Bibliográfiai adatok
Melyik talál?
Szerző: Arany János
Bibliográfiai adatok
Cím: Arany János Munkái
Alcím: Kisebb költemények 3. (1860-1882)
Dátum: 2019
Kiadás helye: Budapest
Kiadó: Universitas Kiadó
ISBN:
Szerkesztő: Korompay H. János
Sajtó alá rendező: S. Varga Pál
Kézirat leírása:
Ország: Ismeretlen.
Azonosító:
A kézirat leírása:
Keletkezés:
Dátum:
Hely: Budapest
Nyelvek:
magyar
Kulcsszavak:
vers
Szövegforrások listája:
- Szövegforrás I: A kritikai kiadás szövege
- Szövegforrás II: K1
- Szövegforrás III: BH, 7(1887)/99. (ápr. 10.), Húsvéti melléklet, 17
- Szövegforrás IV: HV 1888, 82
Elektronikus kiadás adatai:
A kritikai kiadás készítői: Palkó Gábor és Fellegi Zsófia
transcriber: Csonki Árpád
XML szerkesztő: Fellegi Zsófia és Bobák Barbara
Kiadás:
digital editionMegjelenés:
M1 BH, 7(1887)/99. (ápr. 10.), Húsvéti melléklet, 17. M2 HV 1888, 82. A kötet előzéklapján a K1 fakszimiléje, a versben szereplő fénykép alapján készült metszet (lásd Magyarázatok, [cím]). [ AJÖM I., 392.]Megjegyzések
Megjegyzések:
Kéziratjellemzők K1 MTAK Kt K 510/44r (alapszöveg) (fakszimiléje külön közölve: Antal–Sáfrán 1985, 175.)AJ
halála után – ez alá került a K1 fakszimiléje (lásd
Kaszap-Asztalos–Sidó 2018, 50.), s így közölte a
HV 1888
a kötet előzéklapján, s nyomában számos kiadás.
A képsorozat második darabja alapján több Arany-portré is készült;
Theodor Mayerhofer rajza után Carl Angerer és Göschl fototípiát készített (megjelent:
Az Athenaeum nagy képes naptára az 1881-dik évre,
szerk. Concha Károly, Bp., Athenaeum, 1991, 106., lásd
Kaszap-Asztalos–Sidó 2018, 77.). Elischer Lajos
1882-ben litográfiát, Pollák Zsigmond rézmetszetet készítetett. Előbbi érdekessége, hogy oldalfordított
(közölve:
Magyar bibliofília 1849–1946,
magyarbibliofilia.hu/metszet.163.html). Utóbbi a VU
Arany János
Arany
t búcsúztató számának címlapján jelent meg [29(1882)/44. (okt.
29.), 693.], majd újra, a Nemzeti Múzeum előtt felállított Arany-szobor
ünnepélyes leleplezése kapcsán közölt összeállításban [
VU, 40(1893)/20. (máj. 14.), 330.; mindkét helyen hibás,
1879-es évszám szerepel Arany János
Ellinger
fényképének dátumául, ami azért különös, mert az utóbbi cikk a
„botos-kalapos” metszetet is közli, 1880-as
évszámmal].
M1 Az Arany János hagyatéka: A „Budapesti Hirlap” eredeti
közleménye című cikkben (17–18.). A cikk „Ráth Mór szivességéből” mutat be néhányat a készülő Hátrahagyott iratok és levelezés anyagából; a versek közül A honvéd özvegye
Hamletből vett mottóját, a Melyik talál? és az En philosophe
címűeket.
Ellinger Ede fényképeit lásd a Mellékletben.
Ellinger Ede
Bp
. A fényképeket az MTA tagjait bemutató album számára
Ellinger Ede fényképész készítette (lásd Magyarázatok, cím). A vers alapjául
szolgáló kép eredetije, a sorozat két másik tagjával együtt, a PIM-ben található
(Itsz.: 2017.234.1, ill. F.3102.; F.4612.), a negyediké Nagykőrösön, az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjteményben (Itsz.:
74.173.1.), lásd
Kaszap-Asztalos–Sidó 2018, 76–77.
Budapest
Arany
1847-ben, Arany János
Petőfi
rajzához ugyancsak négysoros epigrammát fűzött (Arczom vonásit…); a két vers által Petőfi Sándor
Arany
„mintegy keretbe foglalta saját »arcképcsarnokát«” (
Kaszap-Asztalos–Sidó 2018, 12.).
Arany János
Arany
, a midőn Arany János
Ellinger
négy felvételt készített, hogy a költő azok közül választhasson. Három
kép nyugodt, álló, vagy ülő helyzetben ábrázolta a nagy
epikust. Ellinger Ede
Arany
a negyediket, itt bemutatott képünket, az álló, botos, kalapos alakot
választotta, mint a mely leghívebben mutatja be azt az öreg, beteges költőt, a ki
már menőben volt, és tőlünk örökre távozni készült. Erre vonatkozik a kép alatti 4
soros czélzás. E képen a költő teljes szakált visel, a mely, mint bajusza és haja
is, már egészen fehér. A bús arczon, a hosszú testi és lelki szenvedés mély
barázdákat szántott.”
Kosztolányi Dezső is magáról a képről emlékezett meg egyik centenáriumi írásában: „Ez az
arckép van előttem, 1880-ból: »a botos és kalapos«. Itt
egy megható alakot bámulok, melyet alig-alig ismernek. A beesett, csontos arcot
rövidre nyirt ősz szakáll keretezi, a hosszu haj csapzottan simul előre, a
halántékra, a bajusz magyar, az orr egyszerű, de finom, az egyik kéz botot, a
másik kalapot tart. Még a szemüveg-zsinórt is észrevenni, mely a lehajtott
galléron, az ingmellen lelóg, a mellényig. Egy óriás életből egy csöpp bensőség.
De kell nekem ez a szemüveg-zsinór is. A szobron ugyis csak csizmát látok. Ott egy
nótárius ül, itt egy nagy-nagy modern költő áll, Arany János
[hiány]
kit apáink még láttak a pesti utcán, az, ki a miénk.” [
Arany estéje, PN, 68(1917)/49. (febr.
18.), 11.; ua.:
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: ismeretlen
Egység: karakter
K. D
., Látjátok feleim, A kötet anyagát
összegyűjtötte, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Réz Pál, Bp., Szépirodalmi, 1976, 137–139.: 137.]
Kosztolányi Dezső
Melyik talál?
n
Jegyzet
Melyik talál?A vers alapjául szolgáló képről Arany László ezt írja a HV 1888 jegyzeteiben: „Ellinger Ede budapesti fényképész 1880-ban új akadémiai albumot adott ki; az Akadémia elnökének fölszólítására
Arany
is még egyszer fényképeztette magát. Haja, szakála, bajusza már
egészen fehér. Szakála teljes szakál, de nem hosszú. Öltözete fekete kabát és
sávos barna nadrág. Ez alkalommal négy rendbeli fénykép-fölvétel készült ú. n.
kabinet nagyságban, ú. m.
a) Talpig látható egész alak, bal keze könyves állványon nyugszik, jobb keze
egy székhez támasztva. Arcza csaknem egészen en face
látható.
b) Talpig látható ülő alak; arcza félig profilban.
c) Az a) fölvételhez hasonló állású térdkép, de az arcz kissé jobbra fordulva,
E fölvétel quarto-nagyságban is elkészült.
d) Térdkép, jobb kezében bot, bal kezében kalap, balra fordult arcz. Ez
utolsóról szól az idézett czímű költemény, s ennek nyomán készült a jelen
kötethez csatolt másik rézmetszet.” (
HV 1888, 531–532.)
Arany János
Mint maradó vendég, űl s áll a többi
n
nyugodtan,Jegyzet
a többiAz
Ellinger
által Ellinger Ede
Arany
ról készített többi – Arany László által az a)–c) pontokban leírt – kép. Beke József hívta fel a figyelmet arra, hogy az
Arany 1993
– és nyomában az
Arany 2003
– tévesen értelmezi „a többi” kifejezést – a többi lefényképezett
akadémikustársra vonatkoztatva. [
Arany 1993, 185.,
Arany 2003, 1138.;
Beke József, Bonyodalmak az Arany-versszövegek és-
magyarázatok körül, Forrás, 46(2014)/10, 75–89.: 84.]
Hász-Fehér Katalin ehhez kapcsolódva megállapítja: „A négysoros alapkérdése
tehát, hogy Arany János
Arany
melyik képmásával azonosul”. (
Hász-Fehér 2017a, 19.)Arany János
Melyik talál?
n
Jegyzet
Melyik talál?A vers alapjául szolgáló képről Arany László ezt írja a HV 1888 jegyzeteiben: „Ellinger Ede budapesti fényképész 1880-ban új akadémiai albumot adott ki; az Akadémia elnökének fölszólítására
Arany
is még egyszer fényképeztette magát. Haja, szakála, bajusza már
egészen fehér. Szakála teljes szakál, de nem hosszú. Öltözete fekete kabát és
sávos barna nadrág. Ez alkalommal négy rendbeli fénykép-fölvétel készült ú. n.
kabinet nagyságban, ú. m.
a) Talpig látható egész alak, bal keze könyves állványon nyugszik, jobb keze
egy székhez támasztva. Arcza csaknem egészen en face
látható.
b) Talpig látható ülő alak; arcza félig profilban.
c) Az a) fölvételhez hasonló állású térdkép, de az arcz kissé jobbra fordulva,
E fölvétel quarto-nagyságban is elkészült.
d) Térdkép, jobb kezében bot, bal kezében kalap, balra fordult arcz. Ez
utolsóról szól az idézett czímű költemény, s ennek nyomán készült a jelen
kötethez csatolt másik rézmetszet.” (
HV 1888, 531–532.)
Arany János
Mint maradó vendég, űl s áll a többi
n
nyugodtan,Jegyzet
a többiAz
Ellinger
által Ellinger Ede
Arany
ról készített többi – Arany László által az a)–c) pontokban leírt – kép. Beke József hívta fel a figyelmet arra, hogy az
Arany 1993
– és nyomában az
Arany 2003
– tévesen értelmezi „a többi” kifejezést – a többi lefényképezett
akadémikustársra vonatkoztatva. [
Arany 1993, 185.,
Arany 2003, 1138.;
Beke József, Bonyodalmak az Arany-versszövegek és-
magyarázatok körül, Forrás, 46(2014)/10, 75–89.: 84.]
Hász-Fehér Katalin ehhez kapcsolódva megállapítja: „A négysoros alapkérdése
tehát, hogy Arany János
Arany
melyik képmásával azonosul”. (
Hász-Fehér 2017a, 19.)Arany János
Melyik talál?
n
Jegyzet
Melyik talál?A vers alapjául szolgáló képről Arany László ezt írja a HV 1888 jegyzeteiben: „Ellinger Ede budapesti fényképész 1880-ban új akadémiai albumot adott ki; az Akadémia elnökének fölszólítására
Arany
is még egyszer fényképeztette magát. Haja, szakála, bajusza már
egészen fehér. Szakála teljes szakál, de nem hosszú. Öltözete fekete kabát és
sávos barna nadrág. Ez alkalommal négy rendbeli fénykép-fölvétel készült ú. n.
kabinet nagyságban, ú. m.
a) Talpig látható egész alak, bal keze könyves állványon nyugszik, jobb keze
egy székhez támasztva. Arcza csaknem egészen en face
látható.
b) Talpig látható ülő alak; arcza félig profilban.
c) Az a) fölvételhez hasonló állású térdkép, de az arcz kissé jobbra fordulva,
E fölvétel quarto-nagyságban is elkészült.
d) Térdkép, jobb kezében bot, bal kezében kalap, balra fordult arcz. Ez
utolsóról szól az idézett czímű költemény, s ennek nyomán készült a jelen
kötethez csatolt másik rézmetszet.” (
HV 1888, 531–532.)
Arany János
Mint maradó vendég, űl s áll a többi
n
nyugodtan,Jegyzet
a többiAz
Ellinger
által Ellinger Ede
Arany
ról készített többi – Arany László által az a)–c) pontokban leírt – kép. Beke József hívta fel a figyelmet arra, hogy az
Arany 1993
– és nyomában az
Arany 2003
– tévesen értelmezi „a többi” kifejezést – a többi lefényképezett
akadémikustársra vonatkoztatva. [
Arany 1993, 185.,
Arany 2003, 1138.;
Beke József, Bonyodalmak az Arany-versszövegek és-
magyarázatok körül, Forrás, 46(2014)/10, 75–89.: 84.]
Hász-Fehér Katalin ehhez kapcsolódva megállapítja: „A négysoros alapkérdése
tehát, hogy Arany János
Arany
melyik képmásával azonosul”. (
Hász-Fehér 2017a, 19.)Arany János
Melyik talál?
n
Jegyzet
Melyik talál?A vers alapjául szolgáló képről Arany László ezt írja a HV 1888 jegyzeteiben: „Ellinger Ede budapesti fényképész 1880-ban új akadémiai albumot adott ki; az Akadémia elnökének fölszólítására
Arany
is még egyszer fényképeztette magát. Haja, szakála, bajusza már
egészen fehér. Szakála teljes szakál, de nem hosszú. Öltözete fekete kabát és
sávos barna nadrág. Ez alkalommal négy rendbeli fénykép-fölvétel készült ú. n.
kabinet nagyságban, ú. m.
a) Talpig látható egész alak, bal keze könyves állványon nyugszik, jobb keze
egy székhez támasztva. Arcza csaknem egészen en face
látható.
b) Talpig látható ülő alak; arcza félig profilban.
c) Az a) fölvételhez hasonló állású térdkép, de az arcz kissé jobbra fordulva,
E fölvétel quarto-nagyságban is elkészült.
d) Térdkép, jobb kezében bot, bal kezében kalap, balra fordult arcz. Ez
utolsóról szól az idézett czímű költemény, s ennek nyomán készült a jelen
kötethez csatolt másik rézmetszet.” (
HV 1888, 531–532.)
Arany János
Mint maradó vendég, űl s áll a többi
n
nyugodtan,Jegyzet
a többiAz
Ellinger
által Ellinger Ede
Arany
ról készített többi – Arany László által az a)–c) pontokban leírt – kép. Beke József hívta fel a figyelmet arra, hogy az
Arany 1993
– és nyomában az
Arany 2003
– tévesen értelmezi „a többi” kifejezést – a többi lefényképezett
akadémikustársra vonatkoztatva. [
Arany 1993, 185.,
Arany 2003, 1138.;
Beke József, Bonyodalmak az Arany-versszövegek és-
magyarázatok körül, Forrás, 46(2014)/10, 75–89.: 84.]
Hász-Fehér Katalin ehhez kapcsolódva megállapítja: „A négysoros alapkérdése
tehát, hogy Arany János
Arany
melyik képmásával azonosul”. (
Hász-Fehér 2017a, 19.)Arany János