Bibliográfiai adatok
Czímtelenűl
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: HV 1888, 515–516
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 HV 1888, 515–516. (Forgácsok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 166.]Megjegyzések
Megjegyzések:
MegjegyzésAJ
-tól származik, Arany László rendszerint maga is a kezdősort (vagy első szavait) adta meg címként,
ha a versnek a kéziratban nem volt címe (kivételt csak az olyan címek jelentenek,
mint Horatiusból, Anakreonból stb.). Így valószínűbb, hogy a címet maga
Arany János
Arany
adta.
Arany János
Bp
. A vers egyrészt rejtett vita a Dal
fogytán című verssel („Mi haszna is, mi haszna / Kél egyhangú panaszra
/ Belőlem a dal”). Az utolsó két sor témája ugyanakkor az 1850-es évek végétől jelen van Budapest
AJ
levelezésében és költészetében; közvetlen előzménye Az örök zsidó (1860) 31. sora
(„Oh, mily tömeg! s én egyedűl”, részletesebben lásd ott, Keletkezés). E vers fő
témája ugyanakkor, az Őszikékre jellemző módon, maga
a költészet, s ez új kontextust ad a korábbi témának is.
Arany János
[!]
”. (
Barta 1987 [1982b], 163.)
Németh G. Béla szerint [sic!]
AJ
eleve töredéknek szánta; a vers műfaja dal, műformája töredék –
mégpedig „töredékekből fölépített töredék”; a töredékesség hátterében a „modern
nagyvárosi ember” magánya húzódik meg. Arany János
Arany
– a műforma legnagyobb mestereihez hasonlóan – tudta, „hogy bizonyos
helyzetek megoldhatatlanságának magatartás-bizonytalanságának elmagányosító,
személyiségtörő hatása kifejezésére a fragment nemcsak alkalmasabb, de mélyebb
indítást is sugallhat a megoldás vágya irányába, a lehetetlensége látszata
ellenére is, mint bölcs tanáccsal teljes, kerekre zárt társai.” (
A fragment fölénye, MNyr,
106(1982)/3, 357–366.; ua.:
Németh G. Béla, Századutóról – Századelőről: Irodalmi és
művelődéstörténeti tanulmányok, Bp., Magvető, 1985, 52–68.:
68.)
Arany János