Arany János munkái

Megjegyzések:

Megjegyzés A HV 1888 által egy közös cím – Év-napra – alá sorolt három vers közül a harmadiknak saját címe van (Sejtelem); ez azt valószínűsíti, hogy a másik kettőnek a kéziratban nem volt címe, ill. a közös főcím Arany Lászlótól származik. Ezt a címet megtartottuk az első két versnél, de szögletes zárójelbe tettük és írásmódját modernizáltuk. Keletkezés 1879. márc. 8. (a HV 1888 datálása szerint), . Keresztnevéről és keresztelési dátumáról így nyilatkozik a nak írt önéletrajzi levélben: „Szüleimtől mindig azt hallám, hogy azon vasárnap volt az, melly Gergely és József nap, tehát mart. 12–19 közt esik, (ezért előbb Józsefnek is akartak keresztelni. Hogy jutottam a János szép névhez mégis, nem tudom.). s ki lehetne számítani, hanyadikra esett 1817-ben azon vasárnap – de később keresztelő levelem az anyakönyvből kivonatván, megütközve láttam, hogy mart 8án már meg is kereszteltettem s így szüleim tévedhettek, s tekintve a szokást hogy nálunk 8-d napra keresztelnek a születés után s nálam sem volt ez alól kivétel, mart. 1. gondolom a napot megállapithatni.” (1855. jún. 7., AJÖM XVI., 554–555.) Születéséről és keresztelőjéről szólva a 60. évfordulón (1877. márc. 8.) ezt írja: „jól tudom szüleimtől, hogy vasárnap, még pedig a keresztelő napot közvetlenül megelőző vasárnap születtem, mert gyenge testalkatom miatt siettek hamar megkeresztelni. Keresztelésem napja márcz. 8-a esik szombatra, az azt megelőző vasárnap pedig márcz. 2-ára. Ez tehát kétségtelenül a születésem napja.” [Papírlapra írva (V1945), Voinovich 1929, 12–13.] Összhangban van ezzel Toldy Ferenc feljegyzése is, amelyet egy akadémiai ülésen történt üzenetváltásról készített, valamikor 1875. márc. 2. előtt: „Én Marcius hanyadik napján születtél? Ar. Azt hiszem 2-án. De csak a keresztelésem napja (8) van följegyezve. 1817. Martius 8-ka előtti vasárn.” ( AJÖM XIX., 501.; e beszélgetés folytatása lehetett 1875. márc. 2-án hoz írt levele: „1817-ben martius 8-ika előtti vasárnap martius 2-ika volt, s így épen ma telik be ismét egy éve áldott életednek.” AJÖM XIX., 331.) A vers az egyetlen rím ismétlődésének parodisztikus hatását kihasználó versek közé tartozik ([Akadémiai papírszeletek 1.], Áj-váj, [Ha napfényes vízkereszt…], Ejnye!); hasonló hatáson alapul az 1853-as, Névnapra címet viselő vers, amely Fodor Gerzsonnak szól, és négysoros, bokorrímes vsz.-okból áll, első vsz.-ának rímelésében pedig ugyancsak a makaronikus nyelvkeverés játszik szerepet. Kritikatörténet Barta János szerint „z utolsó apróságoknak van valami haláltáncjellege:” . ( Barta 1987 [1982b], 162.) Lásd még: Nacsády 1978, 16. Fordítás Török: Yildönümüne (Edit Tasnádi–Dursun Ayan) = Tasnádi–Ayan 2017, 159.