S ha bealkonyodott,
Haza már egy ugrás.
 
gy
A tölyek alatt
Örömest valék én,
!  Bár a madarat
 Hagytam utóbb békén.
Gyermeki önző
Korom, ifju ábránd
Veszi ösztönző
Szárnyára s tovább ránt.
 
De tölgyek alatt,
Valamerre jártam,
Szülő honomat
– Csakis ott – találtam;
S hol tengve tunyán
Hajt, s nem virul a tölgy;
Volt bár Kanaán,
Nem lett honom a föld. !
 
A tölgyek alatt
Még most is elülök;
Büv-kép csalogat, ?
Ábrándba merülök;
Hajó-kerekek
Zubogását hallom…
„Hajrá, gyerekek: 
A vizi malom!”  Jaj!
 
A tölgyek alatt
Im meglep az alkony,
Hűsebb fuvalat
Zörög át a parkon;
Felhők szeme rebben: mi ez?
Haza sietek,
Jobb ott, melegebben,
Ki vén, ki beteg.
 
A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!
 
 
( AJÖM XIX., 845–847.)
 
A verses levél szerzője Sárváry Antal ügyvéd (1814−1896), az I. cs. kir. dunagőzhajótársaság jogtanácsosa [lásd az AJÖM XIX. jegyzetét, 847., ill. Szana Tamás, Arany János kritikusa, Magyarország, 4(1897)/51. (febr. 20.), 1–2.]. A névtelen levél sokáig foglalkoztatta
Arany
Arany János
t, erről tanúskodik négy hónappal később írt verse, A tölgyek alatt / Nro 2. (a részleteket lásd ott, Keletkezés).
 
Kritikatörténet
 
Sárváry
Sárváry Antal
versét Baros Gyula ismerteti, Baros 1922, 133–134. Kappanyos András
Arany
Arany János
nak egy korábbi, Wohl Jankához írt leveléből idéz; „Az én kedélyem pedig csupa tyúkszemből áll, mindenki ráhág, mindenbe megütöm.” (1858 és 1860 között, lásd AJÖM XIX., 505.) Majd megjegyzi:
Sárváry
Sárváry Antal
kritikája is e sérelmek közé tartozott, s
Arany
Arany János
„három versszaknyi kommentárt írt a gúnyiratra, felidézve és feljavítva annak versformáját (félrímes helyett párrímes felező tizenkettesben), majd a körülményeket is feljegyezve datálta és aláírta, azaz formálisan archiválta. Ez azonban még nem bizonyult kellően hatékony tyúkszemtapasznak: 1878 májusában írt még egy verset »A tölgyek alatt«
 [!]
[sic!]
címmel”. ( Kappanyos 2018, 127.)
 
[Válasz Sárvárynak]  
 
[szerkesztői feloldás]
Korpát vegyítettél össze a láng-liszttel. –
 
 
  Meglehet úgy is van. De hisz’, a
patvarba
n
Jegyzet
patvarba
A ’pokolba’ szót
Arany
Arany János
még a rím gyengítése árán is eufémizálta.
!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
pat
[törölt]
« ol »
varba!
n
Jegyzet at jav e.: ok; var besz.; a pokolba szóból jav.
*
Szövegforrás:
K1
 
  Annyi lángliszt közé egy gyűszűnyi korpa!
  Nem az a baj, hanem, ha oly rég nem tettem,
 
Most a
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
Most
[törölt]
« ily e »
a
n
Jegyzet a besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
korpa közé minek elegyedtem?
 
 
[szerkesztői feloldás]
Hagyjunk fel a Pindusz meredek ormával; –
 
 
  Tudtam én előre, hogy
evel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
[törölt]
« evel »
n
Jegyzet tint.
evel
*
Szövegforrás:
K1
 
így járok,
  Hogy útamat állják pinduszi
n
Jegyzet
pinduszi
A Pindosz-hegység a Hellenidák legnagyobb kiterjedésű hegyvidéke, a hegycsoport középső övezetének része, Görögo. északnyugati részén; legmagasabb csúcsa a Szmólikasz-csúcs (2686 m). A Pindosz a Múzsák egyik lakóhelye a görög költészetben.
betyárok;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
betyárok;
n
Jegyzet k; jav e.: k:
*
Szövegforrás:
K1
 
  Elismerik: hajdan hogy voltam valami:
  De ma nem engednek helyet szorítani.
 
  *  
 
  Ez nem jóakarat, vagy hozzá-nem-tudás:
  Beteg
oroszlánynak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
oroszlány
[törölt]
« on »
nak
n
Jegyzet nak besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
volt szánva e
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
volt szánva e
[törölt]
« ez az ismert »
n
Jegyzet volt szánva e besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
rugás,
  Ki, bár nem oroszlány, csak másforma beteg:
  Bir mondani annyit:
„én ilyet megvetek.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
„én ilyet megvetek.”
n
Jegyzet először ceruzával, majd tintával átírva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
  Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam verset
n
Jegyzet
Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam verset
Utalás Petőfi Sándor Arany Jánoshoz című, 1847. febr. elején írt versére (
AJ
Arany János
Válasz Petőfinek című verse 1847. febr. 11-én keletkezett).
. Az név-aláirással volt (Petőfi Sándor): ez névtelen. Elteszem emlékül. Budapest 1878. január 2-án  
 
Arany János
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K1
 
 
 
 
[Válasz Sárvárynak]  
 
[szerkesztői feloldás]
Korpát vegyítettél össze a láng-liszttel. –
 
 
  Meglehet úgy is van. De hisz’, a
patvarba
n
Jegyzet
patvarba
A ’pokolba’ szót
Arany
Arany János
még a rím gyengítése árán is eufémizálta.
!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
pat
[törölt]
« ol »
varba!
n
Jegyzet at jav e.: ok; var besz.; a pokolba szóból jav.
*
Szövegforrás:
K1
 
  Annyi lángliszt közé egy gyűszűnyi korpa!
  Nem az a baj, hanem, ha oly rég nem tettem,
 
Most a
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
Most
[törölt]
« ily e »
a
n
Jegyzet a besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
korpa közé minek elegyedtem?
 
 
[szerkesztői feloldás]
Hagyjunk fel a Pindusz meredek ormával; –
 
 
  Tudtam én előre, hogy
evel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
[törölt]
« evel »
n
Jegyzet tint.
evel
*
Szövegforrás:
K1
 
így járok,
  Hogy útamat állják pinduszi
n
Jegyzet
pinduszi
A Pindosz-hegység a Hellenidák legnagyobb kiterjedésű hegyvidéke, a hegycsoport középső övezetének része, Görögo. északnyugati részén; legmagasabb csúcsa a Szmólikasz-csúcs (2686 m). A Pindosz a Múzsák egyik lakóhelye a görög költészetben.
betyárok;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
betyárok;
n
Jegyzet k; jav e.: k:
*
Szövegforrás:
K1
 
  Elismerik: hajdan hogy voltam valami:
  De ma nem engednek helyet szorítani.
 
  *  
 
  Ez nem jóakarat, vagy hozzá-nem-tudás:
  Beteg
oroszlánynak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
oroszlány
[törölt]
« on »
nak
n
Jegyzet nak besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
volt szánva e
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
volt szánva e
[törölt]
« ez az ismert »
n
Jegyzet volt szánva e besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
rugás,
  Ki, bár nem oroszlány, csak másforma beteg:
  Bir mondani annyit:
„én ilyet megvetek.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
„én ilyet megvetek.”
n
Jegyzet először ceruzával, majd tintával átírva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
  Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam verset
n
Jegyzet
Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam verset
Utalás Petőfi Sándor Arany Jánoshoz című, 1847. febr. elején írt versére (
AJ
Arany János
Válasz Petőfinek című verse 1847. febr. 11-én keletkezett).
. Az név-aláirással volt (Petőfi Sándor): ez névtelen. Elteszem emlékül. Budapest 1878. január 2-án  
 
Arany János
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K1
 
 
 
 
[Válasz Sárvárynak]  
 
[szerkesztői feloldás]
Korpát vegyítettél össze a láng-liszttel. –
 
 
  Meglehet úgy is van. De hisz’, a
patvarba
n
Jegyzet
patvarba
A ’pokolba’ szót
Arany
Arany János
még a rím gyengítése árán is eufémizálta.
!
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
pat
[törölt]
« ol »
varba!
n
Jegyzet at jav e.: ok; var besz.; a pokolba szóból jav.
*
Szövegforrás:
K1
 
  Annyi lángliszt közé egy gyűszűnyi korpa!
  Nem az a baj, hanem, ha oly rég nem tettem,
 
Most a
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
Most
[törölt]
« ily e »
a
n
Jegyzet a besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
korpa közé minek elegyedtem?
 
 
[szerkesztői feloldás]
Hagyjunk fel a Pindusz meredek ormával; –
 
 
  Tudtam én előre, hogy
evel
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
[törölt]
« evel »
n
Jegyzet tint.
evel
*
Szövegforrás:
K1
 
így járok,
  Hogy útamat állják pinduszi
n
Jegyzet
pinduszi
A Pindosz-hegység a Hellenidák legnagyobb kiterjedésű hegyvidéke, a hegycsoport középső övezetének része, Görögo. északnyugati részén; legmagasabb csúcsa a Szmólikasz-csúcs (2686 m). A Pindosz a Múzsák egyik lakóhelye a görög költészetben.
betyárok;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
betyárok;
n
Jegyzet k; jav e.: k:
*
Szövegforrás:
K1
 
  Elismerik: hajdan hogy voltam valami:
  De ma nem engednek helyet szorítani.
 
  *  
 
  Ez nem jóakarat, vagy hozzá-nem-tudás:
  Beteg
oroszlánynak
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
oroszlány
[törölt]
« on »
nak
n
Jegyzet nak besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
volt szánva e
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
volt szánva e
[törölt]
« ez az ismert »
n
Jegyzet volt szánva e besz.
*
Szövegforrás:
K1
 
rugás,
  Ki, bár nem oroszlány, csak másforma beteg:
  Bir mondani annyit:
„én ilyet megvetek.”
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
„én ilyet megvetek.”
n
Jegyzet először ceruzával, majd tintával átírva
*
Szövegforrás:
K1
 
 
  Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam verset
n
Jegyzet
Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam verset
Utalás Petőfi Sándor Arany Jánoshoz című, 1847. febr. elején írt versére (
AJ
Arany János
Válasz Petőfinek című verse 1847. febr. 11-én keletkezett).
. Az név-aláirással volt (Petőfi Sándor): ez névtelen. Elteszem emlékül. Budapest 1878. január 2-án  
 
Arany János
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
 
Arany János
n
Jegyzet egyb.
*
Szövegforrás:
K1