Arany János munkái

Megjegyzések:

Kéziratjellemzők *K1 Az MTA ülésének meghívóján; autográf (V1945) Megjegyzés M1 A cím (Egy másik ülési meghívóra) nyilván Arany László megjegyzése, ezért a szövegkritikai jegyzetek közé soroltuk. A HV 1888 közlésében a megjegyzés ugyanolyan alakban szerepel, mint a Toldyhoz címet viselő III. darab címe alatti (Ülési meghívóra); ennek alapján az Arany 2003 (amely nem tartotta meg a ciklushoz sorolást) az utóbbi darabot külön, ugyancsak Toldyhoz címmel közli, (Egy másik ülési meghívóra) alcímmel. Toldy Ferenc azonban 1875. dec. 10-én meghalt, neki tehát nem szólhat a vers. Keletkezés 1880. ápr. 5. előtt?, . A HV 1888 datálása szerint „1880 ápril.”; e hónapban két ülés jöhet szóba, az I. (Nyelv- és széptudományi) osztály 5-én megtartott ülése, ill. a 29-ei „összes ülés” [lásd AkÉrt, 14(1880)/4, 59., 75.]. Valószínűbb, hogy a vers az előbbi meghívójára került – már csak azért is, mert ezen az ülésen maga is érintve volt; az osztálytitkár ekkor mutatta be „az osztály legújabb kiadványát, Aristophanes vígjátékainak I. kötetét, Arany János fordításában”. (A hír, az ülés jegyzőkönyve szerint, „Örvendetes tudomásul vétetik”, uo., 59.) a versben megfogalmazottakhoz hasonló okokkal indokolta lemondását az akadémiai főtitkári tisztségről (lásd 1877. márc. 26-án kelt levelét, Az Őszikék és a Kapcsos könyv). Betegségeiről, ill. ezek versbeli megjelenéséről lásd [Szenvedek én…], Keletkezés; Dal fogytán, Keletkezés). E vers keletkezési dátumához kapcsolódó aktuális betegségről nincs adat; 1880. ápr. 2-án Ercsey Sándornak írva felesége betegségéről számol be, hozzáfűzve: „Én pedig köhögök borzasztó sokat.” ( AJÖM XIX., 462.) A „vénség” – a (korai) öregedés – témája az Évek, ti még jövendő évek… című verstől kezdve (1850. febr. 15.) ismételten felbukkan költészetében (Ötvenhárom év!, Ének az öregségről).