Bibliográfiai adatok
Civilisatio
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: VU, 32(1885)/41. (okt. 11.), 664
- Szövegforrás III: PH, 8(1885)/279. (okt. 11.), 5
- Szövegforrás IV: HV 1888, 414
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 VU, 32(1885)/41. (okt. 11.), 664. (az Irodalom és művészet rovatban) M2 PH, 8(1885)/279. (okt. 11.), 5. (átvéve a VU-ból) M3 HV 1888, 414. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 164.]Megjegyzések
Megjegyzések:
Megjegyzés [!]
kötetben fog megjelenni.
Ezek között van a következő versike, mely a berlini konferenczia idején készült,
de mai napság ismét alkalmi érdekű:” (itt következik az M1).
[sic!]
Bp
. A vers ugyanakkor alighanem 1878.
jún.–júl.-ra datálható, amennyiben – a VU bevezetője
szerint is – az orosz–török háborúkat lezáró berlini kongresszusra (1878. jún. 12–júl. 13.) vonatkozik. A
kongresszus a San Stefanó-i (ma: Yeşilköy,
Törökország) békéhez (1878. márc. 3.) képest
korlátozottan ugyan, de biztosította az Orosz Birodalom háborús szerzeményeit.
Ebben az esetben a vers a Plevna című vers utórezgése
(vö. Plevna, Keletkezés; A néma
háború, Keletkezés).
Budapest
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Arany
kései epigrammatikus alkotásainak egy olyan része is, amelyre az a
jellemző, hogy a szellemesség nem merül ki egy-egy szimpla szójátékban, hanem
absztrakt fogalmak képies relációjában fogant concettóként állít elő kiterjesztett
képet/tételt. Ez különböző analitikus variációk alapja. Eközben erős melodikus
hatások is szervezik a mű egységét (bravúros rímelés, ismétlések, homonimiák,
párhuzamos és ellentétes helyzetű, egymással azonos vagy egymástól különböző
elemek viszonyai).” Ennek a verstípusnak a példájaként elemzi a verset mint
„gnómá”-t. (
Szili 1996, 47–48.)
Lásd még:
Druzsin 2006
.
Arany János