Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők * K1 Autográf (?V1945) Megjegyzések * K1 A feljegyzések előtt maga említi, lásd Keletkezés A cím magyarázatát lásd [Az ortológusokra 1.], Keletkezés M1 A PD 1889 által Tücsök és bogár a magyar nyelv köréből cím alatt kiadott, a MNyr cikkeihez fűzött kommentárok 18., Képzet című darabjának végén A Tücsök és bogár című jegyzetsor kéziratának sorsáról nincs adat az AJÖM XI .-ben. Azok közé a versek közé tartozik, amelyeket az Arany 1956 Scheiber Sándor javaslatára vett fel (lásd Arany 1956, 749., Scheiber 1963 ). Az ortológusokra című verscsoportba az Arany 1961 sorolta be először, 1. darabként (565.). Keletkezés 1878. aug. 15. után, . A Tücsök és Bogár című jegyzetsorozatot 1877 nyarán kezdte írni [„Kényszerített nyugalmam alatt, mely írásban, olvasásban gátol, megkísértem a nyelvre vonatkozó ötleteimet e papírra futólag följegyezni. (1877. június.)”, ( PD 1889, 393.); ua.: AJÖM XI., 575.]. A sorozat 18., Képzet című darabja (uo., 583.) Bánóczi József cikkének egy megjegyzésével vitatkozik, amely a bölcseleti műszókról értekezve kifejti, hogy míg a nyugati irodalmak „saturálva vannak philosophiai műveltséggel”, nálunk még „szépirodalmunk philosophusa, maga Eötvös is fölcserél még oly elemi dolgokat is, mint a minők a képzelet és a képzet (Nővérek, 1872, 212. l.)”. [ Bánóczi József, A bölcselet magyar nyelve, MNyr, 7(1878)/8. (aug. 15.), 357–360.: 358.] cikkét, így a jegyzet keletkezésének terminus post quem dátumát az AJÖM XI . nem azonosította; az ott említett két cikk – amely egyébként csak a képez igével foglalkozik – jóval a jegyzetsorozat keletkezése előtt, 1872-ben, ill. 1875-ben jelent meg. A vers hátterében az usust (nyelvhasználatot) kitüntető, a debreceni Magyar grammatikára visszavezethető nyelvszemlélet húzódik meg (vö. Grammatika versben), amely Ars poeticájának egy tételén alapul (lásd Magyarázat, 1. sor). Hangfelvétel Hallgatni Aranyt, www.hallgatniaranyt.hu [2017], Hirtling István, 0’ 14”