X (Close panel)Bibliográfiai adatok

[Akadémiai papírszeletek 6.]

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: HV 1888, 421

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 HV 1888, 421. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok; az Akadémiai papírszeletek VIII. darabjaként) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 147., az Akadémiai papírszeletek VIII. – a jegyzetekben tévesen IX. – darabjaként]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Megjegyzés
 
A HV 1888 alapján, amely először közölte a verset, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az alcímek közül melyik származik
AJ
Arany János
-tól, illetve Arany Lászlótól. Utóbbi az Akadémiai papírszeletek több darabjának (valószínűleg ugyancsak tőle származó) címe alatt zárójelben közölte a vers megértéséhez szükséges magyarázatokat; ezúttal azonban valószínűtlen, hogy a Schola Salernitanára történő utalás tőle származna. A harmadik alcím viszont nincs zárójelbe téve – talán a két egymást követő zárójelezés elkerülése végett. A harmadik alcímben szereplő megjegyzés – „Ajánlva Szász Károlynak” – egyezik a HV 1888 -ban VII. „papírszelet”-ként szereplő A hangsúlyosok hexametere zárójeles alcímével, amely vélhetőleg Arany Lászlótól származik. Minthogy egyik kézirat sem maradt fenn, nem tudjuk, volt-e rajtuk Szász Károlyra vonatkozó utalás; az említett párhuzam miatt a harmadik alcímet a jegyzetekbe utaltuk.
 
Keletkezés
 
Az Akadémiai papírszeletek keletkezéséről lásd [Akadémiai papírszeletek 2.], Keletkezés. A vers a HV 1888 -ban datálatlan, az AJÖM VI . szerint 1879-ben keletkezett; a HV 1888 sorolta az Akadémiai papírszeletek közé. A középkori eredetű De conservanda bona valetudine liber Scholae Salernitanae című, hexameterben írt egészségügyi szabálygyűjteményt Felvinczi György fordította magyarra; a fordítás a 18. században több kiadást megért ( Az Anglia országban lévő Salernitana Scholanak jo egessegröl való meg-tartásának módgyáról irott könyve [latin és magyar szöveggel], Lőcse, 1694 = Régi magyar költők tára, XVII. század: Szentpáli N. Ferenc, Felvinczi György, Pápai Páriz Ferenc és Tótfalusi Kis Miklós versei, szerk. Stoll Béla, s. a. r. Varga Imre, XIII., Bp., Akadémiai, 1988, 130–158.).
Arany
Arany János
Losontzi István leoninus-fordítását ismerhette (részletek, a Hármas kis tükör melléklete az 1771-es kiadástól kezdve). A Schola Salernitanáról lásd Magyarázatok, [alcím].
 
[Akadémiai papírszeletek 6.]  
Caput, alas, pedes…  
n
Jegyzet
Caput, alas, pedes
(Latin): fejét, szárnyát, lábát. Verses konyhai rendelkezés. A szólás szerepel Fáy András A Bélteky-ház című regényében: „Porubay égett kívűl és belől, átkozván a bontás’ mesterségét, mellyről a’ régiek, mint hívé, keveset tudtak; mert a caput, alas pedes – mit munkája alatt mindég maga előtt tartott – nyilván nem classicus locus, mint gondolá.” ( A’ Béltekÿ-ház. Román. Fáÿ Andrástól. Második kötet. Pesten 1832, 118.) Jókai Mór két regényében is előfordul. A szép Mikhál című regényének (1877) jegyzeteiben így: „Még gyermekkoromban is a latinkodás a bontonhoz tartozott. Egy ebéd alatt a házigazda minden fogáshoz mondott egy diák hexametert.
 [!]
[sic!]
A sültnél a szokott felszelési regulát: »Caput alas pedes et caetera membra resolve.«” [A fejét, szárnyát, lábát és egyéb részeit válaszd le], JMÖM2, Regények, 32, s. a. r. Téglás Tivadar, Bp., Akadémiai, 1964, 307. Az Akik kétszer halnak meg című regény második részének (1882) A bárópapa fejezetében így: „Hát feltrancsírozzam ezt a drága vadat, amit lőttem? Caput, alas, pedes!” ( JMÖM2, Regények, 40, s. a. r. Gergely Gergely, Bp., Akadémiai, 1966, II., 78.) Irmesi Homonnay Imre kompilációja, amely Emlékezetbeli versek című szakaszában hexameteres, ill. disztichonos latin szólásokat tartalmaz magyar fordításukkal együtt, így szerepel: „Caput, alas, pedes post coetera membra rescindes”, fordítása pedig: „A’ fejet és szárnyat, ’s lábát, úgy bontsd egyebét fel” ( Irmesi Homonnay 1845, 100.). A szerző lábj.-ben megállapítja: „Rosz vers” – nyilván azért, mert a hexameter első daktilusa – hibásan – rövid szótaggal kezdődik.
 
(Schola salernitana
n
Jegyzet
Schola salernitana
Schola Medica Salernitana, az első orvosi iskola, a dél-itáliai Salernóban alapították a 9. században; fénykorát a 1113. században élte. Egyesítette az ókori görög, az arab, a nyugati és a zsidó orvosi tudást. Anatómiai ismeretekhez sertések boncolása útján jutott (Anatomia porci, 11. sz. vége).
)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
(Schola salernitana)
n
Jegyzet alatta, 3. alcímként:
Műfordítás. Ajánlva Szász Károlynak
n
Jegyzet
Műfordítás. Ajánlva Szász Károlynak
A vers szövege nem a Liber Scholae Salernitanaeból való – ezt csak a versforma, ill. a tankölteményre jellemző modor idézi –; valójában a sült szárnyas felszeletelésének szabályait tartalmazó konyhai utasítás (vö. a cím magyarázatával), amelynek csak az első sora fordítás. Nem tudni, hogy a második alcím
AJ
Arany János
-tól vagy Arany Lászlótól származik; ha
AJ
Arany János
-tól, akkor parodisztikus célzás is lehet, amely valamilyen módon összefügg Szász Károly műfordítói tevékenységével.
n
Jegyzet valószínűleg Arany László megjegyzése
*
Szövegforrás:
HV 1888, 421
 
 
 
  Vágd le fejét nyakkal, szárnyát és czombjait: úgy jő
 
Sarkantyúja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
Sarkantyuja
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
HV 1888, 421
 
elől, és a két vállperecz oldalt:
  Most oldalra teszed s mellét elvágod a háttól,
 
Mellhúsát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
Mellhusát
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
HV 1888, 421
 
(ha nagyobb) szépen lemetéled a csontról,
  Megtöröd a derekát s elejét nem bántod azontul,
  Ámde farát, hosszába, megint háromra metéled;
  Mind ezt jó késsel, hogy húst, bőrt össze ne nyizbálj
n
Jegyzet
nyizbálj
Nyizbál „a rossz kés, olló, ha nem vág jól”. [ László Géza, A zilahvidéki nyelvjárás, Második közlemény, MNyr, 17(1899)/11, 493.] A debreceni nyelvhasználatban nyiszbál: ’szaggat, rángat’, lásd Kálnási Árpád, Debreceni cívis szótár, Debrecen, A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai, szerk. Jakab László, 83., 2005, 631.
!
 
 
[szerkesztői feloldás]
1879
 
 
 
[Akadémiai papírszeletek 6.]  
Caput, alas, pedes…  
n
Jegyzet
Caput, alas, pedes
(Latin): fejét, szárnyát, lábát. Verses konyhai rendelkezés. A szólás szerepel Fáy András A Bélteky-ház című regényében: „Porubay égett kívűl és belől, átkozván a bontás’ mesterségét, mellyről a’ régiek, mint hívé, keveset tudtak; mert a caput, alas pedes – mit munkája alatt mindég maga előtt tartott – nyilván nem classicus locus, mint gondolá.” ( A’ Béltekÿ-ház. Román. Fáÿ Andrástól. Második kötet. Pesten 1832, 118.) Jókai Mór két regényében is előfordul. A szép Mikhál című regényének (1877) jegyzeteiben így: „Még gyermekkoromban is a latinkodás a bontonhoz tartozott. Egy ebéd alatt a házigazda minden fogáshoz mondott egy diák hexametert.
 [!]
[sic!]
A sültnél a szokott felszelési regulát: »Caput alas pedes et caetera membra resolve.«” [A fejét, szárnyát, lábát és egyéb részeit válaszd le], JMÖM2, Regények, 32, s. a. r. Téglás Tivadar, Bp., Akadémiai, 1964, 307. Az Akik kétszer halnak meg című regény második részének (1882) A bárópapa fejezetében így: „Hát feltrancsírozzam ezt a drága vadat, amit lőttem? Caput, alas, pedes!” ( JMÖM2, Regények, 40, s. a. r. Gergely Gergely, Bp., Akadémiai, 1966, II., 78.) Irmesi Homonnay Imre kompilációja, amely Emlékezetbeli versek című szakaszában hexameteres, ill. disztichonos latin szólásokat tartalmaz magyar fordításukkal együtt, így szerepel: „Caput, alas, pedes post coetera membra rescindes”, fordítása pedig: „A’ fejet és szárnyat, ’s lábát, úgy bontsd egyebét fel” ( Irmesi Homonnay 1845, 100.). A szerző lábj.-ben megállapítja: „Rosz vers” – nyilván azért, mert a hexameter első daktilusa – hibásan – rövid szótaggal kezdődik.
 
(Schola salernitana
n
Jegyzet
Schola salernitana
Schola Medica Salernitana, az első orvosi iskola, a dél-itáliai Salernóban alapították a 9. században; fénykorát a 1113. században élte. Egyesítette az ókori görög, az arab, a nyugati és a zsidó orvosi tudást. Anatómiai ismeretekhez sertések boncolása útján jutott (Anatomia porci, 11. sz. vége).
)
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
(Schola salernitana)
n
Jegyzet alatta, 3. alcímként:
Műfordítás. Ajánlva Szász Károlynak
n
Jegyzet
Műfordítás. Ajánlva Szász Károlynak
A vers szövege nem a Liber Scholae Salernitanaeból való – ezt csak a versforma, ill. a tankölteményre jellemző modor idézi –; valójában a sült szárnyas felszeletelésének szabályait tartalmazó konyhai utasítás (vö. a cím magyarázatával), amelynek csak az első sora fordítás. Nem tudni, hogy a második alcím
AJ
Arany János
-tól vagy Arany Lászlótól származik; ha
AJ
Arany János
-tól, akkor parodisztikus célzás is lehet, amely valamilyen módon összefügg Szász Károly műfordítói tevékenységével.
n
Jegyzet valószínűleg Arany László megjegyzése
*
Szövegforrás:
HV 1888, 421
 
 
 
  Vágd le fejét nyakkal, szárnyát és czombjait: úgy jő
 
Sarkantyúja
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
Sarkantyuja
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
HV 1888, 421
 
elől, és a két vállperecz oldalt:
  Most oldalra teszed s mellét elvágod a háttól,
 
Mellhúsát
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
Mellhusát
n
Jegyzet emend.
*
Szövegforrás:
HV 1888, 421
 
(ha nagyobb) szépen lemetéled a csontról,
  Megtöröd a derekát s elejét nem bántod azontul,
  Ámde farát, hosszába, megint háromra metéled;
  Mind ezt jó késsel, hogy húst, bőrt össze ne nyizbálj
n
Jegyzet
nyizbálj
Nyizbál „a rossz kés, olló, ha nem vág jól”. [ László Géza, A zilahvidéki nyelvjárás, Második közlemény, MNyr, 17(1899)/11, 493.] A debreceni nyelvhasználatban nyiszbál: ’szaggat, rángat’, lásd Kálnási Árpád, Debreceni cívis szótár, Debrecen, A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai, szerk. Jakab László, 83., 2005, 631.
!
 
 
[szerkesztői feloldás]
1879