Bibliográfiai adatok
[Válasz Sárvárynak]
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: K1
- Szövegforrás III: AJÖM I., 539
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 AJÖM I., 539. [A tölgyek alatt jegyzetei közt] [ AJÖM XIX., 400–401.; az egész levél: 399–401.] [Versként először: Arany 1955, 735., a Verses bírálatok, széljegyzetek között, cím nélkül]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők K1 MTA Kt K 513/1331 (2 fol.), Sárváry Antal verses levele AJ-nak, AJ ceruzával és tintával írt megjegyzéseivel; 1r (1–4. sor), 1v (5–12. sor; a 2r–v üres) (alapszöveg)AJ
jegyzete nyomán állapítottuk meg, a Válasz
Petőfinek cím mintájára.
A három versszak Arany János
Sárváry
verses levelének egy-egy szakaszához kapcsolódik, ezeket
Sárváry Antal
Arany
csillaggal jelölte (lásd Keletkezés). A könnyebb áttekinthetőség
kedvéért szögletes zárójelben megadtuk Arany János
Sárváry
szövegének azon sorait, amelyekre az egyes vsz.-ok vonatkoznak. A
jegyzet Sárváry Antal
AJ
verse alatt áll.
A szövegkritikai jegyzetek az
AJÖM XIX
. jegyzetein alapulnak.
Arany János
Bp
. Az első vers, amely az Őszikék-ciklusból nyomtatásban megjelent, A tölgyek
alatt volt (A Hon 1877. karácsonyi száma – lásd A tölgyek alatt, Megjelenés, Megjegyzések). A [Válasz Sárvárynak] három, egy-egy vsz.-nyi kommentár
annak a verses levélnek a 12., 23. és 32. sorához, amelyet Sárváry Antal névtelenül küldött Budapest
AJ
-nak A tölgyek alatt megjelenése
alkalmából; a kommentárokat a Sárváry-szöveg illető sorainak végére
Arany János
AJ
által iktatott csillagok jelzik. A vers 15. és 23. sora mellé írt
megjegyzés Arany János
AJ
-tól származik (előbbi fekete ceruzával, utóbbi tintával); utóbbi a
[Válasz Sárvárynak] 2. vsz.-ára vonatkozik. A
verses levél a következő:
Levél
t. cz. Arany János Urhoz. 1877. December 31
kén
„
A tölgyek alatt
” költeménye’ átolvasása után.
/:Margit sziget”:/
(: Ennek jelzetes bírálatával :/. :)
——–
Arany János
Jó Arany Jánosunk! koszorúzott Költőnk!
Mi jutott eszedbe tisztes vén korodba?
Hogy leereszd ’s felhuzd jól hangolt hurjaid,
Hogy egy nagy lyukat üss dicső kobozodba. –
Inkább ne lett volna soha Margit sziget!
Vagy Te ki ne mentél volna nyárra oda!
Vagy ne ültél volna ott a tölgyek alatt!
Ugy létre nem jöhet versed – – ez a csoda. –
Mert hogy ez létre jött, nagyon fáj az nekem,
’S fájhat mindennek, ki Téged méltán tisztel;
E költemény csak árny foltja a többinek,
Korpát vegyítettél össze a láng-liszttel. –*
Kegyetlen sorsunk – e földön soká bolygván –
Testben és lélekben, ifjúból öreggé,
Fürge pillangóból lassú bús hernyóvá tán megforditva szokott?
Visszásan változni, mint sima út röggé.
’S ha már magunk mondjuk, hogy gyermekké lettünk:
Ne akarjunk ifju módra hadonázni,
/: Se sok megszokásból, se vak hiuságból :/ –
’S reszkető inakkal hegy tetőkre mászni. –
Ha már a nyári est hűsétől is tartva,
Félénken sietünk a meleg szobába:
Hagyjunk fel a Pindusz meredek ormával; –** Lásd erre a jegyzetet
Más irjon már verset, mi irjunk –
– prózába.
Ugy is vén költőnél, eszmék helyett, hüvely
Marad csak, ’s van kínnal keresett rím elég! –
Léghajó Ő, mely bár ég felé törekszik,
Nincs benne, éltető, – tán egy szemernyi – lég. –
Neked rég kijutott már a dicsőségből; –
Most hát, babéridon pihenve, élj tovább. –
Nagy múltad’ – hallgatva – őrzöd meg legjobban.
Vén költő nem csillag többé, csak déli báb. –***
n
(
AJÖM XIX., 845–847.)
Jegyzet
A tölgyek alatt.
(Margitsziget.)
A tölgyek alatt
Szeretek pihenni.
Hova el nem hat
Város zaja semmi.
Zöld lomb közein
„Áttörve” az égbolt
S a rét mezein
Vegyül árny- és fényfolt.
A tölgyek alatt
Oly otthonos itten!
Évem leapadt:
Ime, gyermek lettem, !
Mint mikor a tölgy
Sudarát megmásztam,
Hol seregély költ –
S vigan madarásztam.
A tölgyek alatt
Több egykoru társsal
Madárfiakat
Kifesziténk nyárssal. !
Jó tüz lobog ott,
Zizeg a kis bogrács ?
S ha bealkonyodott,
Haza már egy ugrás.
gy
A tölyek alatt
Örömest valék én,
! Bár a madarat
Hagytam utóbb békén.
Gyermeki önző
Korom, ifju ábránd
Veszi ösztönző
Szárnyára s tovább ránt.
De tölgyek alatt,
Valamerre jártam,
Szülő honomat
– Csakis ott – találtam;
S hol tengve tunyán
Hajt, s nem virul a tölgy;
Volt bár Kanaán,
Nem lett honom a föld. !
A tölgyek alatt
Még most is elülök;
Büv-kép csalogat, ?
Ábrándba merülök;
Hajó-kerekek
Zubogását hallom…
„Hajrá, gyerekek:
A vizi malom!” Jaj!
A tölgyek alatt
Im meglep az alkony,
Hűsebb fuvalat
Zörög át a parkon;
Felhők szeme rebben: mi ez?
Haza sietek,
Jobb ott, melegebben,
Ki vén, ki beteg.
A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!
Arany
t, erről tanúskodik négy hónappal később írt verse, A tölgyek alatt / Nro 2. (a részleteket lásd ott,
Keletkezés).
Arany János
Sárváry
versét Baros Gyula ismerteti,
Baros 1922, 133–134.
Kappanyos András Sárváry Antal
Arany
nak egy korábbi, Wohl Jankához írt leveléből idéz; „Az én kedélyem pedig csupa tyúkszemből áll,
mindenki ráhág, mindenbe megütöm.” (1858 és 1860 között, lásd
AJÖM XIX., 505.) Majd megjegyzi: Arany János
Sárváry
kritikája is e sérelmek közé tartozott, s Sárváry Antal
Arany
„három versszaknyi kommentárt írt a gúnyiratra, felidézve és
feljavítva annak versformáját (félrímes helyett párrímes felező tizenkettesben),
majd a körülményeket is feljegyezve datálta és aláírta, azaz formálisan
archiválta. Ez azonban még nem bizonyult kellően hatékony tyúkszemtapasznak: 1878 májusában írt még egy verset »A
tölgyek alatt« Arany János
[!]
címmel”. (
Kappanyos 2018, 127.)
[sic!]
[Válasz Sárvárynak]
Hogy útamat állják pinduszi
n
Jegyzet
pindusziA Pindosz-hegység a Hellenidák legnagyobb kiterjedésű hegyvidéke, a hegycsoport középső övezetének része, Görögo. északnyugati részén; legmagasabb csúcsa a Szmólikasz-csúcs (2686 m). A Pindosz a Múzsák egyik lakóhelye a görög költészetben.
betyárok;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
betyárok;
n
Jegyzet k; jav e.: k:
*
Szövegforrás:
K1
K1
Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam verset
n
. Az név-aláirással volt (Petőfi
Sándor): ez névtelen. Elteszem emlékül. Budapest 1878. január 2-án
Jegyzet
Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam versetUtalás Petőfi Sándor Arany Jánoshoz című, 1847. febr. elején írt versére (
AJ
Válasz Petőfinek című verse 1847. febr. 11-én keletkezett).Arany János
[Válasz Sárvárynak]
Hogy útamat állják pinduszi
n
Jegyzet
pindusziA Pindosz-hegység a Hellenidák legnagyobb kiterjedésű hegyvidéke, a hegycsoport középső övezetének része, Görögo. északnyugati részén; legmagasabb csúcsa a Szmólikasz-csúcs (2686 m). A Pindosz a Múzsák egyik lakóhelye a görög költészetben.
betyárok;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
betyárok;
n
Jegyzet k; jav e.: k:
*
Szövegforrás:
K1
K1
Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam verset
n
. Az név-aláirással volt (Petőfi
Sándor): ez névtelen. Elteszem emlékül. Budapest 1878. január 2-án
Jegyzet
Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam versetUtalás Petőfi Sándor Arany Jánoshoz című, 1847. febr. elején írt versére (
AJ
Válasz Petőfinek című verse 1847. febr. 11-én keletkezett).Arany János
[Válasz Sárvárynak]
Hogy útamat állják pinduszi
n
Jegyzet
pindusziA Pindosz-hegység a Hellenidák legnagyobb kiterjedésű hegyvidéke, a hegycsoport középső övezetének része, Görögo. északnyugati részén; legmagasabb csúcsa a Szmólikasz-csúcs (2686 m). A Pindosz a Múzsák egyik lakóhelye a görög költészetben.
betyárok;
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
A kritikai kiadás szövege
AJÖM I., 539
betyárok;
n
Jegyzet k; jav e.: k:
*
Szövegforrás:
K1
K1
Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam verset
n
. Az név-aláirással volt (Petőfi
Sándor): ez névtelen. Elteszem emlékül. Budapest 1878. január 2-án
Jegyzet
Pályám kezdetén is ebben a formában kaptam versetUtalás Petőfi Sándor Arany Jánoshoz című, 1847. febr. elején írt versére (
AJ
Válasz Petőfinek című verse 1847. febr. 11-én keletkezett).Arany János