Bibliográfiai adatok
[Az ortológusokra 3.]
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: *K1
- Szövegforrás III: PD 1889, 407
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 PD 1889, 407. (alapszöveg) [ AJÖM XI., 583.] [Versként először: Arany 1956, 740., (Halad a nyelv) címmel]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők * K1 Autográf (?V1945)Arany
maga említi, lásd Keletkezés
A cím magyarázatát lásd [Az ortológusokra 1.],
Keletkezés
M1 A
PD 1889
által Tücsök és bogár a magyar nyelv köréből
cím alatt kiadott, a MNyr cikkeihez fűzött kommentárok 18., Képzet című darabjának végén
A Tücsök és bogár című jegyzetsor kéziratának
sorsáról nincs adat az
AJÖM XI
.-ben.
Azok közé a versek közé tartozik, amelyeket az
Arany 1956
Scheiber Sándor javaslatára vett fel (lásd
Arany 1956, 749.,
Scheiber 1963
).
Az ortológusokra című verscsoportba az
Arany 1961
sorolta be először, 1. darabként (565.).
Arany János
Bp
. A Tücsök és Bogár című jegyzetsorozatot
Budapest
Arany
1877 nyarán kezdte írni [„Kényszerített nyugalmam alatt,
mely írásban, olvasásban gátol, megkísértem a nyelvre vonatkozó ötleteimet e
papírra futólag följegyezni. (1877. június.)”, (
PD 1889, 393.); ua.:
AJÖM XI., 575.]. A sorozat 18., Képzet című darabja (uo., 583.) Bánóczi József cikkének egy megjegyzésével vitatkozik, amely a bölcseleti műszókról
értekezve kifejti, hogy míg a nyugati irodalmak „saturálva vannak philosophiai
műveltséggel”, nálunk még „szépirodalmunk philosophusa, maga Eötvös is fölcserél
még oly elemi dolgokat is, mint a minők a képzelet és a képzet (Nővérek, 1872, 212. l.)”. [
Bánóczi József, A bölcselet magyar nyelve,
MNyr, 7(1878)/8. (aug. 15.), 357–360.: 358.]
Arany János
Bánóczi
cikkét, így a jegyzet keletkezésének terminus post quem dátumát az
AJÖM XI
. nem azonosította; az ott említett két cikk – amely egyébként csak a képez igével foglalkozik – jóval a jegyzetsorozat
keletkezése előtt, 1872-ben, ill. 1875-ben jelent meg.
A vers hátterében az usust (nyelvhasználatot) kitüntető, a debreceni Magyar grammatikára visszavezethető nyelvszemlélet
húzódik meg (vö. Grammatika versben), amely
Bánóczi József
Horatius
Ars poeticájának egy tételén alapul (lásd Magyarázat,
1. sor).
Horatius, Quintus, Flaccus
[Az ortológusokra 3.]
[De mivel…]
De mivel „verba valent usu
n
,”Jegyzet
verba valent usuLatin közmondás: a szavak értékét használatuk adja meg. Kifejtve szerepel
Horatius
Ars poeticájában: „usus, quem penes arbitrium est
et ius et norma loquendi” („a gyakorlat, mely legfőbb mérték, törvény, bíró a
beszédben”, Horatius, Quintus, Flaccus
Horatius
: De arte poetica, 71–72. sor, ford.
Muraközy Gyula). A mondást és horatiusi megfelelőjét Brassai Sámuel idézte, a SzF-ben megjelent cikkében:
Mégis valami a fordításról [I.],
SzF, 1(1860–61)/31, (1861. máj. [tkp. jún.] 6., 481–485.:
485.; ua.:
AJÖM XI., 723–740.: 732.Horatius, Quintus, Flaccus
[Az ortológusokra 3.]
[De mivel…]
De mivel „verba valent usu
n
,”Jegyzet
verba valent usuLatin közmondás: a szavak értékét használatuk adja meg. Kifejtve szerepel
Horatius
Ars poeticájában: „usus, quem penes arbitrium est
et ius et norma loquendi” („a gyakorlat, mely legfőbb mérték, törvény, bíró a
beszédben”, Horatius, Quintus, Flaccus
Horatius
: De arte poetica, 71–72. sor, ford.
Muraközy Gyula). A mondást és horatiusi megfelelőjét Brassai Sámuel idézte, a SzF-ben megjelent cikkében:
Mégis valami a fordításról [I.],
SzF, 1(1860–61)/31, (1861. máj. [tkp. jún.] 6., 481–485.:
485.; ua.:
AJÖM XI., 723–740.: 732.Horatius, Quintus, Flaccus
[Az ortológusokra 3.]
[De mivel…]
De mivel „verba valent usu
n
,”Jegyzet
verba valent usuLatin közmondás: a szavak értékét használatuk adja meg. Kifejtve szerepel
Horatius
Ars poeticájában: „usus, quem penes arbitrium est
et ius et norma loquendi” („a gyakorlat, mely legfőbb mérték, törvény, bíró a
beszédben”, Horatius, Quintus, Flaccus
Horatius
: De arte poetica, 71–72. sor, ford.
Muraközy Gyula). A mondást és horatiusi megfelelőjét Brassai Sámuel idézte, a SzF-ben megjelent cikkében:
Mégis valami a fordításról [I.],
SzF, 1(1860–61)/31, (1861. máj. [tkp. jún.] 6., 481–485.:
485.; ua.:
AJÖM XI., 723–740.: 732.Horatius, Quintus, Flaccus