X (Close panel)Bibliográfiai adatok

Otium

Szerző: Arany János

Bibliográfiai adatok

Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál

Kézirat leírása:

Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:

Keletkezés:

Dátum:

Hely: Budapest
Nyelvek: magyar
Kulcsszavak: vers

Szövegforrások listája:

  • Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
  • Szövegforrás II: HV 1888, 444

Elektronikus kiadás adatai:

A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Felelős kiadó: DigiPhil

Kiadás:

digital edition
A kiadásról:
Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
2020 ©Free Access - no-reuse

Megjelenés:

M1 HV 1888, 444. (Rögtönzések, tréfák, sóhajok) (alapszöveg) [ AJÖM VI., 150.]
X (Close panel)Megjegyzések

Megjegyzések:

Keletkezés
 
1879 (a HV 1888 datálása szerint),
Bp
Budapest
.
Voinovich
Voinovich Géza
szerint „
[szerkesztői feloldás]
a
lkalmasint arra vonatkozik, hogy munkáinak új kiadására gondolt, s arra nézve utasításokat is jegyzett” ( ÖKK 1924, 291.).
 
Otium
n
Jegyzet
Otium
(Latin): szabad idő, pihenés, nyugalom.
Horatius
Horatius, Quintus, Flaccus
„Otium divos rogat” [„Nyugalmat esdve kér az istenektől”] kezdetű ódája (Az énekek második könyve, 16.) a BpSz-ben jelent meg, Lévay József fordításában [2(1874), 5. kötet, 10. szám, 414–415.].
 
 
  ................................
  Hiszen daloltam már is
  Untig eleget,
  Az énekes madár is
n
Jegyzet
Az énekes madár is
A madarak éneke a tavaszi párzási időszakban a legélénkebb; a hímek énekükkel csalogatják magukhoz a nőstényeket. Ezt követően fő tevékenységük a táplálékszerzés, az ének szerepe a territórium védelmére és az ellenség elriasztására korlátozódik. Ez főleg olyan madarakra jellemző, amelyek csak egyszer költenek egy évben (pl. a fülemüle). A sorpár témája rokon a Még egy című vers zárlatával („Hallgat minden dalos madár: / Csak – a beszédes liba gágog.”).
  Magvat szedeget
n
Jegyzet
Magvat szedeget
A madarak éneke a tavaszi párzási időszakban a legélénkebb; a hímek énekükkel csalogatják magukhoz a nőstényeket. Ezt követően fő tevékenységük a táplálékszerzés, az ének szerepe a territórium védelmére és az ellenség elriasztására korlátozódik. Ez főleg olyan madarakra jellemző, amelyek csak egyszer költenek egy évben (pl. a fülemüle). A sorpár témája rokon a Még egy című vers zárlatával („Hallgat minden dalos madár: / Csak – a beszédes liba gágog.”).
 
 
[szerkesztői feloldás]
1879
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
(1879)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 444
 
 
 
 
Otium
n
Jegyzet
Otium
(Latin): szabad idő, pihenés, nyugalom.
Horatius
Horatius, Quintus, Flaccus
„Otium divos rogat” [„Nyugalmat esdve kér az istenektől”] kezdetű ódája (Az énekek második könyve, 16.) a BpSz-ben jelent meg, Lévay József fordításában [2(1874), 5. kötet, 10. szám, 414–415.].
 
 
  ................................
  Hiszen daloltam már is
  Untig eleget,
  Az énekes madár is
n
Jegyzet
Az énekes madár is
A madarak éneke a tavaszi párzási időszakban a legélénkebb; a hímek énekükkel csalogatják magukhoz a nőstényeket. Ezt követően fő tevékenységük a táplálékszerzés, az ének szerepe a territórium védelmére és az ellenség elriasztására korlátozódik. Ez főleg olyan madarakra jellemző, amelyek csak egyszer költenek egy évben (pl. a fülemüle). A sorpár témája rokon a Még egy című vers zárlatával („Hallgat minden dalos madár: / Csak – a beszédes liba gágog.”).
  Magvat szedeget
n
Jegyzet
Magvat szedeget
A madarak éneke a tavaszi párzási időszakban a legélénkebb; a hímek énekükkel csalogatják magukhoz a nőstényeket. Ezt követően fő tevékenységük a táplálékszerzés, az ének szerepe a territórium védelmére és az ellenség elriasztására korlátozódik. Ez főleg olyan madarakra jellemző, amelyek csak egyszer költenek egy évben (pl. a fülemüle). A sorpár témája rokon a Még egy című vers zárlatával („Hallgat minden dalos madár: / Csak – a beszédes liba gágog.”).
 
 
[szerkesztői feloldás]
1879
*
Szövegforrás:
A kritikai kiadás szövege
 
(1879)
*
Szövegforrás:
HV 1888, 444