Bibliográfiai adatok
[Az ortológusokra 4.]
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: *K1
- Szövegforrás III: *K2
- Szövegforrás IV: HV 1888, 422
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 HV 1888, 422. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok; Az ortológusokra I. darabjaként) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 156., Az ortológusokra I. darabjaként]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők *K1 Az 1879. évi Akadémiai Almanach egy lapján, ceruzával; autográf (lappang vagy megsemmisült) *K2 ? MegjegyzésekBp
. Minthogy a *K1 az 1879. évi
Akadémiai Almanach egy lapján állt, a kiadvány pedig rendszerint
az előző év végén jelent meg (vö.: Almanach 1878-ra,
Keletkezés), a vers feltehetőleg 1878–79
fordulóján keletkezett.
Budapest
Arany
irodalomszemléletének alapjaival hozza összefüggésbe a verset, utalva
a Nyelvőrre tett reflexióira is: „Ahogy irodalomtörténeti
szemlélete szerint a magyar költészet organikus fejlődésében az okozott többször
is zavart, hogy elszakadt a népi gyökerektől, az új nyelvészeti irányoktól is
azért idegenkedett, mert érzése szerint a magyar nyelv ősi állagát zsugorítják
össze.” (Itt idézi [Az ortológusokra 7.] [I.] A nagy
munka című verset, majd ezt.) Arany János
Arany
nak a 4. sorral rokon sugallatú ironikus megjegyzését idézve (lásd
Magyarázatok, 4. sor) megjegyzi: „E versikék mögött erjed az az érzés is, amely a
nagy művészet szintjére emelve a Kozmopolita [!]
költészet strófáit diktálta.” (
Barta 1987 [1982b], 156–157.)
Arany János
[Az ortológusokra 4.]
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
Nyelvőrék
*
Szövegforrás:
*K1
*K1
[Kisütik, hogy…]
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
Nyelvőrék
*
Szövegforrás:
*K1
*K1
A mi régi, az meg tót
n
.Jegyzet
A mi régi, az meg tótA MNyr
AJ
által bírált nyelvészei közül leginkább Szarvas Gáborra volt jellemző magyar szavak – gyakran erőltetett – idegen
származtatása. Ballagi Mór és a magyar nyelv
című írása első közleményének [
MNyr, 10(1881)/1. (jan. 15.), 59–69.]
66. lapján Arany János
Szarvas
– a huszár szó szláv eredete mellett
érvelve – kifakad azok ellen, akik az ortológusokat a magyar nyelv
elszlávosításával vádolják. Szarvas Gábor
AJ
erre így reagált: „Jó, hogy mindezeket csak most tudom. Mert ha
fiatal koromban verték volna fejembe, sohasem lett volna belőlem – tót író.” (
Voinovich 1917, 160.; ua.:
AJÖM VI., 248.) Lásd még: [Az
ortológusokra 1.], Keletkezés, az ortológus szó jelentése a korban, ill. [Az
ortológusokra 7.] [I.]–[IV.], Keletkezés).
A tót szó „ennek a kornak nyelvén korántsem szlovákot
jelent, hanem általában szlávot; ez a kifejezés eredetileg olyan szlávokat
jelölt, akik magukat szlověne-nek nevezték, később a
magyar tudományos nyelvben a szlávság gyűjtőneve lett.” (
Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete, Bp.,
Tankönyvkiadó, 1958, 80.)
Arany János
[Az ortológusokra 4.]
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
Nyelvőrék
*
Szövegforrás:
*K1
*K1
[Kisütik, hogy…]
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
Nyelvőrék
*
Szövegforrás:
*K1
*K1
A mi régi, az meg tót
n
.Jegyzet
A mi régi, az meg tótA MNyr
AJ
által bírált nyelvészei közül leginkább Szarvas Gáborra volt jellemző magyar szavak – gyakran erőltetett – idegen
származtatása. Ballagi Mór és a magyar nyelv
című írása első közleményének [
MNyr, 10(1881)/1. (jan. 15.), 59–69.]
66. lapján Arany János
Szarvas
– a huszár szó szláv eredete mellett
érvelve – kifakad azok ellen, akik az ortológusokat a magyar nyelv
elszlávosításával vádolják. Szarvas Gábor
AJ
erre így reagált: „Jó, hogy mindezeket csak most tudom. Mert ha
fiatal koromban verték volna fejembe, sohasem lett volna belőlem – tót író.” (
Voinovich 1917, 160.; ua.:
AJÖM VI., 248.) Lásd még: [Az
ortológusokra 1.], Keletkezés, az ortológus szó jelentése a korban, ill. [Az
ortológusokra 7.] [I.]–[IV.], Keletkezés).
A tót szó „ennek a kornak nyelvén korántsem szlovákot
jelent, hanem általában szlávot; ez a kifejezés eredetileg olyan szlávokat
jelölt, akik magukat szlověne-nek nevezték, később a
magyar tudományos nyelvben a szlávság gyűjtőneve lett.” (
Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete, Bp.,
Tankönyvkiadó, 1958, 80.)
Arany János
[Az ortológusokra 4.]
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
Nyelvőrék
*
Szövegforrás:
*K1
*K1
[Kisütik, hogy…]
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
Nyelvőrék
*
Szövegforrás:
*K1
*K1
A mi régi, az meg tót
n
.Jegyzet
A mi régi, az meg tótA MNyr
AJ
által bírált nyelvészei közül leginkább Szarvas Gáborra volt jellemző magyar szavak – gyakran erőltetett – idegen
származtatása. Ballagi Mór és a magyar nyelv
című írása első közleményének [
MNyr, 10(1881)/1. (jan. 15.), 59–69.]
66. lapján Arany János
Szarvas
– a huszár szó szláv eredete mellett
érvelve – kifakad azok ellen, akik az ortológusokat a magyar nyelv
elszlávosításával vádolják. Szarvas Gábor
AJ
erre így reagált: „Jó, hogy mindezeket csak most tudom. Mert ha
fiatal koromban verték volna fejembe, sohasem lett volna belőlem – tót író.” (
Voinovich 1917, 160.; ua.:
AJÖM VI., 248.) Lásd még: [Az
ortológusokra 1.], Keletkezés, az ortológus szó jelentése a korban, ill. [Az
ortológusokra 7.] [I.]–[IV.], Keletkezés).
A tót szó „ennek a kornak nyelvén korántsem szlovákot
jelent, hanem általában szlávot; ez a kifejezés eredetileg olyan szlávokat
jelölt, akik magukat szlověne-nek nevezték, később a
magyar tudományos nyelvben a szlávság gyűjtőneve lett.” (
Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete, Bp.,
Tankönyvkiadó, 1958, 80.)
Arany János
[Az ortológusokra 4.]
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
Nyelvőrék
*
Szövegforrás:
*K1
*K1
[Kisütik, hogy…]
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
A kritikai kiadás szövege
*K2
HV 1888, 422
Nyelvőrék
*
Szövegforrás:
*K1
*K1
A mi régi, az meg tót
n
.Jegyzet
A mi régi, az meg tótA MNyr
AJ
által bírált nyelvészei közül leginkább Szarvas Gáborra volt jellemző magyar szavak – gyakran erőltetett – idegen
származtatása. Ballagi Mór és a magyar nyelv
című írása első közleményének [
MNyr, 10(1881)/1. (jan. 15.), 59–69.]
66. lapján Arany János
Szarvas
– a huszár szó szláv eredete mellett
érvelve – kifakad azok ellen, akik az ortológusokat a magyar nyelv
elszlávosításával vádolják. Szarvas Gábor
AJ
erre így reagált: „Jó, hogy mindezeket csak most tudom. Mert ha
fiatal koromban verték volna fejembe, sohasem lett volna belőlem – tót író.” (
Voinovich 1917, 160.; ua.:
AJÖM VI., 248.) Lásd még: [Az
ortológusokra 1.], Keletkezés, az ortológus szó jelentése a korban, ill. [Az
ortológusokra 7.] [I.]–[IV.], Keletkezés).
A tót szó „ennek a kornak nyelvén korántsem szlovákot
jelent, hanem általában szlávot; ez a kifejezés eredetileg olyan szlávokat
jelölt, akik magukat szlověne-nek nevezték, később a
magyar tudományos nyelvben a szlávság gyűjtőneve lett.” (
Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete, Bp.,
Tankönyvkiadó, 1958, 80.)
Arany János