X (Close panel)Bibliográfiai adatok

[Nincs már széna…]

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: K1
  • Szövegforrás III: AJÖM V., 542

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 AJÖM V., 542. [Versként először: Arany 1956, 740.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők K1 MTAK Kt K 506/96r, ceruzával; autográf (alapszöveg)
 
Megjegyzés
 
K1 a Toldi szerelme ceruzás kéziratán, a Tizenegyedik ének erősen javított 134–136. vsz.-a mellé, a lap jobb alsó sarkába ugyanazzal a ceruzával, ferdén alulról jobbra fölfelé írva
 
Keletkezés
 
1879. márc. 26.,
Bp
Budapest
. A Toldi szerelmének befejezését illető kételyekkel kapcsolatban lásd még: Toldi II. részéhez, Gyöngyösiád, Sejtelem [Ifjúkori munkát…]. A vers Vargha Balázs szerint „szegény ember régi keserves mondásá”-nak parafrázisa – „Nincsen széna, nincsen abrak: / Édes lovam, agyoncsaplak.” ( Vargha 1994, 25.) A parafrázis alapja valójában egy több változatban, Moldvától a Rábaközig elterjedt népdalnak leggyakrabban az alábbi formában szereplő részlete:
Nem ettem én ma egyebet,
Nem ettem én ma egyebet,
Fekete retket s kenyeret,
Fekete retket s kenyeret.
 
Nincsen széna, nincsen abrak,
Nincsen széna, nincsen abrak,
Édes lovam, agyoncsaplak,
Édes lovam, agyoncsaplak.
 
Ne csapj agyon édes gazdám,
Ne csapj agyon édes gazdám,
Kitelelek árpaszalmán,
Kitelelek árpaszalmán.
 
Arany
Arany János
leginkább az Erdélyi János gyűjtésében szereplő változatot ismerhette; itt így szerepel:
Nincsen széna, nincsen abrak,
Édes lovam, agyon csaplak.
Bőrödet zsidónak adom,
Ugy nem lesz rád semmi gondom.
 
Mi hasznod van a bőr árán,
Ha nem ülhetsz lovad hátán?
Ne üss agyom [!], édes gazdám,
Kitelelek árpaszalmán.
 
Édes lovam, ne buslakodj,
Lesz még neked jó abrakod.
Ha a rózsámhoz elviszel,
Selyem kötőjébül eszel.
 
( Népdalok és mondák: Magyar népköltési gyüjtemény, A Kisfaludy-társaság megbízásábul szerkeszti és kiadja Erdélyi János, Pest, Emich Gusztáv, 1846, 1, Negyedik könyv, Haramja és pusztai dalok, 257. sz., 211. A Függelék szerint a népdal lelőhelye „Rábaköz, Szabolcs és Zemplény”.)
 
[Nincs már széna…]  
 
  Nincs már széna, nincsen abrak:
  Édes munkám, tűzbe csaplak!
 
  1879 márcz. 26-án  
 
 
[Nincs már széna…]  
 
  Nincs már széna, nincsen abrak:
  Édes munkám, tűzbe csaplak!
 
  1879 márcz. 26-án  
 
 
[Nincs már széna…]  
 
  Nincs már széna, nincsen abrak:
  Édes munkám, tűzbe csaplak!
 
  1879 márcz. 26-án